anyák napja

2021.05.02. 09:30

Szigeti Réka színházi dramaturg: mindig sok gyereket szerettem volna

Május első vasárnapján ünnepeljük az anyák napját. Ebből az alkalomból Szigeti Rékával, az Udvari Kamaraszínház dramaturgjával, három kislány édesanyjával Láng D. István beszélgetett.

Hajnal, édesanyjuk Réka, Villő és kisebbik Réka

Forrás: Udvari Kamaraszínház

Szigeti Réka elmondta, milyen volt három kislánnyal a karantén és azt is, hogyan tudja összeegyeztetni az anyaságot a karrierrel – írja a Life.hu.

Szigeti Réka
Fotó: Udvari Kamaraszínház

Hogyan lesz valakiből dramaturg?

Én speciel színésznek indultam. Nagyon korán, már gimnazista koromban bekerültem egy színházi közegbe, ahol sok előadást néztem.

Minden érdekelt, ami a színházzal volt kapcsolatos, ez a világ egyszerűen beszippantott. Felvételi előtt meggondoltam magam: inkább dramaturg leszek. A dramaturg-képzésre való felkészülés teljesen más, mint ha valaki színésznek megy, de végül sikeresen felvételiztem a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemre. Államvizsga után a nagyváradi színházhoz kerültem. Csodás év volt, sok izgalmas előadással. Nagyon szép emlékeim vannak a kollégákról, a közös munkákról, a városról.

Három gyermeked van. Hogyan lehet összeegyeztetni az anyaságot és a karriert?

Hát, nem könnyű, de nem is megoldhatatlan.

Én mindig sok gyereket szerettem volna.

A lányok viszonylag kis korkülönbséggel születtek, és ez az elején nem volt egyszerű, de most már eléggé önállóak, ügyesek. Természetesen az anyaság és munka összhangjához kell egyfajta rugalmasság a részemről, és a színház részéről is, hiszen mindig nem tudok jelen lenni. A vírus miatt sok minden megváltozott, így sokkal bátrabban dolgozunk otthonról, legyen az akár egy virtuális értekezleten vagy színházi próbán való részvétel. Ha egy új színpadi szöveg készül, ahhoz nagyon sokat olvasok, kutatok. Mi az Udvari Kamaraszínházban történelmi előadások színrevitelével foglalkozunk, így ehhez a fentiek fontosak. Nekem ehhez csendre van szükségem. Így leginkább akkor dolgozom, amikor a lányok iskolában vannak, vagy éjszaka.

Egy biztos: a gyermekeim nem akadályai semminek,

hiszen ők nagyon jól tudják, hogy a munkám fontos nekem, és hogy anya időnként „el van szállva„, mert épp gondolkodik valamin. A legnagyobb már színdarabokat is olvas, és mindhárman bármilyen hosszú színházi előadást végigülnek.

Mindenre jut időd, vagy ez csupán szervezés kérdése?

Nem vagyunk egyformák. Vannak nők, akik teljes mértékben csak anyák, otthon vannak, és jól érzik magukat. És vannak olyan nők is, mint én, akiknek szükségük van arra, hogy a gyereknevelésen, háztartáson kívül mással is foglalkozzanak. A színház nekem energiát ad, és ezt remekül tudom hasznosítani, ha hazaérek. Az a legfontosabb, hogy mindenki,

akár háztartásbeli édesanya, akár dolgozó édesanya, jól érezze magát, mert ha ő jól van, akkor a gyerekek is jól vannak.

Kevés szabadidőm van, a napirendem nagyon feszes, de ezt kompenzálja az, hogy a munkámban azt csinálhatom, amit szeretek, otthon pedig várnak a lányocskáim, akik mellett nem igazán lehet unatkozni.

Hogyan éltétek meg a családdal a karantént?

A tavalyi három hónap karantén számomra csodás időszak volt. Arra gondoltam, hogy talán soha többé nem lehetek majd annyit a gyerekekkel, mint akkor. Főztünk, társasoztunk, tanultunk, filmeket néztünk és sokat beszélgettünk. Az idei iskolabezárást már sokkal nehezebben viseljük, több a súrlódás, gyakoribb a türelmetlenség. Szerencsére, édesapjuk és nagymamájuk is sokat segít, így sikerül megoldani mindent.

Hajnal, édesanyjuk Réka, Villő és kisebbik Réka
Fotó: Udvari Kamaraszínház

Mire vagy a legbüszkébb a gyermekeiddel kapcsolatban?

Leginkább arra, hogy ők vannak nekem, szeretnek, és nap mint nap tanítanak nekem valamit. Jól tanulnak, érdeklődők, mindhárman egy-egy hangszeren is tanulnak játszani: Réka fuvolázik, Hajnal zongorázik és Villő furulyázik.

Hálás vagyok, hogy a napjaimat bearanyozzák.

Múlt héten Villő nézte reggel, ahogy készülődöm, és kenem magamra a reggeli krémeket, alapozót. Néz, néz, aztán megszólal: anya, olyan lettél, mint mi, kislány. Réka most lett 11 éves, és amikor mondtam neki, hogy úristen, mekkora gyerekem van már, ennyit mondott: csak én növök, de te nem öregszel, anya. Hajnal pedig az örök mókamester, hatalmas színésznő és mindenkit megnevettető.

A teljes interjú ITT olvasható!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!