Egy új korszak küszöbén állunk

A kamara idén is megrendezte a Vállalkozók Találkozóját. Györökné Mészáros Eszter, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara bajai képviseletének vezetője elmondta: évek óta tartó törekvés, hogy a kamara minél szorosabb kapcsolatot tartson fenn a vállalkozókkal, az ilyen jellegű találkozókra pedig rendszeresen meghívják a megyei és az országos vezetőket, akik beszámolnak a legújabb irányvonalakról és eredményekről.

A rendezvényen a munkaerőgondok kérdését több előadó is ecsetelte. Ha egy ­évtizede valaki azt mondja, hamarosan elfogy a jó szakember, akkor sokan kinevették volna a vállalkozói szektorból. Ma a megye déli részén is hiányzik sok ezer ügyes kezű mester, akikre a cégvezetőknek szükségük lenne. Zsigó Róbert országgyűlési képviselő a Bajai járás munkaerőpiaci helyzetéről értekezett. Mint mondta: a 2013. márciusi 16,9 százalékról mára 4,1 százalékra csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma a térségben. – A munkaerőpiac érzékenyen reagál a világban zajló folyamatokra, az életünk végéig tartó tanulás szükségessége már gazdasági bizonyosság. Az országnak figyelemmel kell kísérnie a technológiai változásokat és a világgazdaság igényeit – fogalmazott az országgyűlési képviselő. A közfoglalkoztatásról szólva kiemelte: az ilyen módon foglalkoztatott személyek közül 2018 februárja óta 36 ezren tudtak az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni.

Arról is beszámolt, hogy nőtt a munkavállalók mobilitása, az álláskeresésnél pedig nem csak a kereset a legfőbb vonzerő. Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a megye gazdaságáról szólva elmondta: a megye TOP 100 vállalkozásából 9 működik a Bajai járásban. Kecskeméten ez a szám 47.

– Nyitott a magyar gazdaság, ha egy nagy multi odébbáll, akkor abból baj lehet – fogalmazott. Kiemelte továbbá, hogy a versenyképesség szempontjából nem mellékes a bérszínvonal, a cégek nagy része nem tudna már nagymértékű emelést finanszírozni. A szakképzésről szólva úgy fogalmazott: nem egyszerű a kézműves szakmák felé terelni a fiatalokat, egyre kevesebb a gyerek, aki van, az sem akar szakmát tanulni.

– Van a kormányzat és a kamara között egy kevésbé ismert együttműködés. Kiválasztjuk a gazdaság szempontjából kulcsterületeket – szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés... – és ezekben megkérdezzük a vállalkozásokat, majd ezek kormányprogramokban jelennek meg – vezette fel dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az előadását. A digitális átállás kapcsán kiemelte, hogy a magyar vállalkozások harmada tervezi az automatizációt a következő három évben. Jobbára a külföldi tulajdonú, nagy cégekről van szó, a kicsik nem nagyon gondolkodnak erről a kérdésről.

– Ebben a században az infokommunikáció hihetetlen fejlődésen ment keresztül, a gazdaság és a társadalom minden szegmensét érinti, alkalmazkodni kell hozzá a gazdaságban és a privát életben is. Az igazán nagy áttörést az önmaguktól tanuló rendszerektől, a mesterséges intelligenciától várhatjuk. Ennek nagyobb lesz a hatása, mint az internet megjelenésének – figyelmeztetett a kamara első embere. Hozzátette: a valós idejű adatátvitel beláthatatlan hatással lesz a világra, minden emberi tevékenységet át fog hatni. Az élet minden területére kihatással lesz a gyógyászattól az adóbevallásig, közlekedéstől az ipari termelésig. Ebben gátló tényező lehet a cégvezetők ez irányú felkészületlensége, a digitális írástudatlanság, valamint az átláthatóság iránti bizalmatlanság, ami a „zsebcashflow-üzemmód” működést akadályozhatja.

A Vállalkozók Találkozóján az előadások után kötetlen formában is tanácskozhattak az üzletemberek.