Kecskeméti áldozata is van a pogányi repülőgép-balesetnek

A Magnus Aircraft Zrt. eFusion típusú gépe zuhant le a pécs-pogányi repülőtér közelében csütörtök délelőtt – mondta a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-nek.

Sárkány Sándor tudomása szerint a balesetben két szerelő vesztette életét. Hozzátette, az oltásban több mint tíz tűzoltóegység vett részt. Az MTI a helyszínen úgy értesült, hogy a Magnus Aircraft Zrt. repülőgépgyár több munkatársa is a helyszínen tartózkodott, meg nem erősített információk szerint egyiküket a rendőrség meghallgatta.

Popovics Dejan, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtök délután a távirati iroda érdeklődésére tudatta azt is, hogy a rendőrség – szakértők bevonásával – légiközlekedés veszélyeztetése miatt indított büntetőeljárást az ügyben.

A Magnus Aircraft Zrt. a balesetről azt közölte az MTI-vel, hogy a Magnus eFusion típusú kísérleti repülőgép tesztrepülés közben zuhant le. A közleményben az áll, hogy a cég együtt érez az elhunytak hozzátartozóival.

A balesettel kapcsolatban további tájékoztatást csak a hivatalos szakértői vizsgálat lezárta után adnak – írták.

Több mint 5 milliárdból épül a Magnus Aircraft repülőgépgyára Pécs mellett

Az 5,16 milliárd forintos beruházással felépülő létesítmény alapkövét tavaly augusztus végén rakták le. Első ütemben egy 2000 négyzetméter alapterületű összeszerelő-üzemet, illetve irodaépületet alakítanak ki.

A Magnus Aircraft Zrt. repülőgépgyára a nyár végére elkészül a pécs-pogányi repülőtér szomszédságában – közölte Boros László vezérigazgató a beruházás helyszínén megtartott bokrétaünnepen szerdán újságírókkal. Az eseményen az épülő összeszerelő üzem legmagasabb pontjára kitűzött bokrétát a cég által gyártott két eFusion típusú repülőgép is átrepülte.

A cég korábbi közlése szerint a létesítmény legkevesebb 105 embernek ad majd munkát, évente minimum 200 repülőgépet fog gyártani.

Tarány Gábor, a vállalat elnöke kiemelte, hogy az összeszerelő üzem elkészültét követően, a második ütemben egy 5000 négyzetméteres kompozitüzem építését is tervezik.

A magyar kormány a beruházáshoz 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.

A kormányzat és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) segítségét is megköszönve Tarány Gábor arról beszélt, hogy a többi között a „barátságos környezet” miatt döntöttek a pécs-pogányi helyszín mellett. Célként jelölte meg, hogy az összeszerelő üzemben szeptemberben megindulhasson a termelés. „Szeretnénk büszkén magyar terméket előállítani” – fogalmazott.

Kecskeméten mutatták be a típust 2016-ban

A repülőgépgyár eFusion típusú világelső elektromos, kétüléses, oktató és alap műrepülésre alkalmas repülőgépét 2016 szeptemberében mutatták be Kecskeméten, a matkópusztai repülőtéren. A mindössze 410 kilós repülő géptestét a kecskeméti Magnus Aircraft Zrt. fejlesztette és gyártotta, a hajtásrendszert pedig a magyar és a német Siemens mérnökei alkották meg.

A karbonból készülő 410 kilós gépben 1080 kis henger alakú akkucella biztosítja az energiaellátást, a 28 kilós motor névleges teljesítménye 45 kW, amely rövid ideig 85 kw-ig is túlterhelhető. A mostani akkumulátorral az eFusion 30 percig tud a levegőben maradni, a cél az egy óra elérése.

A 2016-os matkópusztai bemutatón Katona Imre, a kecskeméti Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója azt mondta, hogy 2018 első felére szeretnék a cég létszámát 600 főre emelni (a korábbi 15 fő negyvenszeresére). A szerdán tartott pécsi bokrétaünnepen elhangzottak alapján azonban az új létesítménnyel sem fogja a cég létszáma elérni a 600 főt.

