A méhészeteknek is komoly kárt okoztak a nagy tavaszi fagyok

Az előzetes becslések szerint több mint 80 százalékos az elfagyás az akácosokban. A méhészek bevételének nagy részét a legkeresettebb akácméz teszi ki, ezért minden hazai méhészt érzékenyen érint, ha nincs belőle megfelelő mennyiségű az adott évben. A fagyok okozta károk azonban csak akkor derülnek ki valójában, amikor hordóba kerül a méz – nyilatkozta hírportálunknak Huszka Zsolt.

A félegyházi méhészklub vezetője azt is elmondta, a fagykárok mellett számos egyéb probléma keseríti meg a méhészek munkáját. Így például a tavalyi nagyon alacsony napraforgó-felvásárlási ár miatt idén kevesebb napraforgót vetettek a gazdák. Ez előrevetíti azt is, hogy ínségesebb lesz a virágzás is. Komoly problémát jelent az aszály is, mert a csapadékhiány miatt a repce is nagyon visszafogottan mézel, a jelenleg is virágzó repcetáblák kevés nektárt adnak – sorolta a szakember. Hozzátette: egyelőre nem tudják megjósolni, hogy melyik növény lesz az, amelyik segít abban, hogy az év valamilyen eredményt hozzon a méhészeknek. Az egyéb korán virágzó növények, mint a meggy, nem adnak jelentős mennyiségű nektárt, kevés méhésznek biztosít pergethető mennyiséget – vélekedett Huszka Zsolt, aki arról is beszámolt, hogy a méhészeknek a méhpusztulással is számolniuk kell.

A méh és egyéb porzó rovarok pusztulásának számos oka van. A vegyszeres növényvédelem, a betegségek, a klímaváltozás, vagyis az időjárás szélsőséges kilengései nagyban befolyásolják a méhek elhullását. Attól azonban még messze vagyunk, hogy kézzel kelljen beporozni a növényeket, mint Kínában. Már csak azért is, mert európai viszonylatban hazánkban a legnagyobb a méhsűrűség. Ez azt is jelenti, hogy túlzsúfoltak a hazai méhlegelők, ami nem előnyös az ágazatra nézve. A zsúfoltság elősegíti a méhbetegségek terjedését, a hozam csökkenését, illetve a szakma felhígulását is – tette hozzá a szakember, aki szerint a felsorolt nehézségek ellenére sem lesz jelentős mézáremelkedés. Mint mondta, a méz árát számos tényező befolyásolja, ugyanakkor egy kompromisszum eredménye. Mert hiába szeretne a méhész árat emelni, ha nem lesz, aki megvegye.

– Tudomásul kell venni, hogy a méz nem alapvető élelmiszer, luxusterméknek számít, és ha az embereknek meg kell húzni a határt a kiadásainál, akkor valószínűleg az ilyen termékekről mond le. Mint ahogy a fogyasztás visszaesését tapasztalhattuk a koronavírus-járvány okán is – vélekedett a méhészklub vezetője, aki szerint most még aktuálisabb, hogy helyi szinten is felhívjuk a figyelmet arra, mennyire fontos gazdasági és környezetvédelmi szerepe van a tudatos vásárlásnak. A helyi termékek tudatos fogyasztásával ugyanis segítjük a helyi családok megélhetését, miközben óvjuk a környezetünket is.

Az Európai Unió méhcsaládjainak tíz százaléka hazánkban található

Magyarországon mintegy 20 ezer család foglalkozik méhtartással, amelyek összesen 1,2 millió méhcsaládot gondoznak. Ez 10 százaléka az uniós méhcsaládszámnak, de mivel területileg kis ország vagyunk, így a négyzetkilométerre jutó méhcsaládszámban (12 család/négyzetkilométer) első helyen állunk Európában, sőt a világon is. Átlagos évben a magyar méhészek körülbelül 25 ezer tonna kiváló minőségű mézet termelnek, melynek 70 százalékát exportáljuk és mindössze 30 százaléka fogy el idehaza – olvasható az Országos Magyar Méhészeti Egyesület honlapján.