Nagy Feró jubileumi turnéra készül

A frontember nehezen viseli a koronavírus miatti leállást, már nagyon várja, hogy beoltathassa magát, és végre koncertezhessen. A Vasárnap Reggel Nagy Ferót a Kádár-rendszer elnyomásáról, a pandémia utáni terveiről és aktuális munkáiról is kérdezte.

Nemrég ünnepelte a 75. születésnapját, amelyre zenésztársai feldolgozás albummal lepték meg, Ahogy Ti zenéltek címmel. Mit szólt hozzá?

Eszméletlenül ledöbbentem, mert egyáltalán nem is sejtettem, hogy készülnek valamivel. Nagyon jólesett, hogy ilyen sokan részt vettek a meglepetésben Ákostól, Bródy Jánosig. Mindenki a legjavát adta bele a feldolgozásokba, úgyhogy nem szeretnék egy előadót sem kiemelni, mert azzal akaratlanul is sorba állítanám a dalokat. Jó ilyen formában hallani a saját nótáimat, és nagyon megtisztelőnek érzem a gesztust.

A miniszterelnök pedig fügepálinkával, és egy levéllel köszöntötte fel. Elárulja mi állt a levélben?

Egy hihetetlenül szép elismerőlevelet kaptam Orbán Viktortól, amelyben leírta, hogy figyelemmel kíséri a munkásságomat. Meglepődtem, amikor elolvastam, hiszen a miniszterelnöknek rengeteg dolga van, nagyszerű, hogy számon tartotta a születésnapomat, és felköszöntött.

Hogyan telt a születésnap, így a koronavírus közepette? Volt ünneplés?

Megünnepeltették velem, nem is egyszer, mert minden barátom jelentkezett, hogy szeretne felköszönteni. Úgyhogy volt egy baráti találkozó a faluban, aztán összejöttünk a családdal, és utána a zenekarral is. Ha nincs vírus biztosan nagyobb bulit csapunk, de azért jó volt így is.

A Beatrice is lassan 43 éves. Rengeteg koncertjük, és turnéjuk volt. Melyik volt a legemlékezetesebb?

Ha elkezdeném sorolni a szép emlékeimet soha nem érnék a végére, annyira sok maradandó történetem van. Nehéz kiemelni egyet, de például két éve, a Beatrice 40 éves évfordulóján tartott koncertünk csodálatos volt, és rengeteg szép emlékem kötődik a tusványosi fellépésünkhöz is. És persze meg kell említenem az 1980-as Omega, LGT, Beatrice turnét is.

Hogyan viseli, hogy nem koncertezhetnek?

Szörnyen, hiszen a zenésznek elsősorban zenélnie kellene, nem mással foglalkoznia. Csak összehasonlításként, míg tavaly előtt hetven koncertünk volt, addig tavaly mindössze hat. Szerencsésnek mondhatom magam, mert mostanában sok másfajta munkát kaptam, azt is mondhatnám, hogy majdnem több munkám van, mint amikor koncerteztünk. Amellett, hogy műsort vezetek a Petőfi Rádióban, szerepelek a Keresztanyu című sorozatban, amiben nagyjából csak magamat kell adnom.

Amikor felhívtam, azt mondta éppen egy darabot próbálnak.

Így van, a Feró 75 turnéra készülünk egy zenés színdarabbal. Ennek tulajdonképpen az Újszínházban játszott Ricse, Ricse, Beátricse című rock musical az alapja, egy dalaimat bemutató koncerttel vegyítve, és a végén a legnagyobb slágereinket is eljátsszuk. Én leszek az előadás konferansza, és egyben az egyik fellépője is, de nem én alakítom magamat, hanem Kurkó József Kristóf színművész. Az elsődleges tervünk, hogy turnét szervezünk Erdélybe, de szeretnénk elvinni a darabot Felvidékre és Délvidékre is. Jó lenne, ha később egy magyarországi turné is összejöhetne, ha elmúlik a vírus.

A koronavírus miatt sok zenész elesett a megélhetésétől, és ismét előtérbe került, hogy a rendszerváltás előtt aktív zenészeknek nincs, vagy rekord alacsony a nyugdíja. Ön is ebbe a kategóriába tartozik. Ez miért alakult így?

