Gyerekektől tanul Csukás István

– Igaz, hogy mostanában gyerekek történeteit olvassa?

– Valóban, nemrég fejeződött be egy pályázat, amelyben több mint háromezer gyerek azt küldte be, milyen levelet írna a kedvenc állatának, ha az egy napig beszélni tudna. Bebizonyosodott, hogy a gyerekek fantáziája kimeríthetetlen, csak meg kell őket szólítani. Különösen azok a történetek töltöttek el örömmel, amelyek nem a megszokott házi kedvencekről szóltak, hanem messzi tájakon élő, vagy épp kitalált lényekről.

– Mások a mai gyerekek, mint 10-20 évvel ezelőtt?

– A fantáziájuk ugyanolyan színes, csak sokkal okosabbak. Nem tagadom, még én kis tanulok tőlük. A mostani pályázat nagy nyeresége számomra, hogy újfent képet kaptam a gyerekek szóhasználatáról, stílusáról. Ezért is járok gyakran író-olvasó találkozókra, mert olyankor beszéltethetem a kicsiket. A gyerekek ugyanis nyelvalkotó zsenik, remek ötleteket adnak.

– No persze csak akkor, ha nem a tévé előtt ülnek...

– Ne is mondja! Siralmasnak tartom a mai gyermekműsorok színvonalát. Az iparszerűen készített rajzfilmek készítői nemigen tudják, hogy mi kell a csemetéknek. Némelyik történet igazából már nem is mese, hanem megrajzolt akciófilm, amelyben folyik a vér és tombol az agresszió. A jó mese szelídebb: megmutatja a világot és abban is segít, hogy a gyerek

Csukás István

Született: 1936. április 2-án

Pályája: a Magyar Televízió munkatársa (1968-71), a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője (1978-1985) az Új Idő című lap szerkesztőbizottsági tagja (1989-1991). 1985 óta szabadfoglalkozású.

Elismerései: József Attila-díj (1977 és 1978), Ifjúsági Díj (1978 és 1982), a Művészeti Alap irodalmi díja (1984), Andersen-díj (1985), az Év Könyve jutalom (1987), Déry Tibor-jutalom (1989 és 1995), MSZOSZ-díj (1990), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja (1996), a Tekintet Alapítvány díja (1997), Kossuth-díj (1997).

megtalálja benne a helyét.

– Születnek ma még ilyen történetek?

– Szerencsére egyre több van belőlük. Úgy látszik, a kiadók is rájöttek, hogy a gyerekeknél nincs hálásabb közönség. Békés Pál remek történeteket ír, de említhetném Kukorelly Endrét, vagy a teljesen egyéni hangot kitaláló Varró Danit is. Nagy szükség van rájuk, hiszen a mi gyerekeinknek magyar mesét kell írni. Ők itt élnek, ez az ő világuk.

– Az ön mesehőseivel mi lesz?

– Gombóc Artúrról lesz hat új mesém. Ezeket az interneten közöljük, kettő már el is készült. Írtam egy mesemusicalt és van egy új filmforgatókönyvem is. Ezen kívül most adtam le a karácsonykor megjelenő könyvemet, amelynek a főhőse egy kutya és egy Lucifer nevű macska lesz. Az eb olyan csúnya, hogy ahányszor az anyukája ránéz, annyiszor kell fejfájáscsillapítót bevennie, erről is kapta a nevét. A könyv címe is ez lesz: Aszpirin és Lucifer.

Pályája: a Magyar Televízió munkatársa (1968-71), a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője (1978-1985) az Új Idő című lap szerkesztőbizottsági tagja (1989-1991). 1985 óta szabadfoglalkozású.

Elismerései: József Attila-díj (1977 és 1978), Ifjúsági Díj (1978 és 1982), a Művészeti Alap irodalmi díja (1984), Andersen-díj (1985), az Év Könyve jutalom (1987), Déry Tibor-jutalom (1989 és 1995), MSZOSZ-díj (1990), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja (1996), a Tekintet Alapítvány díja (1997), Kossuth-díj (1997). -->