Munkácsy-kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

A közönség sok olyan művel találkozhat a július végéig megtekinthető tárlaton, amelyet csak hírből ismert, soha, vagy évtizedek óta nem láthatott - olvasható az intézmény internetes honlapján közzé tett összegzésben, amely szerint a válogatás nagy kollekciót mutat be szalonképekből és tájképekből.

Most először lesz látható például Budapesten az egykor William H. Vanderbilt gyűjteményéhez tartozó Két család (A szalonban) című alkotás, amely több mint két évtizedig a New York-i Metropolitan Museum of Art állandó kiállítási darabja volt.

Az egykori amerikai gyűjtők körében rendkívül népszerű szalonképek jó része Párizsban már a „festőállványról” elkelt, így ezek korábban nem szerepeltek magyarországi kiállításokon.

"A több mint száz festmény mellett grafikai műveket, írásos dokumentumokat és Munkácsy-ereklyéket is bemutató kiállítás egy új Munkácsy-kép kialakítására tesz kísérletet" - mutatnak rá a szervezők.

Mint írják, a szegény asztalosinasból nemzeti hőssé növő Munkácsy mellett megmutatják a művészet Mekkájaként emlegetett francia fővárosban élő, ott virágzó társadalmi kapcsolatokkal rendelkező nagyvilági művészt is, aki korunk „művész sztárjainak" korai modelljeként is érdeklődésre tarthat számot.

A kiállítás "laza" kronológiai sorrendben tárja a látogató elé Munkácsy életművét, a korai biedermeier arc- és életképektől a realista kompozíciókon és a szalonképeken át a szimbolista jellegű tájképekig, illetve a historizmus szellemében készült állami megbízásokig.

Külön csoportot képeznek a nagy sikert jelentett monumentális vallási kompozíciók. A Krisztus-trilógia Debrecenben marad, de láthatók lesznek az úgynevezett „redukciók”, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota „feles méretű” változatai, illetve számos, korábban ki nem állított előkép és vázlat.  A bemutatón látható művek mintegy kétharmadát külföldi közgyűjteményekből és magángyűjtőktől kölcsönözik.

A Magyar Nemzeti Galéria partnerei között van a New York-i Metropolitan Museum of Art, a düsseldorfi Stiftung Museum Kunst Palast, a hamburgi Hamburger Kunsthalle, a wuppertali Von der Heydt Museum, valamint számos amerikai magángyűjtő.

A külföldi intézmények mellett jó néhány hazai múzeum és műgyűjtő is hozzájárult a kiállítás létrejöttéhez, így a debreceni Déri Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum.

 A kölcsönzött anyagot a galéria törzsanyagának néhány ritkán bemutatott műve egészíti ki. A kiállítás létrejöttében, a szervezésben és kölcsönzőként is komoly szerepet vállalt Pákh Imre, a debreceni Déri Múzeumban kiállított Golgota című kép amerikai-magyar tulajdonosa.

Munkácsy Mihály (1844-1900) már életében ünnepelt és rendkívül sikeres festő volt, akinek műveiért Európa és Amerika gazdag műgyűjtői versengtek.

Alkotásainak jelentős része külföldre került: számos európai és amerikai múzeum őrzi ma is képeit, amelyeket jórészt m

-->