Egyetemi város lett Kecskemét

Tegnap este a GAMF-karon főiskolai búcsúztató bulival köszöntek el a múlttól és üdvözölték az új korszakot. Az este tíz óra előtti tűzijáték azt a célt szolgálta, hogy a városlakók is érzékeljék némiképp a változást. Az egyetemmé válás történetének néhány szereplőjét, érintettjét arról kérdeztük, mit jelent a városnak és a megyének az, hogy egyeteme lett Kecskemétnek.

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester szerint 2016. július 1. úgy kerül majd be a történelembe, mint Kecskemét új korszakának első napja. – Voltak már jelentős váltások, mezővárosból lettünk iparváros, de egyetlen mérföldkő sem hasonlítható ahhoz, ami most megtörténik. Egyetemi városnak lenni olyan rang, amely jelzi: itt találkozik a hagyomány, a tudás, a megújulás, a jövő. Nem ajándékba kaptuk ezt a rangot. Éveket dolgoztunk azon, hogy ne pusztán megfeleljünk a feltételeknek, hanem olyan egyetem jöhessen létre, amely jó eséllyel száll versenybe a hallgatókért. Minőségi képzést akarunk, mert így lehet itthon tartani a fiataljainkat. Itt, helyben tudjuk nekik biztosítani azt a tudást, amiért érdemes itthon maradniuk, és amellyel felvértezve megfelelő életpálya áll majd előttük – hangsúlyozta a polgármester, majd így folytatta:

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Szemereyné Pataki Klaudia
[/caption]

– Mit jelent egyetemi városnak lenni? Most még csak ünneplést, elismerést, de a hétköznapokban megfoghatatlan dolgokat. De ősztől, a tanév kezdetétől Kecskemét arca megváltozik. Az egyetemi városok fiatalosan pezsgő kulturális, tudományos, közösségi, gazdasági életét éljük majd, egy megváltozott jövőképpel. Mert egyetemi város az, ahol az új generáció szellemisége és lendülete mindent magával ragad. Kecskemét az elmúlt tíz évben soha nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül. Az egyetem létrehozása volt az a mérföldkő, amely most teljessé teszi, megkoronázza ezt a történelmi korszakot – mondta Szemereyné Pataki Klaudia.

Rideg László,  a megyei közgyűlés elnöke azt hangsúlyozta: Bács-Kiskun az ország legnagyobb megyéje, de mivel eddig nem volt egyeteme, az itteni fiatalok kénytelenek voltak Szegeden, Pécsett vagy Budapesten tanulni. A más városokban eltöltött egyetemi évek után azonban gyakran nem tértek vissza a fiatalok szülőföldjükre. A kecskeméti egyetemnek ezért népességmegtartó ereje is lesz. Az elnök egy korábbi véleményének is hangot adott: az előnyös földrajzi elhelyezkedésű Kecskemét 1-2 éven belül az ország fővárosa lesz. Persze, nem úgy mint Budapest, hanem ipari és mezőgazdasági értelemben. Így kötelező, hogy egyeteme legyen, mely intézmény kölcsönhatásban lesz az iparral és a mezőgazdasággal, egymást erősítve a jövőben.

Dr. Kerényi János csodának tartja, hogy mától egyeteme van Kecskemétnek. A Fidesz-KDNP parlamenti képviselője mielőtt 1975-ban Pécsett elvégezte a jogot, 1966-ban a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán szerzett szőlész-borász üzemmérnöki diplomát. Megyei kormánymegbízott 2011-2014 között volt, amikor komoly rálátással rendelkezett a Kecskemét felsőoktatásában zajló folyamatokra.

– Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítménye, ereje elismerésének tartom az egyetemmé válást, amelyből Kecskemét és a megye csak profitálhat. Azt pontosan még senki nem tudja, hogy milyen mértékű lesz ez a profit, de ha arra gondolunk, hogy Szegeden az egyetem költségvetése évi 60 milliárd forint, közel azonos a megyei jogú város önkormányzatának büdzséjével, akkor el lehet képzelni a pozitív hatás nagyságát – hangsúlyozta Kerényi János. Hozzátette: mindehhez az kellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank eredményesen gazdálkodjon – mégha nem is ez a fő célja – hiszen az MNB-alapítványa építteti az új gazdasági campust.

