A visegrádi négyek filmművészetét mutatja be az Uránia

A négynapos rendezvény a cseh, lengyel, szlovák és magyar filmes hagyomány kapcsolódási pontjaira koncentrál: a műsor a retró mesefilmektől a kultikus vígjátékokon át a történelmi tabukat feszegető filmekig ível, és olyan klasszikusokat hoz vissza a mozivászonra, mint a Tűz van, babám! vagy az Eszkimó asszony fázik – közölte az Uránia.

A filmfesztivál célja, hogy bemutassa, hogyan őrzi és hogyan idézi meg az egymáshoz sok szállal kötődő cseh, lengyel, szlovák és magyar filmes hagyomány a közép-európai lét közös tapasztalatait.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet megbízásából, a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával, valamint a budapesti Lengyel Intézet, Szlovák Intézet és Cseh Centrum közreműködésével megvalósuló filmfesztiválon a vetítéseket beszélgetések, koncert és kiállítás kíséri.

Február 14-én két legendás magyar filmmel indul a műsor. A nyitóelőadáson Böszörményi Géza 1981-es filmje, a Szívzűr kerül vászonra,a melyben a galambokkal repülni vágyó ácsmester szerepét Jirí Menzel alakítja. A film előtt egy alkalmi lengyel-magyar formáció, Krzysztof Scieranski, Birta Miklós és Frankie Látó ad koncertet. Az este folyamán levetítik még Xantus János kultikus underground szerelmes filmjét, az Eszkimó asszony fázikot, amely nemcsak a szív titkairól, de a szabadságvágyról is beszél.

Másnap a történelmi témák kerülnek előtérbe. A prágai tavasz és eltiprásának 50. évfordulója alkalmából műsorra kerül Jan Nemec 1968-as Oratórium Prágáért című, ritkán látható esszéfilmje. Ezután 35 mm-es filmszalagról látható Mészáros Márta magyar-szlovák-lengyel koprodukcióban készült Nagy Imre-filmje, A temetetlen halott, amelynek vetítésére a rendező is ellátogat. A napot Martin Sulík „szlovák Dekameronként” is emlegetett tablója, a Tájkép zárja, amely tíz rövid történetben, a falusi és kisvárosi élet perspektíváján keresztül meséli el országa 20. századi történelmét.

A pénteki filmek többsége a kiszolgáltatott kisember nézőpontjából mutatja meg Közép-Európát. A kassai Kerekes Péter katonai szakácsokat megszólaltató Gulyáságyúja (2009) a gasztronómia oldaláról közelít a 20. század véres összecsapásaihoz. Jan Hrebejk 1999-es filmje, a cseh közönség kedvencének számító Kuckók egy prágai villa lakóinak történetén és röhejesen kínos helyzetek során keresztül beszéli el 1968 eseményeit. A nap zárásaként Juliusz Machulski Kingszájz című fantasy vígjátéka pereg, amely egy parányi diktatúrába viszi el nézőjét, ahol törpe méretű férfiak dolgoznak pici kiváltságokért: csak a legengedelmesebb alattvalók érhetik el az embernagyságot, és hagyhatják el „a fiókok országát”.

A záró nap hét vetítése közül kettő a V4-es országok animációs kultúrájából ad ízelítőt. Délelőtt többek között a Kisvakond, Füles mackó, Bob és Bobek, Lolka és Bolka és Pampalini vágnak neki a nagyvilágnak. A VAF New Talents című szerzői animációs összeállításban fiatal alkotók elmúlt években komoly fesztiválsikereket elért munkáit vetítik.

A nap öt nagyjátékfilmet is tartogat: a lengyel Waldemar Krzystek 80 millió című filmje (2011) egy lenyűgöző akción keresztül jeleníti meg a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom történetét. A cseh Petr Zelenka 2015-ös szatírája, az Elveszve Münchenben egy 90 éves papagájt tesz meg a történelem krónikásává. A szintén abszurd humorú Out (2017), Kristóf György Cannes-ban debütált koprodukciós filmje egy munkát kereső férfi kelet-európai Odüsszeiája. Műsoron szerepel a cseh újhullám záró darabja és klasszikusa, Milos Forman egykor betiltott Tűz van, babám!-ja is, majd a filmprogramot a rendszerváltás-kori Menekülés a Szabadság moziból, Wojciech Marczewski Woody Allent idéző filmje zárja.

A négynapos rendezvényhez szakmai kerekasztal is kapcsolódik. Február 14-én magyar, cseh, lengyel és szlovák filmtörténészek és filmesztéták elevenítik fel a V4-es országok közötti filmtörténeti kapcsolatokat, nemzetközi koprodukciókat és alkotói vendégszerepléseket.

A filmeket eredeti nyelven, felirattal vetítik.