Sztárvilág

2009.08.27. 11:53

Terry Black fél tüdővel járja az országot!

Valamiért nagyon szeretik az égiek Terry Blacket. Az előadóművész sokkal jobban van. Fél tüdővel is arra készül, hogy felneveli gyerekeit, Danikát és Fannyt.

Kiskegyed

[caption id="" align="alignleft" width="380"] Gyermekeiből merít erőt a betegséggel való küzdelemre.
[/caption]Terry Black nem adja fel! És úgy tűnik, az életért folyó küzdelem első félidejét ő nyerte!

– Még nem lehet kimondani, hogy győztem, hiszen csak öt év múlva lehet véglegesen kijelenteni. Már csak tizenhat évig kell kihúznom, és megadatik, hogy láthatom felnőni a gyerekeimet. Most nyáron lett volna megint egy műtétem, mert van még egy nagy csomó a mellemben, amit el kell távolítani. De megmondtam az orvosoknak is, hogy a nyarat a gyerekekkel együtt szeretném élvezni. Amióta ideköltöztünk a Duna partjára, amúgy sem tudok betelni ezzel a békével, nyugalommal, szépséggel, ami körülvesz bennünket. Majd ősszel túl leszek ezen a műtéten is.

- Látom, azért cigarettázik. Nem gondolja, hogy kísérti a sorsot?
- Nem! A betegségem előtt napi két doboz cigit is elszívtam, ma már egy doboz négy napig is elég. A reggeli kávémhoz muszáj elszívni néhány szálat, de utána már egész nap csak az elektromos cigit szívom. Sajnos nálunk apai és anyai ágon is genetikailag kódolt a tüdő- és a májdaganat. Hiába nem dohányzik, vagy nem iszik valaki, akkor sem lesz kegyesebb hozzá a sors, és megbetegszik a kettő közül valamelyik daganatfajtában.



- Itt áll a komódon egy csokor virág mellett egy aranyozott fémdoboz, belegravírozva, hogy „édesanyám”. Csak nem…?
- De! Nagyon jó érzés, hogy örökre itt maradt mellettem. Naponta beszélgetek vele, sőt Danika is úgy megy esténként lefeküdni, hogy odaköszön: szia, mama! Sokkal jobb így, hogy hazahoztam édesanyám hamvait, mintha egy temetőben nyugodna. Egyébként még egy pillanatra visszatérve a cigarettára, úgy érzem, hogy a Danika örökbefogadása körül kialakult ötéves harc, a rengeteg stressz sokkal inkább felelős a betegségem kialakulásáért. Mert a rák a stressz következménye. Ha nincs ez az évekig tartó küzdelem, a betegség sem most támadott volna meg, hanem csak húsz év múlva.

- Pedig most önre újabb stressz vár, hiszen ön is belekeveredett az Anettka körül kialakult örökösödési háborúba. A hírek szerint vizsgálódik az APEH, hogy honnan volt tízmillió forintja, amit kölcsön tudott adni…
- Ez a része nagyon könnyen igazolható a történetnek, hiszen harminc éven át Németországban éltem, és nem fillérekkel a zsebemben tértem haza. Ráadásul a kilencvenes években itthon is nagyon futott a szekér, hiszen enyém volt az első meleg bár. Egyébként nem is tíz, hanem ötmilliót adtam Rezsőnek, a többi pedig ilyen értékű ékszer volt. Tehát ez a része nem stresszel a történetnek. Az viszont annál jobban bánt, hogy bíróságra kell majd rohangálnom, ahelyett, hogy ezt az időt is a gyerekeimmel tölteném… Emiatt nagyon dühös vagyok, egyébként teljesen nyugodtan alszom.

- A kórházban is nyugodtan tudott aludni?
- Értem, mire gondol. Igen, valóban bántott, hogy ha esetleg elmegyek, mi lesz a gyerekeimmel. De eldöntöttem, hogy én fogok győzni, mert Danikát és Fannykát fel kell nevelnem! A két kisgyerek, na meg az állataim hatalmas energiát, küzdeni tudást adnak nekem! Most is van úgy, hogy rosszabb napjaim vannak, és nem érzem jól magam. De sokat relaxálok, pozitívan gondolkodok, és ilyenkor megrázom magam. Egyszerűen nem hagyom, hogy legyőzzön a kór! Annál is inkább, mert a betegségem során feléltem a tartalékaimat, és dolgoznom kell, hogy a gyerekeknek és az állataimnak ezután is mindent megadhassak. Énekeseket, zenekarokat menedzselek, cigánynótás műsorral járom az országot, és most újra könyvet írok.

- A gyerekek mit tudnak a betegségéről?
- Szinte semmit! Amíg engem műtöttek, addig a barátim vidámparkba, állatkertbe vitték őket. Rengeteget segítettek nekünk! A bajok akkor kezdődtek, amikor a hatéves Danika el tudta olvasni, hogy mit írtak az újságok. Akkor nagyon megijedt, és megkérdezte tőlem, miért kell nekem meghalnom? Nagyon hosszú munkámba került, mire végre kicsit megnyugodott, és elhitte: nem törvényszerű, hogy meghaljak. Azóta például előtte nem dohányozhatom. Eldugja a cigarettát előlem, ám Fannyka mindig szépen csöndben visszacsen nekem egy-egy szálat. Rengeteg örömöm van bennük! Néha kicsit elgondolkodom, hogy nem volt-e kicsit késő az örökbefogadáshoz, de ilyenkor újult erővel megrázom magam, és be akarom bizonyítani, hogy nem!

Félrekezelték, majdnem megölték!

Évekkel ezelőtt egy vizsgálaton derítették ki Terryről, hogy cukorbeteg. Azonnal gyógyszerezni kezdték, ám a férfi egy idő után egyre rosszabbul lett. Rettenetes állapotba került, folyamatos hányinger és szédülés gyötörte. Újabb vizsgálatok következtek, és csak ekkor derült ki, hogy nem is cukorbeteg, így a beszedett gyógyszerektől akár meg is halhatott volna. Hogy akkor honnan is jött a téves diagnózis? Terry Black leleteit egyszerűen összecserélték egy másik betegével!

Ajánljuk még:

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!