Gazdaság

2012.04.18. 17:25

Nem átverés, van már magyar szamóca!

Két héttel korábban kínálgatták idén első gyümölcseiket a szamócatövek idehaza. A profi kertészek is csak találgatják a sietség okát.

Miklay Jenő

A friss gyümölcsre ácsingózók tapasztalatból teljes egészében importnak gondolták az április elejei szamóca kínálatot. A kertészek kommentálására hitték el, hogy bizony létezik már itthoni termény is a piacon. Máskor ugyanis rendszerint április 20-a után jelentkeznek a termesztők a hidegházi hajtatásból az első piros bogyókkal, szabadföldről pedig valamikor májusban. Annak okát, hogy a szamóca miért borította fel így a rendet, Szili János sem érti egészen, pedig a lajosmizsei kertész jóformán mindent tud e növény viselkedéséről.

– Különös a szamócaidény kezdete azért, mert hosszú és meglehetősen kemény tél után indult el gyorsan a szamócatövek intentenzív fejlődése. Ilyen jelenségre nem emlékszem, pedig 12 éve foglalkozom a termesztésével. Azzal magyarázzuk, hogy a napsugárzás február második felében felerősödött, így optimálisan alakult a fólia sátrakban az éréshez a hőösszeg. Természetesen ehhez hozzájárult a speciális technológia, a növénygenetikai tulajdonságok, amelyeket ma már a termesztésben kellően kihasználunk. Ezért sértő ránk nézve az a vélekedés, amire időnként magas szakmai fórumokról is sugallnak, miszerint a magyar kertészek hátul kullognak a színvonalban – mondta el véleményét Szili János.

Lajosmizse a szamóca hazája, a kertészetek többségére épp hogy a magas színvonalú termesztéstechnológia jellemző. Nem ritka a számítógépes vezérlésű tápoldatozás, Szili Jánoséknál például ilyen műszer vezényli az egyenként ezer négyzetméteres ágyások ellátását. S itt nem az a lényeg, hogy import berendezéseken és technológián alapul a termesztés, hanem az, hogy a gépesítéssel remekül kihasználják a kertészek a homoktalajok, az éghajlat kedvező adottságait. 

– A koraiságban döntő a fajták megválasztása. Idehaza nem állunk jól a szamóca szaporító anyagaival ezért olasz, spanyol nemesítéseket vásárolunk, szálanként 50-60 forintért. Többet teremnek és jóval korábban adják a gyümölcsöt. Jelentős változásokat hozott a hagyományos műveléshez képest a speciális termesztő közeg használata és sorolhatnák még sok újdonságot, amik bevezetése persze igen költséges. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Lajosmizse a szamóca hazája. A két helyi szakember szinte mindent tud a gyümölcsől. Balról: Szili János és Hunyadvári Tamás
[/caption]

Hektáronként több millió forintot fordítunk évente az ültetvényekre utána pedig reménykedünk, hogy pénzünk, munkánk megtérül a szüret végére. A pesti nagybanin most kilónként 7 euróért adjuk el a gyümölcsöt, a nagyobb kertészetek pedig a kivitelre orientálódnak, mert itthon a gazdasági válságban egyre kevesebbet költenek az emberek szamócára – magyarázta Szili János.

Mit árul el a láda alja?

Hunyadvári Tamás, aki szintén Mizsén gondoz komoly szamócás gazdaságot, tud tanácsot adni a hazai és az import szamóca megkülönböztetésre. – Érdemes jól a ládába nézni, ahonnan az árus kiméri a gyümölcsöt. A kevés virágszirom vagy homokszemcsék a láda alján azt jelzik, itthoni a szamóca. Nálunk ugyanis zömmel a természetes talajon termesztik a szamócát, ezzel szemben külföldön a legtöbb kertészetben magas balkonládákban nevelik, ezért azokról lehullik a virágszirom. Az import szamóca kocsánya a szállítás alatt megbarnul, a friss szemek kocsányvége zöld. Az import szamócát féléretten, a hazait éretten szedik ezért az utóbbi íze zamatos. A kistermelőket ismerve tudom, többségük nem sajnál egy szemet kóstolóba adni a bizonyosságért.

Miklay Jenő Mit árul el a láda alja? Hunyadvári Tamás, aki szintén Mizsén gondoz komoly szamócás gazdaságot, tud tanácsot adni a hazai és az import szamóca megkülönböztetésre. – Érdemes jól a ládába nézni, ahonnan az árus kiméri a gyümölcsöt. A kevés virágszirom vagy homokszemcsék a láda alján azt jelzik, itthoni a szamóca. Nálunk ugyanis zömmel a természetes talajon termesztik a szamócát, ezzel szemben külföldön a legtöbb kertészetben magas balkonládákban nevelik, ezért azokról lehullik a virágszirom. Az import szamóca kocsánya a szállítás alatt megbarnul, a friss szemek kocsányvége zöld. Az import szamócát féléretten, a hazait éretten szedik ezért az utóbbi íze zamatos. A kistermelőket ismerve tudom, többségük nem sajnál egy szemet kóstolóba adni a bizonyosságért. Lajosmizse a szamóca hazája. A két helyi szakember szinte mindent tud a gyümölcsől. Balról: Szili János és Hunyadvári Tamás -->

Ezek is érdekelhetik