A megye harmadát látják el

A Kiskunsági Víziközmű Szolgáltató Kft. 55 tulajdonossal rendelkezik, 53 megyei településen végeznek szolgáltatást Kalocsától, Kiskőrösön, Jakabszálláson, Kiskunhalason át Kelebiáig.

A 2011-es víziközművekről szóló törvény alapján nagyobb egységek szolgáltatják majd az országban az ivóvizet és végzik a szennyvízszolgáltatást. A mamutcég, a Kőrösvíz Kft., a Halasvíz Kft. és a Kalocsavíz Kft. összeolvadásával alakult meg a napokban. Így ma ez a megye második legnagyobb vízi-közműszolgáltató cége, melynek az önkormányzatok és az állam a tulajdonosai. Ennek az élére választották meg a Kőrösvíz Kft. korábbi műszaki igazgatóját. A vállalat központját Kecelen, az Avar tér 1. alatt hozták létre. A három városban megmaradtak az üzemigazgatóságok.

A Soltvadkerten élő – vízépítő-, vízellátási-, csatornázási- és szakközgazdászi diplomákkal rendelkező – szakember szerint, a kilencezer lelkes településre azért esett a tulajdonosok választása, nehogy valaki úgy érezze, hogy az egyik cég bekebelezte volna a másikat. A legtöbb fogyasztó a kiskunhalasi térségben él, de a legnagyobb vezetékadó-fizető, a korábbi kiskőrösi központú szolgáltató. A tulajdonosi kör úgy döntött, hogy a három vízmű társaság ugyanakkora szavazati aránnyal rendelkezik az egyenlőség jegyében. A vállalkozást négy ügyvezető irányítja, Mátyus Zoltán mellett a három korábban önálló vízmű vezetője is ügyvezetői státuszt kapott. A víziközműtörvény szerint az ármeghatározó a magyar állam, amely 2014 végéig tarifastopot vezetett be, 2015-től az állam, és nem az önkormányzat állapítja meg az árakat. Az új cégnél az országos összehasonlításban igen alacsonyak a szolgáltatási díjak. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Mátyus Zoltán: az új cég 190 ezer embernek biztosít vizet
[/caption]

Ezek olcsóbbak, mint az állam kezében lévő öt regionális vízmű tarifái, hangsúlyozta Mátyus Zoltán. Majd hozzátette: a januártól bevezetett vezetékadó és a júliustól élő rezsicsökkentés jelentős kiadás-, illetve bevétel elmaradást jelentett. A vezetékadó például az új vállalat éves árbevételének 10-12 százaléka. Ugyanez a fővárosi vízmű esetében, csak a bevétel 2-3 százalékát jelenti, azaz a vidéket jobban sújtja az intézkedés, mint Budapestet.

Ilyen kihívásokkal teli világban nem könnyű eredményesnek maradni, ugyanakkor a cégvezető azt mondja, hogy megvizsgálják a költségcsökkentés minden lehetőségét, alaposan átvilágítják a céget. Azt azonban nem rejtette véka alá, hogy bízik az állami segítségben. Az öt nagy regionális állami vízművet 7 milliárddal kompenzálta a kormány, s a távfűtő művek sem maradtak ki a támogatásból. Ha ez nem történik meg, akkor jövőre veszteséges lehet ezekkel a vízdíjakkal a társaság. Az idén a három szolgáltató csak hibaelhárítást végzett, mert a vezetékadó a felújításra szánt költségeket elvitte. Ha azonban nem folytatják a hálózat korszerűsítését, akkor nem kizárt, hogy a jelenleginél jóval több meghibásodás történik a rendszerben.

Az árbevétel 13–15 százalékát kellene a hálózat felújítására visszaforgatni ahhoz, hogy a rendszert hosszú távon optimálisabb fenn lehessen tartani, fogalmazott a Kiskunsági Víziközmű Szolgáltató Kft. általános ügyvezető igazgatója, Mátyus Zoltán.

Számok dióhéjban
A cég 13 szennyvíztelepet működtet. A megye mintegy harmadának 190 ezer embernek szolgáltatnak vizet. A csőrendszer hossza 3075 kilométer. 
Naponta átlagosan 20 ezer m3 víz fogy az 53 településen. Naponta átlagosan 10 ezer m3 szennyvizet tisztíttat meg az új vállalat.
A társaság várható nettó árbevétele a rezsicsökkentés után 2,6 milliárd forint lesz. A Kiskunsági Víziközmű Szolgáltató Kft.-nél 330 alkalmazott dolgozik. A legolcsóbb vízdíj Hajóson nettó 130 forint köbméterenként. A szennyvíz szolgáltatás ára Jászszentlászlón a legolcsóbb, 153 forint egy köbméter.

1991 és 1994 között Kőrösvíz Kft. – vízellátás –, fürdő üzemvezetője,

1994 és 2010 között a Soltvadkert Önkormányzati Vízmű – műszaki vezetője,

2010 és 2013 között a Kőrösvíz Kft – műszaki vezetője.

Tanulmányait a Baja Vízügyi Főiskola – vízépítő mérnöki szakán, majd a Dunaújvárosi Főiskola – szakközgazdász szakán és az Eötvös Főiskola – szakmérnök szakán folytatta.

Soltvadkerten él, nős, két gyermek édesapja. 

1991 és 1994 között Kőrösvíz Kft. – vízellátás –, fürdő üzemvezetője,

1994 és 2010 között a Soltvadkert Önkormányzati Vízmű – műszaki vezetője,

2010 és 2013 között a Kőrösvíz Kft – műszaki vezetője.

Tanulmányait a Baja Vízügyi Főiskola – vízépítő mérnöki szakán, majd a Dunaújvárosi Főiskola – szakközgazdász szakán és az Eötvös Főiskola – szakmérnök szakán folytatta.

Soltvadkerten él, nős, két gyermek édesapja. Mátyus Zoltán: az új cég 190 ezer embernek biztosít vizet -->