Hogyan ne őrüljünk bele egy távkapcsolatba?

Van az úgy, hogy az ember olyasvalakivel esik szerelembe, aki igen messze lakik . Egyetem, külföldi munka, vagy egyszerűen külföldi partner – számos oka lehet annak, hogy nem tudtok belátható időn belül egy fedél alá cuccolni.

Az ilyen kapcsolatokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármilyen „normális” kapcsolatra, épp csak sokkal egyértelműbben, sokkal odaadóbban kell kezelni azokat. A legnagyobb veszély benne talán az, hogy a helyzetből fakadóan nem áll rendelkezésetekre elég idő a kapcsolat elején igazán megismerni a másikat. Ugyanakkor pont ebből származhat a legnagyobb előny is, ha jól csináljátok: az együtt töltött idő annyira értékes és annyira intenzív, hogy jóval erősebbre kovácsolhatja a kapcsolatot, mintha csak néhány kilométerre laknátok egymástól.

A távkapcsolat számos nehézséget vet fel, ebből a legnagyobb a személyes kommunikáció és a fizikai közelség hiányából fakad. Minden kapcsolat lételeme a kommunikáció, és természetes, hogy akihez vonzódunk, azzal a lehető legtöbb időt szeretnénk eltölteni. Amikor a másik messze van, sok dolgot magunkkal kell megbeszélni, sok kérdésre nem, vagy nem úgy kapunk választ, és a közös élmények, a hétköznapok együttes megélése bizony nagyon tud hiányozni.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy különös gondot fordítsunk a kapcsolat ápolására, teremtésére. Ez pedig az alapokkal kezdődik: ha megegyeztek bizonyos dolgokban, és mindenki tudja, mit várnak tőle, akkor nagyon nem lehet elrontani a dolgot. Az alábbi tippjeink az alapokhoz és a nehéz szituációkhoz nyújtanak segítséget.

1. Ugyanazt akarjátok mindketten?

Mi a célja a kapcsolatnak? A kellemes időtöltés azokra a napokra, amikor együtt vagytok, vagy valami sokkal komolyabb? Ezen sok minden múlik, hiszen ez határozza meg, milyen gyakran beszéltek, találkoztok, mennyi áldozatot hoztok a kapcsolatért, és hogy mik lesznek az elvárások a másikkal szemben. Beszéljétek meg még a legelején, hányszor és hogyan beszéltek egymással, ki utazik kihez, ki állja az utazgatás költségeit, és hogy egyáltalán bírni fogjátok-e ezt mindketten.

2. Tudni kell, hol a vége

A legtöbb panasz, elégedetlenség, szomorúság vagy sérelem abból származik a távkapcsolatokban, hogy nincs belátható időn belül a kényszerű távollét vége. A legtöbb ember nem igazán vágyik arra, hogy élete hátralevő részét távkapcsolatban élje le. Ugyanakkor sok pár csak elindul a dologgal, aztán nem igazán merik felhozni a megoldás kérdését, nehogy valamelyikük elégedetlennek, követelőzőnek tűnjön. Így viszont egyre fájdalmasabb lesz az egész, és egyre több kétséget, bizonytalanságot vet fel. Még az elején tisztázzátok, meddig tart ez az állapot. Ha külföldi a párod, végül valakinek költöznie kell – ki lesz az? És mikor fog ez megtörténni? Nem számít, hogy hat hónapig vagy hat évig tart a távkapcsolat, ha tudjátok, miért és meddig kell ezt így csinálni.

3. Turbózd fel az önbizalmad

Egy párkapcsolat sem könnyű, az ilyen kapcsolatok pedig még több próbát kell, hogy kiálljanak. Nap mint nap hallani fogod, hogy találj inkább valakit magadnak itt helyben. A kéretlen tanácsosztogatók majd bizalmatlanságot akarnak benned ébreszteni, és naivnak tartanak, amiért azt hiszed, hűséges a párod ilyen távolságból is. A barátok és a családtagjaid nem értik a döntésed, és meglehetősen magányos leszel ezzel az egésszel. Muszáj megkeményíteni magad, figyelmen kívül hagyni ezeket a befolyásokat, és magabiztosnak lenni a döntéseiddel kapcsolatban.

4. Az élet így is teljes

Egy távkapcsolatban találkozástól találkozásig tart az időszámítás. Amikor végre találkoztok, pár nap után már azon fogsz keseregni, hogy ez milyen jó így, mégis el kell megint válnotok. Az elkeseredés érthető, de nem töltheted azzal a napjaidat, hogy a kedvesed után nyavalyogsz. Légy aktív, legyenek meg a barátaid, élvezd a munkád, járj tanfolyamra, indíts valamilyen vállalkozást… Bármit, ami teljessé teszi az életed így is, hogy külön kell élni a hétköznapokat.

5. Legyetek benne egymás életében

A legjobb módja annak, hogy ne legyen akkora amplitúdója a találkozás-különélés görbének az, ha folyamatosan benne vagytok egymás életében. Ha naponta tudtok videócsetelni, akkor valószínűleg többet fogtok beszélgetni egymással, mint az együtt élő párok zöme. Ez azonban elég sok időt emészt fel, és ha időeltolódás van közöttetek, nem mindig kivitelezhető. Vezethettek viszont blogot is – mindketten a sajátotokat, vagy akár közöset. Ide pedig minden nap leírhatjátok, mi történt veletek aznap, akár fotókkal dokumentálva, így olyan, mintha a másik részese lenne a veled történteknek. Így amikor találkoztok, nem kell Ádámtól-Évától kezdeni az élménybeszámolókat, és nem is telik majd több napba, mire újra egymáshoz szoktok. Ismeritek majd egymás barátait, a kedvenc helyeit, a gondolatait, a rossz és jó napjait, és amikor a személyes találkozáskor szóba kerül valami, olyan lesz, mintha együtt éltétek volna át.