Csere

Volt egy olyan jelenet a Valletta FC elleni BL-visszavágó első félidejében, amely a Ferencváros labdarúgócsapatának egész idényét meghatározhatja. Nem valamelyik kihagyott helyzetet akarjuk felemlegetni, hiszen a sok elpuskázott lehetőség szerencsére nem bosszulta meg magát, az 1–1-es döntetlennel is győzött a Fradi és vele az igazság: a jobbik csapat jutott tovább. Másra gondolunk. Szerhij Rebrov már ekkor cserére szánta rá magát. A 33. percben. Pedig senki sem sérült meg. Szokatlan húzás, a labdarúgó-álmoskönyv szerint klasszikus „játékoségető” csere. Amit persze az edzők így sohasem mondanak ki, de a cserét megszenvedő játékosok, és hát a szurkolók így minősítik.

Rebrov Ihnatenkót hozta le. Avagy Ignatenkót. Jó lenne már eldönteni. Az elmúlt években, sőt évtizedekben kikupálódtunk az ukrán tulajdonnevek helyesírását illetően, így lett az Oleg Blohinként megismert világsztárból idővel Oleh, Andrej Sevcsenkóból Andrij Sevcsenko és persze Szergej Rebrovból Szerhij Rebrov; de ez már nem biztos, mert a tréner a nemzetközi porondon a Sergei átíráshoz ragaszkodik. Na, de visszatérve az FTC nyáron igazolt 22 éves „szűrőjéhez”, ő Ihnatenko néven érkezett, a mezén azonban jól látha­tóan Ignatenko olvasható.

Ennél persze nagyobb dilemma: erőssége-e a Fradinak, vagy sem. A szurkolók, ne kerteljünk, nincsenek elragadtatva tőle. Ezt szűrhetjük le a meccseken a nézőtéri megnyilvánulásokból s a különböző fórumokra írt hozzászólásokból is.

Ihnatenkót lassúnak, körülményesnek, gyenge képességű futballistának tartják, akinek ráadásul Sigér Dávid személyében van jobb és magyar alternatívája.

Egyszerre fontos a kettő, mert például a szintén nyáron igazolt és ugyancsak ukrán Zubkovot – ahogy korábban a jelenlegi csapatból például Blazicot, Heistert és Tokmacot is – azonnal elfogadták és megkedvelték a fradisták.

Ihnatenko a korábbi három BL-meccsen igencsak gyengén muzsikált, ennek ellenére negyedszerre is lehetőséget kapott. Ám a bizalommal ezúttal sem tudott élni. Már a 18. percben „besárgult” – Rebrov utólag ezzel indokolta a cseréjét. Ezen a poszton persze könnyen becsúszik a sárga lap, csakhogy Ihnatenko esetében feltűnően sokszor: a Fradiban négy meccsen már másodszor, tavaly az ukrán bajnokságot pedig 11 lappal zárta – Sigér speciel az előző idényt lehozta két sárgával. Ez persze nem minden; de a szurkolók joggal érezhetik úgy, hogy Ihnatenko olyan fegyver a Ferencvárosban, amely könnyen visszafelé is elsülhet.