Mintha csak játékpénz volna

Készpénzt hónapok óta alig láttam – ha mégis a kezembe kerül egy ezres, gyanakodni kezdek, hogy hamisítvány. Két kiflit is kártyával veszek, és bár ég tőle az arcomról a bőr, de mit csináljak, ha a pénztárcám üresebb, mint egy diétás uzsonnásdoboz? Ráadásul a kártyával költött pénz olyan, mint a szellemfizetés – ott van, de mégsincs. Viszont be kell vallanom: kényelmes. Nem kell sorban állni, nem kell cipekedni, sok mindent elintézek pizsamában. Csak hát, néha jó lenne látni, mennyi maradt. Mármint a valóságban.