Márton-napi borünnepet tartottak Soltvadkerten

A város környékén már van olyan ember, aki nekilátott a szőlő kivágásának, mert az idén szánalmasan keveset fizettek a pincészetek a szőlőért. Minden évben gond van az árakkal, de az idén volt a mélypont. Meddig mehet ez tovább? Egyebek mellett erre a kérdésre is választ vártak azok a gazdák, akik részt vettek a XI. Márton-napi újbor ünnepen, melyet most is Soltvadkerten rendeztek.

Font Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke elmondta, hogy a kormány lepárlási támogatással, zöldszürettel enyhítette a bor-túltermelést idehaza. Az idei szőlőből hatalmas mustexport ment nyugatra, mert Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban 14 százalékkal volt kisebb a termés, mint amire számítottak. Mivel azonban alacsony volt a szőlő ára itthon, így olcsón vették meg a mustot, amellyel viszont majd velünk szemben, a hagyományos cseh, szlovák lengyel piacokon jelennek meg. A képviselő arról is beszélt, hogy egyre több gazda gondolkodik a szőlő kivágásán, illetve hogy a multinacionális kiskereskedelmi láncok nálunk értékesítik az unióban a legalacsonyabb áron a PET-palackos borokat.

Frittmann János, a Kunsági Borvidék elnöke is felszólalt a fórumon. Mint kifejtette, a borszektor minden országban háromlábú. Családi pincészetek, nagy pincészetek és szövetkezeti pincészetek is működnek. Ez utóbbiak összefogva a kistermelőket piaci ár tekintetében meghatározó szereppel bírnak. Magyarországon ez azonban hiányzik. Ameddig a szövetkezeti pincészetek nem születnek meg, addig minden évben gondot jelent majd az értékesítés a gazdák számára. A Kunsági Borvidék vezetése egy éve kezdeményezte a szövetkezet létrehozását, ám érdektelenség miatt ez nem sikerült. Soltvadkerten is csak a hegyközségi létszám töredéke, 40 fő vett részt a megbeszélésen.

Tarpataki Tamás, agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a mezőgazdaság nemzetgazdaságban betöltött szerepéről és eredményeiről szólt. Mint mondta, az unión belül a mezőgazdasági termelés két százalékát adja hazánk, a franciák 17,4, az olaszok 13, míg a németek 12,2 százalékát. A magyar agrártermelés a haza GDP négy százalékát teszi ki. Ezen belül a szőlő és borágazat 80 milliárd forinttal a mezőgazdasági értékelőállítás 3,1 százalékát adta 2018-ban. A politikus beszélt arról, hogy a kormány milliárdos támogatásokkal segíti a szektor fejlődését, ugyanakkor a nagytételű borexport átlagos ára nem éri el az egy euró/liter szintet.

Ezt a témát érintette dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is, aki arról beszélt, hogy a magyar borszektor a külpiacot csak úgynevezett levezető csatornának tekinti. Azaz, ha idehaza több a bor a kelleténél, akkor kiviszi. Oda pedig olyan termék is jut, amelyből nem szívesen fogyasztana. Ezért is alacsony a magyar bor presztízse. Meg azért is, mert alig költünk reklámokra. Az osztrákok, a szlovének, a csehek vagy akár a románok nálunk többet költenek. Ennek eredményeként az osztrákok 3,5, a csehek 2,3, a szlovénok 2,4, a románok 1,7 eurót kapnak a termékeik literjéért átlagosan, míg a mieink az egy eurót nem haladják meg. Azaz minőségi exportra kell törekedni, illetve a jelenleginél nagyobb összegű promócióra, hogy a magyar bor a presztízsét visszanyerhesse.