16°
2019. 01. 12. 06:30 | jegyzet@mediaworks.hu

Kereshetjük az olyan jelzőket, mint hogy szégyenteljes, arcpirító, megalázó, gyalázatos, megsemmisítő, de felesleges: maga az eredmény önmagáért beszél. Szerda este a Szolnoki Olaj győzelmi reményekkel utazott el a németországi Würzburgba az Európa Kupa harmadik fordulójában, aztán akkora verést kapott, hogy alig talált haza.

A 118–71 olykor nem is egy, hanem két osztálykülönbséget is sejteni engedhet, ám a kosárlabda furcsa sportág, az eredmény olykor nem tükrözi a két csapat közötti valódi különbséget, mi több, a ma nagyon megvert csapat néhány nap múlva akár győzhet is egy visszavágón – nem mindennapos az ilyen eset, de nem is ritka kivétel.

Elég, ha három-négy játékos rendkívül rossz napot fog ki, az ellenfél viszont nagyszerűen elkapja a fonalat

– ilyesmi a világ legtekintélyesebb bajnokságában, az észak-amerikai NBA-ben is előfordul, még a legnagyobbakkal is. Az idén például a címvédő Golden State Warriors 126–85-re lelépte egyszer egyik legnagyobb riválisát, a Houston Rocketset, de nincs két hete, hogy a Houston nyerni tudott Oaklandben. Az a lényeg, hogy bármekkorát is csattan és bármennyire is fáj egy ekkora pofon, nem nehéz felállni utána, messzemenő következtetéseket egy csapat jövőjét tekintve pedig nemigen szabad levonni.

Amúgy nem példátlan a Szolnok életében az ilyen eset, igaz, nagyon messze, 1993-ig kell visszamenni a csapat történetének leggyászosabb eredményéért, akkor a Korac-kupában a mostaninál is súlyosabb, 101–30-as vereséget szenvedett a KK Zadar vendégeként. Túlélte, ahogy túléli ezt a kudarcot is, ráadásul az Európa Kupában sem lett teljesen reménytelen a helyzete; igaz, a továbbjutás esélyéhez most már nem hibázhat, meg kell nyernie a hátralévő két hazai és egy idegenbeli mérkőzését a csoportban, ami enyhén szólva sem ígérkezik könnyűnek az eddig három kudarcot figyelembe véve.

Elgondolkodtató tanulsága persze van a würzburgi pofonnak. A Szolnok tizennégy forduló után egy vereséggel magabiztosan vezeti a tabellát a bajnokságban, három játékost is ad a válogatottba, az aranyérem legnagyobb esélyese, és mint ilyennek nem illik így kikapnia a német élvonal 14. helyén álló csapattól. De nem ez a lényeg, hanem az, amit az ellenfél vezetőedzője, Denis Wucherer mondott: „Agresszív védekezéssel nagy nyomás alá helyeztük őket, tudtuk, ez sikerre vezet, mert a magyar bajnokságban nem találkoznak hasonlóval.”

Ez az, ami kínosabb a 47 pontos vereségnél is. A pofont nemcsak a Szolnok, az egész férfi szakág kapta.

Hozzászólások