Lezárult a József Attila-emlékév

Bozóki András: "A vers túlélte a költőt, a mítosz túlélte az embert, de míg a mítoszt sikerült megmenteni, addig Attilát, az embert talán nem próbáltuk meg eléggé".

Új síremléket avatott József Attila nyughelyén Bozóki András kulturális miniszter a száz éve született költő halálának évfordulóján, szombaton Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. József Attila holtában is hányattatott sorsa ezzel a síremlékkel megkapja a végső tiszteletet - mondta a miniszter a József Attila-emlékév zárónapján a Nemzeti Sírkert 35-ös parcellájánál.

A század legnagyobb magyar költőjének nevezte József Attilát, aki szerinte kortárs maradt, mert nem csak egy adott korszak költője, hanem kor feletti emberi és társadalmi tartalmak értője volt. Új nyelvet teremtett a magyar költészetben, nemzedékek legjobbjai nem tudták sajátos formanyelvét megkerülni. Bozóki András gondolata szerint József Attilát kortárssá teszi a szolidaritás, amelyet a mindenkori szenvedő emberrel vállalt, a "nagyon fáj" életérzésének örök jelene. 

UNESCO: 2005 József Attila-emlékév

Az 1937. december 5-én, két nappal halála után Balatonszárszón eltemetett költő földi maradványait 1942-ben hozták Pestre, a Kerepesi temetőbe. 1955-ben oda temették az 1919-ben elhunyt Mamát, József Áronnét is. 1959-ben, amikor létrehozták a Munkásmozgalmi Panteont, József Attila hamvai is ott kaptak helyet, de a család 1994-ben visszavitette a költő földi maradványait a családi sírba.

József Attilát nem lehet letagadni, nem lehet és nem szabad kisajátítani - mondta Jordán Tamás szavalatát követően Jókai Anna, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke. Jellegzetes, XX. századi áldozatsors volt József Attiláé, lelke, szelleme lehozta a Földre a szakrális igazságokat, de a gyenge test nem tudta ebben követni - mutatott rá, hozzátéve, a költő mindent tudott az emberi szenvedésről, gyarlóságról; az óriási hiányok óriási, örökérvényű költészetet hoztak létre.

A síremlék az év elején kiírt pályázat két nyertese, Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrászművész alkotása. A Sztélé című emlékműre - a fejfa szerepét egy 2,5 méter magas, 90 centiméter széles vaslap vette át - az Íme, hát megleltem hazámat című vers sorai kerültek.

Első ízben kerül a nagyközönség elé az a több mint hetven, ritka értéket képviselő József Attila-kézirat, amelyet Bozóki András kulturális miniszter szombaton ajándékozott a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak. A kéziratgyűjtemény - amelyet a száz éve született költő halálának 68. évfordulóján adták át a múzeumnak, olyan írásokat  tartalmaz, amelyek József Attila kevéssé közismert értekező életművének részei. A hetvenegy tételnyi, kézzel és írógéppel írott szövegek között vannak irodalmi, esztétikai, továbbá filozófiai és politikai jellegű művek. Az állomány részét képezik különböző tanulmányok, kritikák és bírálatok, ezenkívül töredékek, félbe hagyott gondolatfutamok és teljes írások.

Az 1941 és 1986 között lappangott kéziratokat Bozóki András miniszter és Székely Gábor, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója adta át jelképesen Csorba Csillának, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) negyven, a Szerencsejáték Rt. kilencmillió forintot fordított arra, hogy a kéziratokat megvásárolja egy magángyűjtőtől. A tárca csaknem tíz éven át alkudozott a vásárlás ügyében. A kéziratok Budapestről származnak, a magángyűjtő nem a költő hozzátartozója, személyesen nem is ismerte.

Magyarországon a Petőfi Irodalmi Múzeumban található a legnagyobb, József Attilához kötődő kézirat-, dokumentum, továbbá könyv- és fotóegyüttes, egyebek mellett a költő 500 versének, 10 önvallomásának és 340 levelének kéziratát, valamint 80 fényképét őrzik. Az 1954-ben alakult múzeumnak a József Attila-hagyaték gondozójaként egy ideig Szántó Judit, a költő élettársa is munkatársa volt.