Egyrészt azért, mert akkoriban nem foglalkoztunk kellőképpen ezzel, másrészt az a pénz, amit mi zenészek befizettünk az Országos Rendezői Irodához szőrén-szálán eltűnt. Nem fizették be utánunk, így hiába is kérjük. Korábban próbáltam változtatni ezen, de hamar rájöttem, hogy csak az idegeimet teszi tönkre. Ott álltam egy ügy mellett, amiben úgy éreztem, teljes mértékben igazam van, és azt láttam, hogy hiába, ezen már nem lehet változtatni. Úgyhogy feladtam, már nem foglalkozom ezzel.

Maradjunk kicsit a 80-as éveknél: a Kádár-rendszerben egyszerre volt szálka a hatalom szemében és szimbólum a nép számára. Hogyan emlékszik erre a felemás időszakra?

Nem mondanám felemásnak, egészen egyszerűen az a rendszer nem szeretett engem. Azt mondták, rendszerellenes vagyok, és szembe megyek velük, de ez nem volt igaz. Az akkoriban Magyarországon uralkodó „banda”, nem fogadott el, sőt ellehetetlenített. Ha mondtam valami nekik nem tetszőt, általában elvitt a rendőr és kihallgattak vagy összevertek. Az egy elég szörnyű világ volt, mindent meg kellett tennem azért, hogy valahogy életben maradhassak. Szerencsére aztán jöttek szerepek olyan darabokban, mint a Hair musical vagy az István a király.

Miután ilyen mértékben megtapasztalta az elnyomást, mit szól ahhoz, hogy ma sokan diktatúrázzák a jelenlegi rendszert?

Ha úgy érzik, diktatúrázzanak, mindenkinek jogában áll hülyének lenni. Sok borzalmát átéltem annak a világnak. Ha akkoriban mi a tizedét megengedtük volna magunknak, mint amit most sok ellenzéki ember, akkor minimum börtönben kötöttünk volna ki. Ne vicceljünk már. Amikor annyit mondtam, hogy „ideiglenesen ihaj csuhaj”, már be is vittek a rendőrök és számon kértek, hogy hogy merem belevenni a dalszövegeimbe a szovjet hadsereget. A mai világban mindenki kedve szerint dumálhat, még a hülyék is, sőt a meggyőződéses hülyék is fújhatják a maguk igazát. De hát mi pont ezért harcoltunk, hogy olyan világ legyen, amelyben mindenki elmondhatja a véleményét, és ez ezzel jár.

Beszéljünk kicsit a jövőről is. Vannak tervek a pandémia utánra? Mikorra tervezik a turnét?

Ha véget érnek a korlátozások, remélhetőleg abban a pillanatban elindul a Feró 75 turné. Valószínűleg ez csak ősszel esedékes, bár elképzelhető, hogy már nyáron is lesz egy-két koncertünk. Amíg a vírus egy kicsit is fertőz, addig biztosan nem játszunk nagyközönség előtt. Ahhoz pedig már nyájimmunitás kell, hogy nyugodt szívvel zenélhessünk például a Tabánban húsz-huszonöt ezer ember előtt.

Beoltatja magát?

Persze, már alig várom! Influenza ellen eddig is mindig beoltattam magam, és az utóbbi négy év alatt csak kétszer volt enyhe influenzám, két éve pedig már egyáltalán nem. Tavaly szeptemberben viszont elkaptam a koronavírust, egész jól viseltem, négy-öt napig voltam kóválygós. Lázam nem volt, szaglásom, hallásom, látásom nem ment el, de attól függetlenül, hogy ilyen simán átvészeltem, még egy-két hónapig éreztem a hatását.

Térjünk vissza kicsit a vírus utáni tervekre. Van olyasvalami, amit nagyon szeretne, és még nem vált valóra?

Talán illene azt mondanom, hogy milyen sok helyen nem voltam még, és mennyi mindent szeretnék látni, de ez nem lenne igaz. Amit akartam már megnéztem, jóformán bejártam a világot, és akit meg szerettem volna ismerni, azt megismertem. Mégis, ha lehetne egy kívánságom, azt kérném, hogy újra mehessek síelni, mert az nagyon hiányzik.

Borítókép: Boros Csaba zenész, a Petőfi Rádió műsorvezetője és Nagy Hunor, Nagy Feró fia és menedzsere köszöntötték az énekest a 75. születésnapján a Petőfi Rádió stúdiójában 2021. január 14-én