A világpiacon nehéz réseket találni

A közelmúltban rendezték meg Kecelen a T.G.-Virágdekor Szakképző Iskola és Kollégiumban a VI. Pálinka Ünnepet. A rendezvény védnöke, Jakab István, az Országgyűlés alelnökének a javaslatára 2013-tól a Kárpát-medencei Pálinka, Törkölypálinka és Párlat Verseny nevet viseli.
A 328 minta között több mint 40 a Délvidékről, Erdélyből, Felvidékről és Bulgáriából érkezett. Vajon a nemzeti italunk elérheti-e ugyanazt az ismertséget és népszerűséget, mint amivel a francia konyak, a skót whisky, az orosz vodka, vagy akár a mexikói tequila rendelkezik a világ közönsége előtt?

Dr. Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató-helyettese lát erre esélyt. Igaz rengeteget kell dolgozni, előbb az ismertség, majd később a népszerűség megszerzése érdekében. A szakember – aki maga is a pálinka ünnep egyik felkért előadója volt – elmondta: minden nagy szakkiállításon és vásáron – Düsseldorf, London, Bordeaux, Sanghaj – ki kell állítanunk. Ez ugyan költséges, de az AMC támogatja a külföldi bemutatkozások lehetőségét anyagilag. El kell dönteni, melyek azok a célországok, amelyeket a pálinkatermelők meg akarnak célozni. Ezek között lehet a német, vagy a lengyel, esetleg az oroszországi piac.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Jakab István, más szakértőkkel a legjobb kajszibarack pálinkák közül választotta ki a régió legjobbját a keceli szakiskolában. Az idén a Madarasi Pálinkaház terméke nyerte a díjat.
[/caption]

Az ázsiai országokat is érdemes feltérképezni. A szakember szerint célszerű lenne egy standard export pálinka megjelenési formát kialakítani, egy arculati kézikönyv alapján. A hazai pálinka előállító termelőknek meg kell egyezniük a megjelenés, a homogén termékmennyiség és a minőség érdekében. A szakember szerint barack-, alma-, szilva- és törkölypálinkából lehetne nagy tételekkel megjelenni a külhoni piacokon. Ezekből az a termékekből lehet nagy mennyiséget előállítani idehaza, a jelenlegi gyümölcstermő terület alapján.