Helyi adók: levágták a kedvezményeket

Az adóemelés kismértékű társadalmi hatással jár, mivel a vagyonnal rendelkező magánszemélyeket és a vállalkozásokat érinti. Gazdasági szempontból az építményadó emelése tehernövekedést eredményez – összegzi a helyi adórendeletek megváltoztatásának várható következményeit a városatyák legutóbbi ülésén elfogadott előterjesztés. Nem keltett viharokat, még szellőcskét sem kavart a javaslat, amit hozzászólás nélkül, egyetlen tartózkodó voks mellett fogadott el a képviselő-testület.

Zsigó Róbert polgármester hangsúlyozta: két hónapos munka után került a testület elé a javaslat, mely negyedik vagy ötödik változat, és az összes helyi rendelet felülvizsgálatát tartalmazza. – Megpróbáltuk eltalálni azt a mértéket, ami az önkormányzat működéséhez mindenképpen szükséges és hozza is a bevételt. Szerintem nem a helyi adórendeletben kell szabályozni a szociális és egyéb kedvezményeket, ennek megfelelően csak kevés mentesség található a rendeletben. Az adókról szóló jogszabályok gazdasági kérdések – fogalmazott a város első embere.

Egyben az építményadó egyik újdonságának számító tételnél elvetette az eredetinél is nagyobb díjemelési javaslatokat. Ebben a körben új elemként jelenik meg az 1000 négyzetméteresnél nagyobb kiskereskedelmi boltokra érvényes, négyzetméterenkénti 1000 forintos adó. Ennek 1600-ra emelése vetődött fel ötletként, de nem kapott kellő támogatást. Megjegyzendő: összesen 11 adózó tartozik ebbe a kategóriába, esetükben az adóteher háromszorosára nő, ugyanis korábban a területi kedvezmény miatt 20–30 százalékkal csökkenthették a 400 forintos, alapot jelentő adómértéket. Ettől a körtől az eddigi 11,3 millió helyett 32,6 millió forintra számít a városi kassza. A tizenegy év után 500 forintra emelkedő adómérték a kedvezmények eltörlésével együttesen azt eredményezi, hogy a további, közel kétezer adózó összesen mintegy 73 millió forinttal fizet többet az eddiginél. Legalább 25 százalékkal nő minden adózó terhe, így építményadóból 155 helyett 250 millió forinthoz jut az önkormányzat. 

A telekadónál is nő az adó mértéke, a belvárosi telkeknél 200-ról 300 forintra négyzetméterenként, ám ez minimális bevételnövekedést eredményez, inkább a beépítést ösztönzi ilyen módon a város. Szintén 200-ról 300 forintra emelkedik a vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adó mértéke, de a bevétel növekedése ennél az adónemnél is kicsi összeg. Iparűzési adóból a tervezetthez képest mintegy 170 millió forintos elmaradásra számíthat a városháza, mert csökkent a cégek forgalma. A jövő évre is reményként fogalmazható meg az ideihez hasonló bevétel. Viszont az alkalmi jellegű iparűzési adó napi 1000-ről 5000 forintra ugrik. Ezt azon nem bajai vállalkozóknak kell megfizetniük, akik 30 napot meghaladóan végeznek építőipari tevékenységet Baján. 

Az idén újjáélesztett magánszemélyek kommunális adójánál nincs változás, ám a 2011-es háromnegyed év helyett már 12 hónapra fizetendő az adó, ezért juthat több forint a városnak. Orha Sándor, az adóiroda vezetője érdeklődésünkre elmondta: az építmény- és telekadó változásairól határozatot küldenek az érintetteknek, ezek a levelek márciusig elkészülnek.