társadalmi célú reklám

2020.05.10. 14:13

TÖBB MINT ILLEMKÉRDÉS!

A legújabb tudományos eredmények azt mutatják, hogy az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, így a dohányosok mellett gondolni kell a közvetlen környezetükben lévők egészségvédelmére, ártalmaik csökkentésére is. A dohányzás évszázadok óta alapjaiban határozza meg társadalmi érintkezéseinket, közösségi találkozásainkat, ám ami egykoron csupán illem kérdése volt, az mára ártalomcsökkentési problémává vált.

Eddig a dohányzás szükségszerű velejárója volt a füst, ezért az elmúlt évszázadok során a mindent elárasztó cigarettafüst a társasági érintkezések, közösségi események természetes részét képezte. Pedig a szálló dohányfüstben való társalgás minden jelenlévő egészségére hatással lehet. Tudományos eredmények bizonyítják ugyanis, hogy a cigarettafüstnek egészségkárosító hatása van a dohányzókra éppúgy, mint a közvetlen környezetükben tartózkodókra is, ami egyértelműen a dohány égése során keletkező füstben lévő káros anyagokra vezethető vissza.

Ma már tudjuk, hogy a dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A tudományos eredmények tehát kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a cigarettafüst felel a dohányzással kapcsolatos ártalmakért, vagyis az aktív dohányosok mellett a passzív dohányosok egészségmegőrzése, ártalomcsökkentése is előtérbe került. Így mára a cigarettafüst korlátlan eregetése a társasági érintkezések, közösségi találkozások során már nem csupán az illemről szól, hanem ártalomcsökkentési, tudatossági kérdéssé is vált.

Kiemelt jelentőségű az ártalomcsökkentés

A dohányzás okozta ártalmak kivédését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás garantálja, vagyis a legjobb, ha nem szokunk rá a dohányzásra. Ha viszont a rászokás – az ismert egészségügyi rizikót figyelmen kívül hagyva – már megtörtént, igyekezni kell minél hamarabb felhagyni ezzel a káros szokással. A leszokással egyértelműen és idővel arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége, így saját egészségünk mellett a közvetlen környezetünkben lévőké is megóvható a károsodástól. A dohányosok egy része azonban a figyelmeztetések ellenére sem hagyja abba a dohányzást.

Azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le, ma már léteznek különféle füstmentes technológiák is, amelyek a felnőtt dohányosokat segíthetik abban, hogy a cigarettánál kevésbé káros alternatívát választhassanak, mivel használatuk során nem történik égés, ezáltal füst sem keletkezik, így csökkenthető az ártalmas anyagok kibocsátása a cigarettázáshoz képest.

A tudatosság az új illemszabály

A füstmentes technológiák csoportjába tartoznak például az elektronikus cigaretták, a kémiai reakcióval működő technológiák, valamint a különféle elveken működő hevítéses technológiák is ismeretesek. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a hevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se keletkezzen. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az illemszabályok megszegése nélkül, az ártalmakat csökkentve élvezhesse mindenki egymás társaságát.

Ugyanakkor ezen technológiák sem kockázatmentesek, mivel használatuk során nikotin jut a szervezetbe, amely erős függőséget okozó anyag, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, illetve használatuk hosszú távú hatása egyelőre nem ismert. A dohányzással járó ártalmak teljes kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

1.
A dohányzás káros az egészségre.
2.
A világon jelenleg több mint 1 milliárdan dohányoznak.
3.
A cigarettafüstben lévő vegyi anyagok nem csak a dohányos szervezetére károsak, de a környezetében tartózkodóéra is.
4.
Egészségünk megőrzése érdekében a legjobb, ha nem szokunk rá a dohányzásra!
5.
Aki már dohányzik, a legjobb, amit tehet, ha minél előbb leszokik!
6.
Akinek mégsem sikerül leszokni a dohányzásról, a legjobb, amit tehet, hogy tájékozódik és a cigarettázásnál kevésbé ártalmas megoldást keres.
7.
A dohányzás okozta megbetegedésekért elsősorban a cigaretta égése során keletkező füst a felelős, és nem a nikotin.
8.
A cigaretta égése során keletkező, füstben lévő vegyi anyagok közül 93 káros az egészségre.
9.
A nikotin erős függőséget okozó anyag.
10.
Léteznek már füstmentes technológiák, amelyek használata során nem történik égés, csak hevítés, ezáltal kevesebb káros anyag juthat a dohányos szervezetébe.
11.
Az alábbiak mind olyan technológiák, amik égés és füst nélkül biztosítják a nikotinbevitelt: e-cigaretta, dohányhevítéses technológia, nikotinsóval működő technológia, nikotintapaszok és -rágók.
12.
Az e-cigaretta nikotint tartalmazó folyadékot hevít, használata során nikotinpára szabadul fel.
13.
A nikotinsó felhasználásával működő technológia esetében kémiai reakció során keletkezik nikotinpára.
14.
A dohányhevítéses technológia során a dohány hevítése során szabadul fel dohány- és nikotinpára.
15.
A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mert használatuk során nikotin jut a szervezetbe.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában