Átadták a Nemzeti Művelődési Intézet új székházát Lakiteleken

Szombaton átadták a Nemzeti Művelődési intézet új székházát Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben. A több mint négyezer négyzetméteres székház a Magyar kormány több mint hárommilliárd forint összegű támogatásából épült.

A klasszicista jegyeket mutató székház homlokzatán szalagszerű díszítőelemek, frízek mutatják be a teremtésmítosz és a magyar őstörténet legfontosabb pillanatait, melyek alapját Makoldi Sándor műve adja. Az épület a szerves műveltség értékeit, szimbólumait hordozza mind a külső homlokzaton, mind belső tereiben. A székházat Szabó János, a homlokzat vakolathímeit Grátz Antal építészmérnök tervezte, a belsőépítészeti terveket Szenes István készítette. A székház mintegy két esztendeig épült.

Az átadáson köszöntőt mondott Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a beruházás hátterében a magyar költségvetés, az adófizető állampolgárok támogatása és jogos elvárása van. -Ez az épület szolgálja a magyar kultúra szent ügyét, a Kárpát-medencei magyarok közösségi életét, hétköznapjait, hogy legyenek sikerélményei, ünnepnapjai is – mondta Lezsák Sándor és kiemelte, hogy a tartalom és a forma egységét, az intézet szellemi erejét, szakmai tisztességét, gyakorlati értékét jelképezi az átadott épület, majd hangsúlyozta, hogy minőségi munka kell ahhoz, hogy az avatóünnep évfordulóján évtizedek múlva is érdemes számvetést készítsenek utódaink.

A jeles alkalomra Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőlevelet, Balog Zoltán áldáskívánást küldött. A miniszterelnök levelében hangsúlyozta, hogy a magyarság kivételes történelmi és kulturális kincsekkel rendelkezik. – A mi feladatunk annyi, hogy e vagyon méltó örököseiként megbecsüljük, megőrizzük és gyarapítsuk mindezt, egyszerre tisztelegve őseink előtt és példát adva utódainknak. A Nemzeti Művelődési Intézet legfontosabb feladata, hogy helyi szinten segítsen a közösségeknek felismerni és megóvni saját értékeit, bizonyítva, hogy virágzó kulturális élet a fővároson kívül lehet. Nem véletlen, hogy az intézet központja is vidéken, egy történelmi jelentőségű helyszínen, a szabad, független, demokratikus Magyarország bölcsőjében került átadásra, ami mostantól az országhatárokon átívelő összmagyar kultúra otthona is lesz – fogalmazott levelében Orbán Viktor.

A miniszterelnöki méltatás után Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és L. Simon László, Halász János és Hoppál Péter korábbi kulturális államtitkárok aláírták nyilatkozatukat az intézet vendégkönyvébe.

Kiss-Rigó László püspök köszöntőjében a járvány analógiájára elmondta, hogy a szellemi vírus ellen a művelés, a művelődés és a kultúra biztosít védettséget, s az intézmény dolgozói az emberek szellemi egészségéért dolgoznak. Závogyán Magdolna, az NMI ügyvezetője a reformkori Magyarország szellemiségét megidéző épülettel kapcsolatban elmondta, hogy az a közös jövő szimbóluma, a megújuló közművelődési szakma szíve. Az átadás a teremtő munka ünnepe és ennek gyümölcse léptékváltás egyben, ami nemzetközi környezetben is példával szolgál és szakmai zarándokhellyé válhat.

A köszöntőketés az épület megáldását követően a nemzetiszín szalag átvágásával átadták az új központot. Később Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár beszédet mondott a székház Tetőtéri Rózsakertjében.

Harangokat vehettek át a határontúliak

Az épület Tetőtéri Rózsakertjében található a magyar nemzet összetartozását jelképező Emlékezet-tornya, s az abban elhelyezett Magyarság Harangja, melyet idén június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján avattak fel. Az összetartozás jeleként a székházavatáson a külhoni nemzettársainkat képviselő öt kulturális szervezet a lakitelekivel megegyező testvérharangokat vett át, melyek a külhoni egyleteket ünneplő alkalmakon a hazai haranggal egy időben 15 óra 13 perckor (az Alaptörvény aláírásának időpontjában) kondulnak meg.