A szélsőségek éve az idei

Tegnap 38-39 Celsius-fokos hőséget mértek Izsákon és Kiskunhalason. A szőlő egy része alig, vagy egyáltalán nem fejlődik, az egyre népszerűbb illatos fehér bor  alapanyagát adó Irsai Olivér tönkre mehet a sivatagi melegben.

– Az illatos szőlőt a tél igen meggyötörte, most pedig a forróság miatt szenvednek a fürtök - mondta Font Gábor soltvadkerti borász, aki a múlt héten próbaszüretet szervezett. Tegnap már el is kezdték volna az illatos bor alapanyagának a begyűjtését, az édesapja Font Sándor kint is volt az ültetvényben, de csak azért, hogy megnézze a fürtökben a forróság mekkora kárt is tett. A szőlész ilyenkor nem sokat tehet, tette hozzá Font Gábor, talán csak annyit, hogy éjjel kimegy a szőlőbe, akkor is csak azért, hogy vizes permetezéssel felfrissítse a fürtöket, ugyanis hajnalonként a jótékony hatású harmatképződés egyre többször elmaradt. A fiatal borász abban bízik, hogy ma vagy inkább holnap talán elindulhatnak a szüretelők, s nem égnek el az Irsai Olivér savai.

Mint nyiltakozta, az idei év a legek éveként vonul be az évkönyvekbe. Az elmúlt évezredben volt télen olyan hideg, mint az idén. Az sem kizárt, hogy a napokban megdől a 100 éves melegrekord, mely nem tesz jót sem embernek, sem növénynek. A Font család Soltvadkerten 6 hektárnyi Irsait gondoz, ebből négy hektárnyi termő ültetvény.

– A Duna–Tisza közén fel nem fogható, hogy ekkora szárazság legyen. Két nagy folyam között szomjan hal a növény mert nincs honnét öntözni - mondja Schnürlein József kaskantyúi hegybíró. A több mint tíz hektáron gazdálkodó szakember elmondta, hogy idén a bevétele távolról sem fedezik a kiadásait.[caption id="" align="alignleft" width="334"] Font Sándor az irsai ültetvényben. Télen a fagy nyáron a sivatagi hőség gyötri a növényeket.
[/caption]

A fagy miatti ültetvény munkák 3 millióba vannak, fürt meg alig akad a tőkéken. Kaskantyún 600 hektáron gazdálkodnak az emberek, általában 40-50 ezer mázsányi terméssel fizet a növény, most jó ha tíz ezer mázsát össze tudnak gyűjteni, azaz a tavalyi mintegy negyedét. Kérdés persze, hogy mi marad a szüretelő szorgos kezeknek, mire a megindulna a szüret dandárja. Lehet, hogy még kevesebb, mint amire most számítanak.

Pszota István kiskőrösi hegybíró ugyanis arra panaszkodik, hogy a fagy és a szárazság mellett a seregélyek is ritkítják a termést. Nem ér semmit sem a madárijesztő, sem a hangágyú, a madarak semmitől sem félnek. A meleg miatt a fácánok is beszoktak a szőlőkbe, s azokat a félig még zöld bogyókat, amelyeket nem vesz észre a seregély mind lecsipegetik a tőkékről. Kiskőrös környékén oly nagy a szárazság, hogy az a közel 51 milliméternyi eső, ami két hete hullott, ma már csak történelem.

Mint Pszota István mondta: négyzetméterenként 100 liter víz hiányzik a talajból. Ha még egy ilyen év beüt, akkor nem lesz, aki megművelje a földeket, a termelők tartalékai ugyanis elfogytak. A szőlőre költeni kell függetlenül attól, hogy terem avagy nem. Becslése szerint a 10 tonnás átlaghozamok, az idén két tonnára csökkennek Kiskőrös környékén. Azaz a hektáronként 6-700 ezer forint a várható bevétel kiesés.