Nem ez volt az első baleset

A Magnus Aircraft Zrt. hasonló tulajdonosi körrel rendelkezik, mint korábban a Corvus Aircraft Kft. (és még két másik cég) rendelkezett, melynek egy repülőgépe lezuhant 2007-ben.

A baleset 2007. augusztus 2-án Bugac közelében történt, amikor is akácosba zuhant egy Corvus Corone MK II típusú ultrakönnyű repülő. A balesetben a 46 esztendős tázlári pilóta, Ö. F. és 32 éves holland utas, T. Gy. életüket vesztették.

Mint arról már korábban beszámoltunk, az ügyészség a baleset után vádat emelt a gyártó cég vezetője, mérnöke és minőségellenőre ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. Az ügyben 2014-ben már született ítélet, akkor az első fokon eljáró Kecskeméti Járásbíróság bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat. Ez ellen az ügyész fellebbezett, majd másodfokon megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezték az ítéletet, ezért újraindult az eljárás.

Egy éve a járásbíróság az új per során ismét felmentette mindhárom vádlottat bizonyítottság hiányában, de az ügyészség újra fellebbezett. A Kecskeméti Törvényszék dr. Koncz Levente vezette büntetőtanácsa – bár ez másodfokon igen ritka – nemcsak az addigi iratok alapján vizsgálta felül az elsőfokú határozatot, de bizonyítást is elrendelt bizonyos kérdésekben, mert a járásbíróság a tényeket hiányosan derítette fel, és az indoklása sem volt megfelelő.

Az ügyészség nem azzal vádolta a cég három munkatársát, hogy a baleset a repülőgép tervezése és gyártása során elkövetett szakmai szabályszegések miatt következett be, hanem azzal, hogy négy olyan szabályszegés történt, ami önmagában hordozta a repülőgép nem várt meghibásodásának, illetve szétesésének veszélyét, lehetőségét. Így a büntetőper a baleset okát nem vizsgálta, csupán azt, hogy a gép konstrukciója és gyártástechnológiája a biztonságos repüléshez szükséges feltételeket teljesítette-e.

A repülőgépet egyébként hivatásos pilóta és berepülőpilóta is próbálta, az ő véleményük szerint kifogástalan, repülésre alkalmas gépről van szó. E kijelentéseknek ellentmondtak az áldozat szavain alapuló tanúvallomások, amelyek a kabintető kinyílásáról, a motor melegedéséről, a szárnyak recsegéséről szóltak. Ezekről a hibákról viszont semmilyen feljegyzés nem készült az áldozat részéről, csak szóban jelezte a Corvus Kft. részére ezek felmerülését. Nem dokumentálta továbbá a repülő eredeti légcsavarjának cseréjét, ami pedig megváltoztatta a repülő egyensúlyát.

A Kecskeméti Törvényszék az új bizonyítás során megállapította, hogy a repülőgép tervezése és gyártása során alkalmazott ragasztóanyag alkalmas volt a szerkezeti egységek rögzítésére, az üzemanyagtartályban kialakított lötyögésgátló és szűrőrendszer és az ezzel kapcsolatosan előírt karbantartás szintén megfelelő volt.

Az új bizonyítékok hatására az ügyészség is módosította fellebbezését, és – ez se túl gyakori – már egyetértett a vádlottak bizonyítottság hiányában való felmentésével. Dr. Koncz Levente tanácselnök idén februárban hirdette ki a felmentő ítéletet.

Azt nem lehetett megállapítani, hogy a Corvus Corone MK II a repülés közben hullott darabjaira és ért földet, vagy valamilyen meg nem engedett manővert követően, esetleg technikai hiba következtében zuhant le. Erre a Közlekedésbiztonsági Szervezet vizsgálata adhatott volna választ. Azonban a KBSZ helyszíni eljárása, a helyszínrajz felvétele és roncsok elszállítása szakszerűtlen volt, ezért a szervezet által adott szakvélemény nem tekinthető hitelesnek.

Nyitókép forrása:

Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság