Idén sokkal korábban kezdődött a spárgaszezon

Amilyen az időjárás, olyan a piac. Kiszámíthatatlan – fogalmazta meg tömören Fekete István bugaci termelő a spárgatermesztés jelenlegi helyzetét. A bugaci homokos talaj ideális a spárgatermesztéshez, korábban sokan foglalkoztak spárgával, ma már azonban csak egy-két bugaci család bajlódik vele. A kiszámíthatatlan időjárás és piac okán abbahagyták a termesztését – mesélte Fekete István, miközben egy percre sem állt meg a keze, egymás után szedte fel a spárgasípokat és rakta ládába. Közel egy évtizedes tapasztalat után már mérés nélkül is tudja, hogy melyik hajtás megfelelő méretű, melyik milyen osztályba sorolható. A piaci követelmények ugyanis nagyon magasak, ezért sok spárgából állati eleség vagy komposzt lesz – tette hozzá a termelő.

Fekete István feleségével kettesben szüretelte a termést, mezőgazdasági munkára ugyanis egyre nehezebb munkaerőt találni. Kevesen vállalják ezt a sok hajlongással járó, kemény fizikai munkát. A spárgaszedést azonban nem lehet gépiesíteni. Mivel az idénymunkára nehéz dolgos kezet találni, szűk családi körben oldják meg a szedést, utána a mosást, méretre darabolást és az osztályozást. A válogatás nem egyszerű: a prémium minőségű spárga feje zárt, szára egyenes, maximum 24 cm-es lehet, és maximum 2 cm fehér rész maradhat az alján. De nem lehet 18 cm-nél rövidebb a zöld rész – sorolta István.  

Azt is elmondta, hogy a szüretelést azért sem lehet halogatni, mert a spárga nagyon intenzíven növekszik. Ha jó az idő, akkor képes két óra alatt egy centit is növekedni, ezért folyamatosan kell szüretelni, mert ha túlnövi az elvárt méreteket, akkor már nem eladható. A spárgatermesztés viszont csak úgy lesz gazdaságos, ha minél több, jó minőségű termést tudnak felszedni. Istvánék idén, ha minden jól alakul, akkor 900 forintot kapnak a prémium minőségű spárga kilójáért.

Istvánék 2,6 hektáron telepítettek spárgát, ültetvényük a harmadik évben fordult termőre. Ha a növény megfelelő gondoskodást kap, akkor 10–15 évig is szüretelhetik. Ők elsősorban zöld spárgával foglalkoznak. Azt is megtudtuk, hogy a fehér és a zöld spárga egy tőről fakad. Annyiban különböznek egymástól, hogy a fehéret nem éri napfény. Bakhát, vagyis ágyás alól szüretelik. A zöld spárgát hagyják kibújni a földből. Így azonban az is előfordulhat, hogy a vadak megdézsmálják a termést, ebben a szárazságban a nyulak gyakran fogyasztják, főként a növény víztartalma miatt. István is szívesen fogyasztja nyersen a spárgát, de felesége nagyon sokféle spárgaételet készít a családnak, sőt, még savanyítja is.

A spárga egyre népszerűbb itthon is

Hazánkban mintegy 1437 hektáron foglalkoznak spárgatermesztéssel a gazdálkodók, ahonnan mintegy 5000–5500 tonna termést takarítanak be. Míg korábban szinte az összes itthon megtermelt spárga a külpiacokra került, ma már a termés fele a magyar fogyasztók asztalára kerül. A magyar spárga legjelentősebb felvevőpiaca Németország és Svájc, de Finnországba és Svédországba is szállítanak a hazai termelők – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Legnagyobb termőterületeink Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében találhatók, ezen kívül Hajdú-Bihar és Békés vármegyében foglalkoznak még jelentősebb spárgatermesztéssel.

A spárga kitűnően illeszkedik az egészséges étrendbe, hiszen szárát jól emészthető rostok alkotják, a hajtások vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok. Víztartalma magas, kalóriatartalma viszont alacsony. A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában. A spárga nagy mennyiségű folsav tartalma miatt kismamáknak kifejezetten ajánlott.