Drága passzus, elvarázsolt vásár

A kedvezőtlen időjárásban is jól prosperált idén a hazai agrárium, döntően hozzájárult az ország gazdasági növekedéséhez. Erről Czerván György a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára beszélt egy múlt heti szakmai konferencián. Állítását lényegében csak a szántóföldi növénytermesztésben elért hozamokkal támasztotta alá, az állattenyésztés idei eredményeit nem tette ki az ablakba. A havi vásárokba eljáró gazdák kivétel nélkül azt mondják: az állattenyésztő ágazat egyáltalán érdemesült a dicsekvésre. Az állatvásárok forgalma egyértelműen jelzi: a szarvasmarha értékesítés évtizedes mélyponton van. A  decemberi András napi nagykőrösi sokadalomban a felvásárlás teljes leállásáról számoltak be a gazdák.

– Óriási pofonnal ért fel a bikahizlalóknak a görög-, törökországi kiszállítások megszűntetése nagyjából egy évvel ezelőtt – magyarázta a marhapiac padlóra jutásának fő okát Vas Béla lajosmizsei őstermelő. – A kapzsi kereskedőknek nem volt elég az importőrök szemében megbízható hazai állatállomány. Romániából hozták át tömegesen a hízóbikákat és magyarországi tenyésztésből származóknak feltűntetve hiteles állategészségügyi okmányok nélkül adták tovább azokat. A szabálytalanságot nem tűrték el a felvásárlók és befagyasztották a kiszállításokat.
A közel-keleti eladások megszűntével, a minimális hazai kereslet miatt 2013-ban egyharmadával esett a vágóbikák ára. Decemberben már 150 ezerért is lehetett kapni szép 3 hónapos hízóbikákat. Napjainkban örülhet akkor is a gazda, ha a vágóba adott tehenéért kap 200 forintot élősúly kilogrammonként.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Decemberben kevés malac kelt, tavasszal várnak több vevőt
[/caption]

– Az eladhatatlan állatállomány továbbtartása komoly költséggel jár egy-egy gazdaságban. A takarmányfélék egyre drágulnak. Akiknek volt a nyáron forgópénzük, vásárolhattak kedvező áron, mázsánként 3800-ért kukoricát a kombájn alól. Akik meg elkéstek vele, ez idő tájt 5-6 ezer forintért kaphatnak morzsoltat nagyker áron, a gazdabolti portéka pedig 7 ezernél  tart. A kaszált takarmányokból közepes az idei termés, úgyhogy jól megkérik a szálasok árát is a termesztők – mondta el tapasztalatait Karai Antal nagykőrösi gazda.

A sertés szaporulat jelentős része a 2-10 kocás gazdaságokból származik. A malacpiac forgalma is évek óta a kiviteltől függ. Romániában a hízó állomány intenzív bővítése azzal pedig a malac exportálás, úgy tűnik, befejeződött. E miatt a választási malacok ára mintegy 60 százalékkal esett vissza, jelenleg 10 ezer forintért beszerezhetők például a szép 8-9 hetes fehér húsmalacok.
Bognár István ma már csak két kocát tart. Szerinte a sertéstartás hozama felülmúlja ugyan a banki kamatot, de a mai piaci bizonytalanságban elveszhet az összes jövedelem sőt, könnyen veszteséges lehet a munka. – Kínlódunk a jószággal – mondja. – Túltelített a piac import hússal, ezért olykor hónapokig eladhatatlan az itthoni hízó. Ez év végén is pang a piac, várhatóan majd tavasszal élénkül a választásiak kereslete, amikor  ki-ki beállít az ólba családi ellátásra egy-két hízónak valót.

Kevés a ló országszerte, de nem oly mértékű a fogyatkozás, hogy az indokolná azt, hogy például Bács-Kiskunban, Pest megyében gyakorlatilag megszűntek a lóvásárok. A decemberi kőrösi sokadalomba is mindössze két értékes telivért hajtottak fel. Tulajdonosuknak, a helypénzen felül, az állategészségügyi passzus kiváltása közel 100 ezer forintjába került. Ekkora költséget kevesen fizetnek meg, inkább közvetlenül az istállóból próbálják eladni az állatokat. Tehát, létezik még a lópiac, csak láthatatlanul.

Miklay Jenő Decemberben kevés malac kelt, tavasszal várnak több vevőt -->