Pénzük után futnak az egyházi iskolák

Az intézmények azért tüntetnek, mert ha minden a tervek szerint marad, egyes, az iskolákat támogató normatívák – kollégiumi, vagy a bejárók utáni támogatás, vagy a bérkompenzáció – csökkennek, míg mások meg is szűnnek. Az egyházi intézmények nem részesülnek ugyanakkor az önkormányzati iskolákhoz eljutó kompenzációból, melyet a kormány a kistérségi társulásokon keresztül tervez az érintettekhez utalni. Számszerűen ez azt jelenti, hogy például a kollégiumi normatíva összege évi 350 ezer forintról 292 ezerre csökken. A katolikus egyház számításai szerint a felekezeti iskolák minden egyes diák után évente és fejenként 46 ezerrel, bejárók után további 31 ezer forinttal kevesebb támogatást kapnak majd. Az elvonás szerintük sok esetben az intézmények működtetését veszélyezteti.

Magyar Bálint oktatási miniszter a tüntetés kapcsán többek között azt gyanítja, hogy egyes iskolák diákjaikat „kötelezik” a részvételre. A miniszter szerint aggályos az is, hogy a tiltakozó megmozdulást tanítási időben tartják meg. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman szerint a demonstráción a diákok csak önszántukból vehetnek részt. Az oktatási jogok biztosa hangsúlyozta, az önkéntesség csak akkor valósul meg, ha a részvételt megtagadókat később nem éri hátrány döntésük miatt.
A történelmi egyházak – bár a tiltakozók követeléseit támogatják – kijelentették, nem ők a szervezői a tüntetésnek. A katolikus, református, evangélikus és zsidó egyházak ugyanakkor közös levelükben arra kérték az országgyűlési képviselőket, vegyék figyelembe érveiket, a várható finanszírozási nehézségeket költségvetési szavazáson.

Hardy F. Gábor, a demonstrációt szervező Szülői Közösségek vezetője a reggel.hu-nak elmondta: visszautasítják Magyar Bálint állításait. A szervező szerint ugyanis szabályszerűen bejelentett tiltakozásról van szó, tiltakozó aláírásgyűjtő ívüket pedig ugyancsak bejelentették az adatvédelmi biztosnál. Hardy F. Gábor lapunknak cáfolta, hogy lennének olyan iskolák, melyek kötelezték volna diákjaikat a pénteki megmozduláson való részvételre, az ezzel kapcsolatos – állítása szerint mindeddig névtelen – híreszteléseket provokációnak minősítette. A Szülői Közösségek vezetője szerint a tiltakozásra a diákokat nem hívták, tanulók csak úgy vehetnek azon részt, ha arra a szülők írásos beleegyezésüket adták. A várható részvételről szólva Hardy kijelentette, hogy az ország minden részéből számítanak érkezőkre, együttesen 15-20 ezer fős tömeget várnak, és az álláspontok kedvező elmozdulására számítanak.

Balás Béla kaposvári megyéspüspök arra kérte papjait, hogy legalább négy hittanórát ingyen végezzenek, mert másként nem tudják kifizetni a világi hitoktatók óradíját és a főállásúak bérét. Októberig az államtól nem érkezett meg az úgynevezett kistelepülési támogatás és a hitoktatási díjra nyújtott összeg is kevesebb volt. „Az előnyünk csupán annyi, hogy az egyházmegyék közül mi vagyunk a legkisebbek, s másoknál kevesebb, mindössze három iskolát tartunk fenn” – mondta a reggel.hu-nak Balás Béla, aki hozzátette: intézményeik – lévén ezekben túljelentkezés –  ellátják önmagukat. Annál több a gondjuk a kistelepüléseken. Egész évben akadozott ugyanis az ezekre korában megkapott állami támogatás – fogalmazott. Mint a püspök elmondta, hónapról hónapra ígérték, lebegtették ezeket a pénzeket, így a működésképtelenség határán folyamatossá lett a bizonytalanság.

Mindeközben az illetékes kormányzati szervek állítják, hogy minden rendben van, elnézést kérnek a késedelemért, azután a pénz mégsem érkezik. Bár hivatalosan nem szűnt meg a kistelepülések papjainak adott jövedelemtámogatás, a kifizetések itt is hektikussá, esetlegessé váltak. Olykor több hónapot késik a pénz, de még a Püspöki Konferencia Titkársága sem tudja, hogy jön-e majd egyáltalán. Minderről időről időre zajlanak tárgyalások az állam és egyház között, de eddig megnyugtató eredmény nélkül.

A jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskolába járó diákok szülei, nagyszülei, illetve az intézmény pedagógusai is csatlakoznak az országosan meghirdetett demonstrációhoz. Az alföldi városból egy busszal indulnak Budapestre péntek délelőtt, hogy jelenlétükkel is nyomatékot szerezzenek tiltakozásuknak. Balláné Nagy Katalin igazgató szerint a pénzek elvonása már idén is tapasztalható volt. Néhány kiegészítő támogatást így is megvontak az intézményektől, ha a tervezett lépéseket valóban végrehajtják, akkor a működésük kerül veszélybe – mutatott rá az általános iskola vezetője.

