2019.05.13. 11:37
Harmadik országbeli toborzás a munkaerőhiány megoldására
Emberközpontú hozzáállással
Közhely, hogy Magyarországon munkaerőhiány van. Bács-Kiskun megye sem kivétel. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint közel 5000 bejelentett üres álláshely* volt a megyében, amelynek mintegy felét töltötték be egy hónapon belül. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szám csak a megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályánál bejelentett pozíciókat mutatja meg, a cégek által saját módszerekkel betöltendő álláshelyeket nem. Azaz ez csak a jéghegy csúcsa.
Hazánkban az első hat hónapban felmondó, továbbálló munkavállalók aránya 60%. Azaz a felvett dolgozók csaknem kétharmada legfeljebb fél évig marad egy munkahelyen. A fluktuáció óriási terheket ró a vállalatokra. A cégek általában béremeléssel, a műszakok átszervezésével vagy atipikus foglalkoztatási formák (pl. diákmunka, nyugdíjasok foglalkoztatása, munkaerő-kölcsönzés) révén igyekeznek megküzdeni ezzel a kihívással. Már ez is jó irány, azonban van egy újabb lehetőség, amelyre a régióban eddig kevesen gondoltak. Ez pedig a szerb és ukrán munkavállalók foglalkoztatása.
Az ukrán állampolgárok előnye, hogy 2016 óta könnyített eljárásban juthatnak munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez. Sőt, 3 hónapig nincs is szükség ilyen dokumentumra, pusztán be kell jelenteni az itt tartózkodásukat. Az engedély egyébként általában 8-10 nap alatt elkészül; főleg, ha egy rutinos munkaerő-kölcsönzőre bízzuk a papírmunkát.
Kovács (Gyifkó) Anita, a Viapan Dologidő Kft. kecskeméti kirendeltségvezetője kérdésünkre elmondta, hogy már több száz ukrán állampolgárt helyeztek el betanított munkakörökben, de bőven van még munkaerő-tartalék. Kiemelte: tévhit, hogy a külföldiek a magyaroktól „vennék el” a munkát. Jellemzően a túlóra veszélyét hárítják el azzal, hogy körükben minimális (10% alatti) a fluktuáció. Kovács (Gyifkó) Anita képletes példával magyarázta el ezt. Ha egy vállalatnak 30 dolgozója van 100 db termék legyártására, akkor egy főre több mint 3 termék jut. Azonban, ha 20 felmond (ami reális veszély), akkor 10 személynek kell megküzdenie a többiek által gyártandó 20 darabbal is, ami csak túlórával lehetséges. Mint tudjuk, a túlóra hosszú távon sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem jó.
A kedvező törvényi feltételeken kívül az ukránok foglalkoztatása mellett szól az is, hogy Ukrajnában nagy az elvándorlási kedv. A 42 milliós országnak 24 millió aktív munkavállalója van, tehát széles a potenciális bázis. Egy ukrán könyvelő 40-50 ezer forintnak megfelelő hrivnyát keres, ezért a magyar bérek vonzóak a számukra. Aki pedig motivált arra, hogy a saját és a családja életét jobbá tegye, az nagy erőbedobással dolgozik.
Egyes számítások szerint már 20 ezer ukrán dolgozik Magyarországon. Vannak, akik tartanak ennek következményeitől. Megkérdeztük a Viapan Dologidő Kft. projektvezetőjét, Halasi Károlyt, hogy milyenek a tapasztalatai az ukrán munkavállalókkal.
– Jelenleg körülbelül 150 ukrán dolgozik a hozzám tartozó projektben. Egy termelő cégnél állnak alkalmazásban, és közülük mindössze egy fő beszél magyarul. Mégsincs konfliktus a cégnél. Az ukránok örömmel mesélik, hogy jól be tudtak illeszkedni, a magyar kollégák is elfogadták őket. Ebben az is szerepet játszik, hogy mi hetente tartunk fogadóórát, ahol rögtön megoldjuk a felmerülő kérdéseket, problémákat. Saját tolmáccsal járunk, hogy gördülékenyen menjen a kommunikáció. Az ukránok dolgozni jönnek; az motiválja őket, hogy pénzt és ajándékokat küldhetnek haza. Egyébként a szállásukat is mi intézzük; az engedélyeket, TAJ- és adószámot szintúgy – tette hozzá.
Kovács (Gyifkó) Anita hangsúlyozta azt is, hogy az odafigyelés a kulcs: a Viapan Dologidő Kft. egyfelől felméri a reménybeli vagy már meglevő partnercégének pontos munkaerőigényét, és amennyiben ezt ukrán, esetleg szerb állampolgárokkal lehet biztosítani, akkor megkezdődik a gondos, körültekintő toborzás. A projektvezetők és a tolmácsok empatikus munkája is kell ahhoz, hogy az eddig toborzott ukrán dolgozók mindegyike kiválóan megállja a helyét.
