Vélem-én

2015.09.16. 07:44

Válságban

Sokféle válság van manapság napirenden. Most egy látens jelenségre hívnám fel a figyelmet, amiről nem szólnak a hírek, nem téma a közbeszédben.

Popovics Zsuzsanna

Nevezetesen, hogy nem becsüljük eléggé a helyben termelt, hagyományos módon készült élelmiszert, a mindenkinek hozzáférhető ivóvizet, azt a termőtalajt, ami a legnagyobb értéke a magyar vidéknek, tágabb léptékben a Kárpát-medencének.

Gyakran észre sem vesszük, milyen kifinomult módon befolyásolják mindennapi életünket, lelki közérzetünket. Hiszen nem sikk a kemencében sült kenyér, a házi disznótoros, a héjában sült krumpli, a házilag savanyított káposzta. Van helyette széhidrátcsökkentett, édesítőszeres, agyon tartósított „élelem”. A boltok tele vannak iparilag előállított, „időtálló” élelmiszerrel, amikről gyakran nem is lehet tudni, pontosan miből készültek.

A megszokott ízeket elsöprik az alternatív receptek. Ilyen „gyöngyszem” például a liszt és cukor nélkül készült palacsinta. Tojás, eritrit, virágszirom-keverék kell hozzá. Nem tudtam, utánanéztem: az eritrit egy természetes édesítőszer, amit általában a kukorica vagy a búza keményítőjéből állítanak elő. Legnagyobb „előnye”, hogy a szervezet nem képes hasznosítani energetikailag. Hurrá!

Ha értékelnénk, ami a miénk, akár büszkék is lehetnénk gabonatábláinkra, zöldség ültetvényeinkre, gyümölcsöseinkre. Ha tudatában lennénk, milyen érték a frissen szedett paradicsom, burgonya, szilva, alma, fityiszt mutatnánk az importra. Ha egyáltalán érdekelne, hol veszítettük el a kapcsolatot a természetessel, azzal, ami serkenti és nem elszívja az életerőnket, talán válságból is kevesebb lenne. A fejekben és a szívekben mindenképpen.

 

Ezek is érdekelhetik