Válságban erősödő sajtosok

Az alacsony felvásárlási ár azzal magyarázható, hogy Európában két százalékkal több tejet állítanak elő, mint amennyit rentábilisan értékesíteni lehet. A nyerstej árának száz forint feletti tetőzése 2007. végén, 2008. elején a főleg Olaszországban jelentkező átmeneti nyersanyaghiány következménye volt, de nálunk megbontotta az üzleti kapcsolatokat. A termelők tömegesen hagyták faképnél feldolgozó partnereiket s a jól fizető eseti felvásárlókhoz pártoltak. Aztán amikor újra túltermelésbe futott a tejipar az időlegesen magas nyersanyagár és az akkori erős forint- árfolyam okozta gyenge exportbevétel miatt a hazai tejes cégek zöme visszavonult a külpiacról, jelentősen csökkentve termelésüket, némelyek végleg bezártak. A tej ára hetek alatt 60 forintra vagy az alá zuhant, ha egyáltalán el tudták adni a gazdák. Létezik olyan tejfeldolgozó, amely a tejgazdasági krízisben nemhogy talpon maradt, de  erősödött is. A kőröstetétleni Kőröstej Kft. pár hónap óta az ország legnagyobb sajtgyára.

Kecskés Péter a kőröstetétleni üzem igazgatója azt mondja, az utóbbi egy-két évben a tejfeldolgozók sorsa attól függött, hogy megtudták-e tartani az export piacokat vagy sem. Ahol azt gondolták, hogy átmeneti  visszavonulás után vissza lehet térni a külpiacokra, igen elszámították magukat.

– Mondhatjuk, öldöklő a küzdelem a tejtermékek piacán is, főleg a dánok, a franciák, a németek  árasztják el Európát sok és olcsó áruval. A hazai sajtpiac 40–50 százalékát import képezi, s az újabb előrejelzések szerint a nyomás fokozódik, vagyis feltételezhető az, hogy idén további üzemek zárhatnak be. Erőfeszítésekkel, de végülis a Kőröstej exporton tudta tartani késztermékei 60 százalékát sőt, idén az első negyedévben 20–30 százalékkal nőtt a kivitelünk. Korábban főleg az arab országokba szállítottunk, újabban a sajtok jelentős részét veszi fel a cseh piac, a balkáni térség és nő a német, svájci, amerikai értékesítések volumene is. Piacunk bővülésének magyarázata az, hogy már évekkel korábban jelentősen szélesítettük a hagyományos termékkörünket. Egyebek közt felfuttattuk az ömlesztett és szeletelt sajtok gyártását, a parenicából pedig szinte valamennyi hazai üzletláncba szállítunk. Úgy néz ki, idén 2 ezer tonnával növelhetjük a termelést, azaz elérjük a 16 ezer tonnát tehát a kapacitás további bővítésről, esetleg új üzem létesítéséről kell gondoskodni- sorolta a sajtüzem igazgatója.

A hazai tehenészeteknek nincs segítség

A gazdák szerint Brüsszelben jóformán semmit nem tesznek a tejágazat érdekében. Igaz, jó egy hónapja elrendelték az intervenciós felvásárlást és az export támogatását, de az a magyar tehenészeken egyelőre nem segít. Az intézkedések főként a nyugati tejipari cégek számára jelentenek némi segítséget, mert leginkább a tejtermékek értékesítését segíti elő, és csak később és csak áttételesen hat majd valamikor a tej felvásárlási árára. Sorra számolják fel a telepeket, s az állatok csak azért nem kerülnek a vágóhídra, mert az ukrán és orosz felvásárlók ezer számra viszik ki a vemhes üszőket és teheneket. Az idősebb állatok viszont nem kellenek, azok tényleg a mészárszéken végzik. Eddig nagyjából 20 ezer tejelő marha került határainkon túlra.

Kecskés Péter úgy látja, a tej 60 forint körüli felvásárlási ára nem változik lényegesen nyár elejéig. A hazai gazdaságokból ez idő tájt is sok tejet szállítanak exportra tejtermelők kénytelen beérni a nyomott árakkal, mert sokan nem tudtak leszerződni a feldolgozókkal. A közvetlen tejexportból csak a kereskedők profitálnak. A tejtermelők és feldolgozók gazdasági érdeke az, hogy a nyersanyagból itthon állítsanak elő minél többet a magas hozzáadott értékkel bíró készáruból – mondja Kecskés Péter. A tehenészetek többségével a nyerstej exportőrök nemigen kötnek egy hónapnál hosszabb szerződést, ha mégis, akkor semmiféle kötelezettséget nem vállalnak az átvételi árra. Jelenleg 40–45 forintért veszik meg a tejet. Tehát nem csak biztonságosabb, de előnyösebb is a feldolgozóval szerződni. A tejüzemek most 60 forint körül fizetnek az alapanyagért. Az önköltség átlagosan 70–75 forint, vagyis a tehenészetek jó fél éve csak veszteséget fejnek.

Hadba indulnak az agrárkamarák

Míg az EU régi tagországaiban szerves fejlődés során alakult ki a termelők – feldolgozók – kereskedők viszonya, addig a Közép- Európa országait néhány év alatt meghódították a multinacionális áruházláncok, és ma már az összes kereskedelmi forgalom mintegy felét is irányítják. Módszereik lényege, hogy minél alacsonyabbra szorítsák a beszerzési árakat, és bevételeiket olyan összegekkel gyarapítsák, melyeket a beszállítókkal fizetetteknek meg nyilatkozta a sajtónak korábban Koncz György, a Magyar Agrárkamara elnökhelyettese. Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország agrárkamarái közösen lépnének fel a tisztességtelen kereskedőkkel szemben. Erről külön egyeztetést tartanak június első napjaiban – döntöttek a négy ország agrárkamarái a pár hete tartott debreceni tanácskozásukon.