Bodolay Géza tükrös trükkje - Képgalériával

Története szerint az Osztrigás Mici egy könnyed bohózat. Arról szól, hogyan kavar hatalmas botrányt egy könnyűvérű nőcske, aki egy nős orvos karjaiban vigasztalódik, mert szerelme épp házasodni készül, de nem vele. Aztán az orvos, hogy ne bukjon le asszonya előtt, hazudik egyet, aztán még egyet, és még egyet, és elindul a hazugságlavina, a félreértések sorozata, hogy ki kinek a felesége, párja, rokona és ellensége. Mici pedig mindenkiből hülyét csinál.

A második felvonásban a rendező kikukkant a tükör mögül. Színpadra állítja a Kóbor János-hajú inast, kis Petróleumlámpa-dalbetét, sok Sex Pistols, miközben a színpad átalakul nézőtérré. És azt mondja: Emberek! Bármit meg lehet veletek etetni, ti meg röhögve benyelitek! Ha nem gondolkoztok, egy ember simán hülyét csinálhat belőletek. Tök mindegy, Micinek, Macának, Mucinak vagy Ferinek hívják. Csakhogy itt jön a 22-es csapdája: ha a néző a Géza nevet helyettesíti be. Mert akkor megértette. És ha megértette, feláll, és hazamegy.

Nagyszerű húzás lenne ez a szemfelnyitósdi, csak kicsit öncélúnak tűnik. Mert nem baj az, ha valaki könnyed köntösbe öltöztetve odamond. Csakhogy ha az ember egy színház igazgatója, nem biztos, hogy az a nyerő, ha megmondja a népeknek: jó hülyék vagytok, ti aztán mindent megesztek. És még röhögtök is rajta! Mert akkor kockáztatja, hogy azok nem akarnak majd legközelebb visszatérni. Ott ül hát az ember, és nem tudja, merjen-e kacagni a remek színészi játékkal tarkított vígjátékon. Mert ha szórakozik, nevet, azok sorát gyarapítja, akikről az egész szól: a nem gondolkozók sorát. Ha meg nem nevet, mit keres ott egy bohózaton?
Mindenesetre a rendező lehetőséget kínál arra, hogy feltűnés nélkül elhagyjuk a színházat. Úgy gondolom, az Osztrigás Mici a botránydarab és a botrányos darab keskeny mezsgyéjén egyensúlyoz. Mindenki döntse el maga, ez mennyire sikerül neki! Én a magam részéről annyit fűznék hozzá: Éljenek a punkok, dagadjon a botrány! Johnny Rottent a színház élére!