Lőállások a jégviharban

Százezer eurót kapott az EU-tól a szerb hidrometeorológiai intézet a vajdasági gazdák szövetsége és a Bács-Kiskun megyei önkormányzat a közös jégvédelmi rakétahálózat telepítésének előkészítésére. A kivitelezésre is van a pénz, a kárenyhítési alapban, az összes természeti kár jégverésre eső 20 százaléka kiadja a költséget.

Az ilyen kilátásokat azonban nem szabad mindjárt fixnek venni, mert csak felmérgeli magát a szántóvető, ha nem kap feleletet rá: minden rendelkezésre áll, mégis mi a fenét kell a felhőkre célzó lőállások telepítésével annyi ideig vesződni? Különösen azután, hogy maga Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke is azt mondta: a jégvédelmi rendszer hatékonyabb, mint a  kárenyhítési alap.

Összesen 150 millió forintba, hektáronként pedig csak 600-700 forintba kerül az egész megyét lefedő lőhálózat éves működtetése. Az ilyen projekt a jövő útja, elrekesztjük vele a bajok útját, a szántó-vetők a tagdíj befizetési csekkekkel állnak hosszú sorban a jégelhárító kft. irodája előtt.

Elhessegettem a látomást, mert eszembe jutott egy önkormányzati kimutatás: tavaly 20 ezer forintot pengettek le a gazdák a faluban az összesen 5 milliós mezőőri hozzájárulásból. A szolgálat feloszlott. A megelőzés mindenek előtt, de fizesse azt más - gondolják a hátralékosok. Nem csoda, ha ezek után mogorván szemléli az ember a jégvédelem jövőjét. De lehet, hogy csak a jégvihar előtti fülledtség vette el a jókedvét.