Gyulán a Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumból egy busznyi tanár, szülő, és nagydiák készül a pénteki megmozdulásra. Részvételüket azzal indokolják, hogy a Magyar Köztársaság és a Vatikán közötti megállapodást hazai törvényekben is szabályozták. E szerint az egyházi iskoláknak a kiegészítő támogatást minden évben biztosítják az egyenlő finanszírozás elve alapján. Az egyházak csak az oktatási, a szociális és hitéleti célokat szolgáló épületeket kapták vissza, azokat a javakat, amelyekből az államosítást megelőzően ezeket az intézményeket fenntartották, nem. Ezért a kiegészítő támogatás. Intézménynagyságtól is függ, hogy a jelenlegi tervezet elfogadása milyen hatással lesz az iskolákra. Minél kisebb egy intézmény, annál sérülékenyebb. A tervezet az állami és az alapítványi iskolákat is érinti. A szintén gyulai Göndöcs Benedek Középiskolában hangsúlyozták, a demonstrációt nem többletjogokért, hanem az egyenlő elismerésért tartják. A tiltakozással egyetértenek, hiszen az a negatív megkülönböztetés ellen folyik.
 
Kecskeméten a Piarista Általános Iskola és Gimnázium szülői munkaközössége is szervezi a holnapi fővárosi tüntetésen való részvételt. Kiss János, a szülői munkaközösség vezetője arról számolt be, hogy egy, de lehet, hogy több busz is viszi a szülőket és a diákokat Kecskemétről, de lesznek olyanok is, akik egyénileg utaznak. A szülők kérték az iskolavezetést, hogy tegye lehetővé önkéntes részvételüket a tüntetésen. A munkaközösség vezetője azt is leszögezte, hogy ő ugyan személyesen nem tud ott lenni, de 12. osztályos fia, aki már betöltötte a 18. életévét, tehát választásra is jogosult, a saját döntése alapján elmegy. Kozicz János, a kecskeméti piarista általános iskola igazgatója az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatban azt tartotta legfontosabbnak megjegyezni: egyrészt nehezményezik, hogy megszűnne az egyházi iskolák pedagógusainak közalkalmazotti státusa, másrészt fájlalják, hogy az úgynevezett kistérségi kiegészítő normatíva az egyházi iskoláknak nem járna, tehát ezek az iskolák nem élvezhetnék a kistérségi társulás előnyeit.

Tolna megye katolikus és református iskoláiban is egyetértenek azzal a tanárok, hogy ha a normatívát tovább csökkentik, veszélybe kerül intézményeik működtetése. Ennek ellenére csak egy kisbusznyi tüntető indul majd pénteken a fővárosba. Ennek az az oka, hogy senki nem koordinálta az iskolákat, szülőket és nem vállalta fel a szervezést. A szekszárdi Szent József Katolikus Általános Iskolában Balázs Sándorné igazgató elmondta, miután a bejáró tanulók után megvonták a normatívát, ami fejenként 25 ezer forintot jelent, napi gondjaik vannak, hiszen a tanulóknak több mint a fele bejáró. A bonyhádi református gimnáziumban fejlesztésre nem jut, pedig nagy a verseny az iskolák között a gyermekekért, így nem mindegy milyen feltételeket kínálnak. A dombóvári Szent Orsolya Rendi katolikus általános iskolában a szülők javítják a berendezéseket és eszközöket. A további normatíva csökkenés veszélyeztetné a működésüket.

„A meglehetősen nagy Felvonulás téren mintegy száz oktatási intézmény képviselteti magát – idézte a programegyeztető megbeszélésen szerzett tapasztalatait Chalupa Zoltán. Az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola igazgatója hangsúlyozta, hogy nem egyházi, hanem szülői kezdeményezésről van szó: „Bár Veres András, a Katolikus Püspöki Konferencia titkára jelen volt tájékoztatónk elején, beszéde után elhagyta összejövetelünket. Mi a pedagógusok és a szülők nevében kívánunk békésen demonstrálni.”

„A magyar gazdaság általában igen sanyarú helyzetben van. Megértjük, hogy ebben az esetben összébb kell húzni a nadrágszíjat – hangoztatta Kálmán Attila, a tatai református gimnázium igazgatója. – Nem világos, hogy miért mindig az oktatás, a jövő húzza a rövidebbet, s nekünk, egyházi iskolák vezetőinek miért kell rögtön két-három lyukkal még szorosabbra venni a derékkötőt. Az egyházak általában lepusztult, öreg, igen drága működtetésű épületeket kaptak vissza – most már ezek rekonstrukciójára sem jut pénz” – jelentette ki az iskolaigazgató
Baumann József, az esztergomi Kolping Katolikus Iskola igazgatója: szerint méltatlan, hogy a technikai dolgozókat ki akarják venni a közalkalmazottak közül, akik ugyanúgy részesei iskoláink közösségének.

Az igazgató szerint kirívó és sértő, hogy csökkentik a bejáró tanulók utáni normatívát. Ez azt jelenti,  hogy az iskola székhelyének önkormányzata kell, hogy mélyebben nyúljon a zsebébe. Az üres zsebbe, mert például az Esztergomba bejáró mintegy ezer diák körülbelül tíz-tizenöt települése semmivel nem járul hozzá a diákok oktatási finanszírozásához. Az esztergomi Kolping Katolikus Iskola tanulóinak mintegy kilencven százaléka bejáró. Megkurtították a pedagógus továbbképzés anyagai kereteit, az „ingyentankönyv” egyre drágább, nem tudjuk miből finanszírozni vásárlásukat. „A különbségek egyre riasztóbbak: önkormányzati iskola diákja 160 ezer, a miénk ma már csak 128 ezer forintos normatívában részesül” – jelentette ki az igazgató.