Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Btk. több kábítószer-vonatkozású rendelkezését

Szitka Péter (MSZP) szerint az elterelés intézménye  megfelelő szabályozás a kábítószer-ügyben.

 "A kábulathoz való jog nem létezik" - mondta a többségi határozat szóbeli indoklásakor Holló András, az Ab elnöke.
Az írásba foglalt határozat szerint a korlátozásoktól mentes  "mámorhoz való" jog még közvetve sem vezethető le az Alkotmányból,  "nem része a legmagasabb testi és lelki egészség biztosításához  fűződő jognak, mert a kábulat saját maga részére történő kiváltása  nem tartozik hozzá az egyén alkotmányos garanciákkal védett szabad  személyiség-fejlődéséhez".

A testület a kihirdetés napjával semmisítette meg többek között  a Btk. kábítószer-paragrafusaiban több helyen szereplő "hatósági  engedély nélkül" megfogalmazásokat, továbbá a "csekély mennyiségű  kábítószert, együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával  kínál vagy átad", fordulatot és a 21 éven aluliakra vonatkozó  rendelkezést. 

Az Ab jövő év május 31-i hatállyal semmisítette meg a Btk.  nemzetközi egyezményekre utaló, kábítószerrel kapcsolatos értelmező  rendelkezéseit.
Az Ab kimondta: alkotmányellenes, hogy az Országgyűlés nem  alkotta meg a kábítószer-bűncselekményekkel kapcsolatban a kiskorúak  fokozott védelmét biztosító büntető törvénykönyvi rendelkezéseket.

Az Ab szerint az Országgyűlés mulasztása miatt nem felelnek meg  a jogbiztonság követelményének a Btk. kábítószerrel visszaélést  szankcionáló rendelkezései, továbbá a kábítószerfüggők gyógyításában  résztvevők büntetőjogi felelősségének kérdése sem rendezett.

Az Ab május 31-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek arra,  hogy a hétfői határozatból fakadó jogalkotói feladatainak eleget  tegyen.
Szóbeli indoklásában Holló András rámutatott: az  Alkotmánybíróságnak, mint világnézetileg semleges intézménynek, nem  az a feladata, hogy megengedő vagy elfogadó álláspontot alakítson ki  a kábítószer-fogyasztásról, hanem hogy az ezzel kapcsolatos állami  intézményvédelmi kötelezettséget vizsgálja.

Az Ab szerint az állam a kábítószerfogyasztás terjedésének "nem  lehet tétlen szemlélője", az államnak fel kell lépnie, a szankció  nélküli tiltás pedig a nemzetközi vizsgálatok szerint nem hatékony  megoldás.
A Btk. legutóbb tavaly, Bárándy Péter minisztersége idején  módosított szabályai kapcsán az Ab megállapította, hogy azok számos  jogbizonytalanságot eredményező megoldást tartalmaznak. Ilyen  például az "együttes fogyasztás" kategóriája.

A kábítószerre  vonatkozó Btk-rendelkezésekhez ráadásul mögöttes jogszabályok is  tartoznak, ám a különböző szintű rendelkezések között nincs  összhang. Mi több, az ide vonatkozó nemzetközi egyezmények teljes,  szabályos kihirdetése sem történt meg.

A szótöbbséggel meghozott határozathoz Bihari Mihály és  Kukorelli István alkotmánybíró fűzött különvéleményt.
Pelle Andrea ügyvéd, a TASZ jogvédő civil szervezet ügyvivője az  Ab döntését értékelve elmondta:  "Példátlannak tartjuk, hogy az Ab  lényegében szigorította a Büntetőtörvénykönyvet, nem pedig, mint  korábban, egy bűncselekmény következményének az eltúlzott voltáról  hozott döntést. "Mint mondta, azáltal, hogy az Ab egyes esetekben  indokolatlannak ítélte az elterelést - a büntetés elkerülésének  biztosítását - lényegében beavatkozott a büntetés-végrehajtásba.

Szitka Péter, az MSZP országgyűlési képviselője újságíróknak  elmondta: a frakció határozott véleménye, hogy az elterelés  intézménye és a kiépített hálózat a megfelelő szabályozás a  kábítószerügy kérdésében. Mint mondta, az elterelés 2300 fiatalon  segített.

A politikus szerint a probléma az lehetett, hogy az elterelést  nem megfelelően fogalmazták meg a büntetőjogi szabályokban, de ezen  az érintett minisztériumok már dolgoznak.
Kérdésre válaszolva azt mondta: nem tartja a liberális  drogpolitika kudarcának a testület döntését, mivel a szakértők  szerint is jól működik az elterelés intézménye.