Fogorvos segíthet a pattanásokon?

A gócbetegség gyanúja ugyanis akkor merül fel, ha a tünetek a hagyományos kezelésre nem igazán reagálnak. De mi is ez a titokzatos betegség, amely a legváltozatosabb panaszokat okozhatja?

Dr. Kovács Kitti mint az Uniklinik fogászat mikroszkópos gyökérkezelés specialistája gyakran találkozik ezzel a jelenséggel.

Mit takar a gócbetegség?

Viszonylag új felfedezés, hogy a szervezet valamelyik részén kialakult gyulladásos folyamat (ezt hívjuk gócnak) a test egy másik, távoli pontján vált ki betegséget. Első hallásra valóban meghökkentőnek tűnhet, hogy például egy fogászati gyulladás áll a pattanásos bőr vagy a vesegyulladás hátterében. Pedig sokszor ez az igazság: a gyulladást okozó baktériumok vagy az általuk termelt méreganyagok a vérrel vagy a nyirokrendszeren át eljutnak a test különböző pontjaira, és ott megbetegíthetik valamelyik szervünket.

Hogyan jöhetünk rá, hogy van egy góc a szervezetünkben? Fájdalom figyelmeztet rá?

Nem feltétlenül. Sőt, a gyulladás sokáig teljesen észrevétlen maradhat, és amennyiben fogászati gócról beszélünk, esetleg csak egy röntgenfelvétellel tudjuk kimutatni.

Akkor hogyan védekezhetünk ellene?

Ha a háziorvos vagy szakorvos gócra gyanakszik, góckutatásra küldhet bennünket. Ez abból áll, hogy felkeressük a különböző szakrendeléseket, és ott alaposan kivizsgálnak bennünket, van-e valahol gyulladás a szervezetben. Mivel a magyar lakosság szájhiginiéje sok kívánnivalót hagy maga után, sokszor a fogászat az első állomás.

Mik a leggyakoribb panaszok/tünetek, amivel gondolnunk kell arra, ideje lenne meglátogatni fogorvosunkat?

Legtöbbször olyan ízületi fájdalmak, bőrkiütések, hajhullás, szemészeti problémák, fejfájás esetén merülhet fel a gyanú, amelyek nem igazán reagálnak a hagyományos kezelésekre, vagy makacsul vissza-visszatérnek. De a gócbetegség gondot okozhat a vesék működésében, légzőrendszerben, bélrendszerben is, előidézhet indokolatlan hőemelkedést, nőgyógyászati vagy prosztataproblémákat, de akár fáradékonyságban is megnyilvánulhat vagy alvászavarban. Szóval elég széles a paletta.

Hogyan zajlik egy fogászati góckutatás?

A góckutatás gyakorlatilag egy konzultáció a fogorvossal. Ilyenkor mindig készül valamilyen felvétel (panorámaröntgen vagy CT-felvétel), és a fogorvos alaposan megvizsgálja a fogaink, ínyünk állapotát.

Milyen elváltozásokat keres ilyenkor a szakember?

A fogbélgyulladás miatt elhalt fogakat keressük, a rosszul gyökérkezelt fogakat, ahol a gyökércsúcs körül már látható elváltozás van. Gócnak számít továbbá a fogakat tartó szövetek gyulladása, vagy ki nem nőtt bölcsességfogak, amiknek kisebb-nagyobb kapcsolata van már a szájüreggel.

Mi van akkor, ha a fogorvos (vagy éppen egy másik terület szakorvosa) rábukkan a gócra?

Ilyenkor a következő lépés, hogy meg kell szüntetni a gyulladást. A gyökércsúcs körüli gyulladás például gyökérkezeléssel kezeljük, de természetesen minden attól függ, melyik szerv vagy szövet gyulladásáról van szó. A gyulladás megszűntével rendszerint a gócbetegség tünetei is csökkennek vagy teljesen megszűnnek.

Előfordul, hogy valaki nem is tudja, hogy gócbetegségben szenved, ám egy fogászati kezelés után hirtelen eltűnnek a pattanásai vagy elmúlik a krónikus fejfájása?

Hogyne, ilyesmiről gyakran beszámolnak a pácienseim! Tisztább lesz a bőrük, enyhülnek az ízületi panaszaik, nem hullik a hajuk… Egyszóval, érdemes akkor is felkeresni a fogorvost, ha éppen nincs fogászati panaszunk!