Kerényi János szerint azon túl, hogy a sok diák jelenléte jót tesz Kecskemét szolgáltató szektorának, az ingatlanpiacnak, az is nagyon fontos, hogy a végzett fiataloknak legalább a fele várhatóan a megyében marad, itt fog dolgozni, itt alapít családot. Az egyetem távlatokat nyit, megpezsdíti a térség szellemi, tudományos életét is.

[caption id="" align="alignright" width="300"] Ailer Piroska
[/caption]

Dr. Ailer Piroska rektor azt hangsúlyozta, hogy az alkalmazott tudományok egyeteme jellegénél fogva azzal a céllal jött létre, hogy Kecskemétnek, Szolnoknak illetve a régióknak a munkaerőpiacára megfelelő tudású és tapasztalatú hallgatókat képezzen a műszaki-, agrár-, gazdasági és a pedagógusképzés területén. A jövőben is az igények szerint alakítják a képzéseket.

– Beágyazottságunk a város és a régió életében erős, a duális képzésen keresztül nagyon intenzív kapcsolatunk van a munkaerőpiaci szereplőkkel. A jövőre vonatkozóan fontos feladatunk az intézmény kutatás-fejlesztési, tudományos tevékenységének erősítése, mellyel belátható időn belül klasszikus értelemben vett egyetemmé tudunk válni – mondta Ailer Piroska.

Dr. Kovács Lóránt, a GAMF-kar dékánja elmondta: napjainkban létezik egy belső migráció, a kisebb településekről a nagyobbak irányába mozognak az emberek. Illetve hazánkból Európa irányába is megfigyelhető ez a jelenség. Így nagyon fontos, hogy egy adott településnek legyen megtartó ereje, s ebben képzési struktúrája meghatározó, a bölcsődétől a felsőoktatásig. Ezek minősége eldönti, hogy a helyi társadalom, a helyi ipar milyen minőségű szakembereket tudhat majd magáénak, hiszen mindig a kiművelt fők viszik előre egy településnek, vagy egy országnak az ügyét.

Új campus épül

A két főiskola integrációjával létre jött egyetemnek mintegy ötezer hallgatója lesz. Kecskeméten három karon négyezer, a szolnoki karon pedig ezer hallgató tanul. Szeptembertől a GAMF-kar részeként elindul Kecskeméten a gazdaságtudományi képzés, amely önálló karrá 2017 végén, 2018 elején válhat. Az új campus építése az Izsáki úton még ebben az évben elkezdődik.

– A kecskeméti felsőoktatás most egy szintet ugrott, így szélesedik az oktatási palettánk is. Megjelennek a gazdasági képzések, de lesznek angol nyelvű képzések is, a gazdálkodás és menedzsment szakot valamint a mérnök-informatikus szakot angolul is meghirdetjük. Így lehetőség nyílik külföldi hallgatók fogadására. de a magyar hallgatók is részt vehetnek ezeken, így képesek lesznek érdemi szakmai kapcsolatokat kialakítani, külföldi részképzéseken részt venni. A mesterképzések számát is szaporítjuk, ennek célja a kutató szakemberek képzése. S úgy gondolom, ez az a lépés, ami minket szellemileg tesz majd egyetemmé. Távlati céljaink között pedig egy doktori iskola létrehozása is szerepel – mondta el Kovács Lóránt.

A nagykátai Rigó Mihály, a GAMF-kar járműmérnöki hallgatója azt mondja, hogy mint a Formula Student csapat tagja, a lehetőségeik bővülését várja az egyetemi címtől. Reményei szerint több tagja lehet majd az autóépítő csapatnak, így jobban el tudják osztani a munkát és jobb eredményeket érhetnek el a versenyeken. A mindennapjait nem befolyásolja a címváltozás, de a munkaerőpiacon talán kapósabb lesz az miatt, hogy egyetemi megnevezés áll majd a diplomájában, bár egyébként is célja volt az MSc mesterképzés elvégzése. Örül a változásnak, de a jövőben sem fog máshogy állni az iskolához, és úgy véli, az iskola sem fogja a tantervet máshogy beosztani.

Ailer Piroska Szemereyné Pataki Klaudia -->