Világossá vált, mi a színlelt szerződés

Bár az irányelv meghatározása több, mint egy hónapot késett, sikerült a pénzügyi és a munkaügyi tárcának olyan irányelvet kidolgoznia, amely a színlelt szerződések megállapításához nyújt segítséget a munkaügyi ellenőröknek. Az érintett szakmai szervezetek bevonásával kialakított szempontrendszer persze nem csak az ellenőröknek nyújt segítséget, hanem mindenkinek, hiszen várhatóan tisztázza az eddigi jogértelmezési zavarokat.

A szerződések átminősítésekor a munkaügyi ellenőrök elsődlegesen a szerződő felek alá-fölé rendeltségét, a munkáltató utasítási jogát, a munkavégzés rendszerességét, illetve állandó jellegét, a munkavégzés helyének, idejének, valamint a munkakörnek meghatározását, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettségét, és a személyes munkavégzés megvalósulását fogják vizsgálni. Amennyiben a vizsgálat során ezeket bizonyítottnak találják, munkaviszonyról van szó függyetlenül az adózási formától, így például nem jelenthet kibúvót az ekho alkalmazása sem. Korábban a ténylegesen megvalósuló munkaviszony fő minősítő jegyeként kezelték azt, ha a munkavállaló a munkaadó eszközeit, erőforrásait használja feladata elvégzésére.

Vélhetően a szakmai szervezetek nyomására a tegnap kiadott irányelv szerint ez már csak másodlagos tényező. A szakmai szervezetek korábban olyan irányelvet szerettek volna látni, amely szakmaspecifikusan dönti el, hogy melyik szerződés színlelt. A Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium jelenlegi szempontrendszere azonban egységes, és minden foglalkozásra nézve alkalmazható.

„Az alapelv az volt, hogy olyan egységes irányelvet dolgozzunk ki, amelyet nem csak az ellenőrök, hanem a szakmák is használhatnak” – nyilatkozta lapunknak Herczog László, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. „Tudomásul kell azonban venni, hogy a szerződések vizsgálatánál és átminősítésénél az adott helyzet valamennyi körülményére tekintetel kell eljárni, mivel minden eset egyedi. A korábbi konfliktushelyzet éppen abból adódott, hogy a szakmai szervezetek egyfajta „algoritmust” vártak a két tárcától, olyan szempontrendszert, melynek segítségével minden kétséget kizáróan el lehet dönteni egy szerződésről, hogy színlelt-e vagy sem. Ilyen módon azonban ez a munkajogi kérdés nem oldható meg. Egy konkrét jogvitában egy minisztérium véleménye egyébként sem mérvadó, hiszen jogalkotó szervről van szó. A mostani irányelv jó eligazítást nyújt mindenkinek, de a konkrét eseteket mindig egyedileg kell megvizsgálniuk az ellenőröknek” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az ekho nem jelent megoldást

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) elnevezésű adózási formát nem választhatja mindenki. A törvényben felsorolt foglalkozások között elsősorban szellemi alkotótevékenységet végzők választhatják. Az ekho szerint adózhatnak péládul az írók, újságírók, műfordítók, képző- és iparművészek, fotóművészek, népzenészek. Az ekho mind munkaviszony, mind megbízásos szerződés esetén alkalmazható adózási forma, de nem jelent azonban megoldást a színlelt szerződések kérdésére.

Az ekho bevezetésével egyidőben sokan azt gondolták, hogy jogviszonyuk megoldódik ezzel, a minisztériumok azonban világossá tették, hogy ez nem így van. Az ekho ugyanis adószabály, nem munkajogi szabály. Alkalmazása a munkaügyi tárca vélekedése szerint nem mond el semmit a munkaadó és munkavállaló jogviszonyáról, így a vállalkozói szerződéseket még átminősíthetik az ellenőrök, ha azok munkaviszonyt lepleznek. A munkajogi vizsgálat során tehát nem veszik figyelembe az ekho alkalmazását, helyette az alá-fölérendeltséget, a rendelkezésre állási kötelezettséget, és a többi szempontot érvényesítik az ellenőrök.

Az ekho bevezetésével egyidőben sokan azt gondolták, hogy jogviszonyuk megoldódik ezzel, a minisztériumok azonban világossá tették, hogy ez nem így van. Az ekho ugyanis adószabály, nem munkajogi szabály. Alkalmazása a munkaügyi tárca vélekedése szerint nem mond el semmit a munkaadó és munkavállaló jogviszonyáról, így a vállalkozói szerződéseket még átminősíthetik az ellenőrök, ha azok munkaviszonyt lepleznek. A munkajogi vizsgálat során tehát nem veszik figyelembe az ekho alkalmazását, helyette az alá-fölérendeltséget, a rendelkezésre állási kötelezettséget, és a többi szempontot érvényesítik az ellenőrök. -->