Ország-világ

2021.02.18. 22:25

Óriási siker: leszállt a Marson a NASA marsjárója

Magyar idő szerint kevéssel este tíz óra előtt landolt Perseverance űrszonda. Az első adatok szerint minden működik.

-, 2021. február 17. Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA által közreadott illusztráción a Perseverance marsjáró (lent) leszáll a Marsra. Az egytonnás, nagyjából terepjáróméretû Perseverance robot egy teljes marsi évet - 687 földi napot - fog eltölteni a Marson, ahol folytatja a vörös bolygó felfedezését, múltbéli mikrobiális élet nyomai után kutat, tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kõzet- és talajmintákat gyûjt. MTI/AP/Amerikai ûrkutatási hivatal (NASA)

Forrás: MTI/AP/NASA

Fotó: -

Tavaly július 30-a óta fúrta előre magát az űrben az űrszonda. A Vörös Bolygón sikeresen landolt Perseverance – beszédes neve: Kitartás – űrszonda

hét hónapon át utazott az űrben, hogy ma megérkezzen a Marshoz.

Fotó: MTI/AP/NASA

Ilyenkor még napok, de legalábbis órák kellenek ahhoz, hogy az első minőségi felvételek a műszerek beállítása után megérkezzenek a Földre. Íme az első – még nem az „igazi” kamerával készült, egyelőre igen gyenge felbontású – kép a rover árnyékával a bolgyó kietlen felszínén:

Hello, world. My first look at my forever home. " target="_blank" rel="noopener noreferrer">#CountdownToMars pic.twitter.com/dkM9jE9I6X

— NASA's Perseverance Mars Rover (@NASAPersevere) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">February 18, 2021

A leszállás folyamata teljesen automatikusan zajlott, mert ugyan percenként bocsátott ki az űreszköz rádiójeleket, ám olyan irdatlan nagy a távolság, hogy mire ezek eljutnak a missziót irányító szakértőkhöz a 204 millió kilométerre lévő NASA bolygókutató intézetébe, addigra a Perseverance már leszállt a Marson.

Ha lennének marslakók, ők már 11,7 perccel előbb látták volna, hogy űrhajó száll le a megcélzott Jezero kráterben.

A Perseverance óránként 19 300 kilométeres sebességgel, azaz a hang földi terjedésének 16-szorosával érkezett a marsi légkörbe. Ejtőernyőjével lelassítva önállóan haladt át a Mars légkörén – bár ez inkább gázkör, mint légkör –, 1 m/s sebességre kellett lassulnia, mikor elérte a felszínt, hogy ne sérüljön meg.

A landolás sikere egy összetett eseménysorozat zökkenőmentességén múlt: hogy gond nélkül nyíljon ki a hatalmas, szuperszonikus ejtőernyő, hogy megfelelően működjön a sugárhajtású „égi daru”, amely leereszkedett egy biztonságos landolási ponthoz és a felszín felett lebegett, miközben leeresztette a talajra a rovert.

A kisebb autó méretű, 1050 kilós Perseverance marsjáró tervezésében segített a nyolc évvel ezelőtt leszállt Curiosity csapata: utóbbi tapasztalatai alapján robusztusabb kerekeket kapott. Alábbi képünkön Adam Steltzner, a Perseverance marsjáró főmérnöke mutatja a jármű egyik kerekét.

Fotó: MTI/AP/NASA

A technika fejlődését jelzi, hogy például a marsjáró kamerája olyan pontos, hogy – a Svábhegyi Csillagvizsgáló szakértőjének fogalmazásával élve – egy focipálya méretű területen „meglát” egy legyet. A leszállóegység gépi látással „nézte” már landoláskor a talajt, hogy hová, merre vegye az irányt.

A küldetés elsődleges, legfontosabb célja az élet nyomainak keresése a Marson.

Azért éppen a Jezero krátert választották leszállási helynek, mert itt feltehetően üledékes kőzetek találhatók, amelyek vizsgálatával kimutatható, hogy valamikor volt-e élet a Marson.

Az új generációs robot marsjárót arra tervezték, hogy ősi mikrobiális élet jelei után kutasson a vörös bolygón, tanulmányozza klímáját és földrajzát, kőzet- és talajmintákat gyűjtsön, és utat nyisson a bolygó felfedezésében az emberek számára.

A kráterben 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tó hullámzott. A robot várhatóan több teljes marsi évet – 687 földi napot – tölt el a Marson.

Fontos része a missziónak az Ingenuity – megint beszédes név: Leleményesség – Mars helikopter kísérlete. Az 1,8 kilós, napelemekkel működő drón nem csak nézelődik a kameráival, hanem kipróbálja, egyáltalán lehetséges-e a Marson repülni. Ha túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel.

A mintákat a tervek szerint az évtized végén hozzák vissza a Földre.

A marsjáróval a felszínre juttatnak egy olyan kísérleti eszközt is, mely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.

A Perseverance nem csak bővítheti a már megszerzett tudásunkat a bolygóról, de az emberiség legizgalmasabb kérdéseire is választ keres: vajon hogyan alakulhatott ki az élet a Földön – vagy akár más bolygókon, így a Marson.

Borítóképünkön a leszállás pillanata

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!