Itthon kellene tartani a fiatalokat

Az összejövetel résztvevőit Fülöp Róbert, Halas polgármestere köszöntötte, aki röviden beszámolt a városháza körüli „ostromállapotról”, aminek végére teljesen megújul a csipkeváros központja. A gyógy-idegenforgalom fellendítését is célul tűző város vezetője, a település nevezetességeit is a képviselők figyelmébe ajánlotta, akiket látogatóként is visszavárnak.

A napirend előtti hozzászólásokat Suhajda Krisztián nyitotta, aki a megye „vízháztartási problémáira” hívta fel a figyelmet. A képviselő a Duna-völgyi főcsatornát figyeli már évek óta, ahol kora tavasszal hatalmas vízmennyiség gyűlik össze, miközben a gazdák nem tudják leengedni a vizet a földjeikről. – A műtárgyak kezelésével is gond lehet – vélekedett a Suhajda képviselő, aki terepbejárásra hívta a társait.
A Duna–Tisza közén a vízmegtartás továbbra is az elsődleges célok között van – válaszolt a felvetésre Rideg László közgyűlési elnök, aki szerint több mázsányira tehető az a papírmennyiség, amin a korábbi évtizedek tervei hevernek a probléma megoldására. Az új, engedélyes tervek is napirenden vannak, a szakértők 50-300 milliárd forintra taksálják a bekerülési költségeket.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] A Bács-Kiskun megyei közgyűlés ezúttal Kiskunhalason tartotta ülését
[/caption]Jekő Attila képviselő a kistelepülések polgármestereinek illetményemelését szorgalmazta, amit nagyon megérdemelnének a „24 órában dolgozó” faluvezetők. Az országgyűlési módosító indítványról korábban a kormánypártiak odázták el a határozatot, de az ülésen jelenlévő Bányai Gábor országgyűlési képviselő elmondta: a Fidesz-frakció döntése, hogy támogatni fogják az illetményemelést.
A megyei önkormányzat – 17 igen szavazattal és 4 tartózkodással – elfogadta a testület elmúlt évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, melyből kiderült az is, hogy „alulfinanszírozott a hivatal”, de mégis stabil a megye gazdálkodása. A központi költségvetésből kapott 279 millió forintos támogatás mellett felhasználható forrásokat jelentősen bővíteni tudták a különböző pályázatokból elnyert támogatásokkal, illetve a jelentős összegű előző évi pénzmaradvány felhasználásával.

A megye 2014-2019 közötti gazdasági programjáról szólva Rideg László hangsúlyozta, hogy az önkormányzat legfontosabb feladata az európai uniós forrásból megvalósulható projektek fejlesztése, a megyei integrált területi program kidolgozása. Több felszólaló is kiemelte: a munkahelyteremtések szükségességet, a demográfiai csökkenés megállítást, valamint a fiatalok elvándorlásának megállítását.
A közgyűlés elfogadta a megye integrált területi programját (ITP), mely a megyei területfejlesztési program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) közötti összhangot teremti meg. Mint elhangzott: már történtek átcsoportosítások is a 63 milliárdos keretben, így a megújuló energiákra 1 milliárddal több fordítható majd. A bölcsődékkel, óvodákkal kapcsolatban elhangzott: inkább a felújításokra juthat a forrásokból. A programot végül egyhangúlag elfogadták, amit a közgyűlés Jobbik-frakciója úgy indokolt: „a kormányzati kapkodások ellenére, megelőlegezzük a bizalmat.”
A közgyűlésen beszámolt a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság múlt évi munkájáról Farkasinszki Lóránt ezredes, a szervezet igazgatója. A képviselők példaértékűnek ítélték a tevékenységüket, amit a katasztrófavédelem országos vezetése is legjobbak között tart számon.
A megye önkormányzata a jövőben is folytatja a kihelyezett üléseit, s legközelebb – június végén – Kalocsán tanácskoznak.

Három képzőcentrum

A képzésekről szóló beszámolóból kiderült, hogy a hiányszakmákban 7-ről 25-re emelkedett a kiemelten támogatott szakképzési lehetőségek száma. A megyében három képzőcentrum – Kecskemét, Kiskunhalas, Baja – lesz, de nem szűnik meg a szakképzés Kiskunfélegyházán sem, de mint elhangzott: „az átalakulások érdeksérelmekkel járhatnak.”