2020.01.24. 13:07
Árnyékoló háló tuja helyett?
A tuják, pikkelylevelű örökzöldek tartásához komoly odafigyelés szükséges (erről részletesen a cikk további részében írunk). Ha a célunk a növénnyel az, hogy a kerítésünk mellett ne láthassanak be mindenképp célszerű egy árnyékoló hálót a kerítésünkre tenni, hiszen egyrészt ez addig is takarást biztosít, amíg megnőnek a növényeink illetve akkor is, ha azok közül egy vagy több kipusztulna.
Árnyékoló hálókat először a mezőgazdaságban kezdtek el használni. Rengeteg előnyös tulajdonsággal bírnak, amelyek alkalmassá teszik erre. Többek között az új árnyékolók – más néven belátáskorlátozók – UV álló adalékkal készülnek, így több éven keresztül sem foszlanak szét. A mezőgazdaságban leginkább a növények védelmét szolgálja. Megóvja a növényeket a nap káros sugaraitól, csökkenti az erős napsütés okozta perzselésektől, véd az erős szél ellen.
Árnyékoló háló felrakása
Az árnyékoló hálók (raschel hálók) szépen lassan megjelentek már Magyarországon is a kertesházakban, lakások teraszán is. Ahogy a tujasorok kezdenek eltűnni, úgy jelennek meg sorra az árnyékoló hálók. Felhelyezése nagyon egyszerű. Gyorskötözővel , madzaggal vagy Fixatex rögzítő kapoccsal lehet felhelyezni.
Az árnyékoló hálónak a kertekben, teraszokon is nagy hasznát vesszük. Célja a kerítésen történő átlátás megakadályozása illetve az árnyékolás. Emellett esztétikai, dekorációs célt is betölt. Elmúltak azok az idők, amikor raschel zsák szerű anyagokból feltettünk zöldhálót a kerítésr. Ma már nagyon szép és masszív árnyékolóhálók kaphatóak a piacon. A Nortene márkájú árnyékolóhálók például garanciát jelentenek a minőségre.
Néhány példa az árnyékoló háló otthon történő felhasználására
Pikkelylevelű örökzöldek száradását és barnulását okozó tényezők:
Sajnos gyakori jelenség, hogy örökzöld növényeink kezdetben száradnak vagy barnulnak, később pedig teljesen ki is pusztulnak. A kialakult helyzetet okozhatják élettani problémák vagy valamilyen károsító esetleg károsítók, de az sem egyedülálló jelenség, hogy ezek együttesen gyengítik a növényünket.
A leggyakoribb élettani problémák a teljesség igénye nélkül a következők:
Különösen fontos odafigyelnünk arra, hogy ezek a növények a téli időszakban is igénylik a csapadékot. Egy nagyon száraz téli időszakot követően a tavaszi egyébként természetes lombhullás ijesztő méretek ölthet. A légköri aszály hatására a hajtások elkezdhetnek száradni.
Hasonlóan nagy gond lehet a túlzott csapadék. Mély fekvésű helyre kerül a növény ahol megáll a csapadék vagy egy eresz közelébe, ahol egy tartósan csapadékos időszakban megáll a víz.
Ha túl árnyékos helyre ültetjük a növényünket akkor előfordulhat, hogy a belső részek és a fényhez nem jutó részek elszáradnak.
Elsodródott gyomirtó szer a házi kertben okozhat száradást, deformációt a hajtásokon. Nem csak a gyomirtó szerek, hanem általánosságban a növényvédő szerek rendeltetéstől eltérő használata okozhat ilyen problémát.
A rendszeres forró kipufogó gáz okozhat perzseléses tüneteket.
Sokszor megfeledkezünk róla, azonban ez is egy gyakori oka a növények száradásának. Értelemszerűen ilyenkor csak a vizelet által érintett területen alakulnak ki a tünetek, nem az egész növény szárad, pusztul de az esztétikai kár így is igen jelentős lehet.
Ahogy az összes növénynél itt is nagyon kényes egyensúlyt kell fenntartanunk a tápanyagellátásban, szerencsére kiváló komplex örökzöld trágyák léteznek, amelyek megkönnyítik a dolgunkat ezen a téren.
A fenti felsorolásból jól látszik, hogy nagyon igényes növényekről van szó, amelyek ráadásul nem őshonosak, tehát gyakran a talaj minősége vagy szerkezete sem a legmegfelelőbb számukra.
Az élettani okokon kívül természetesen rengeteg kór és kártevő nehezíti azok dolgát akik valamilyen pikkelylevelű örökzöldet szeretnének a kertjük díszeként tartani.
Ezen növényeken a következő betegségek alakulhatnak ki:
Tujafélék betegsége, leginkább a nyugati tuja és az óriás tuja fogékony rá. Kora tavasszal kezdődően tapasztalhatjuk a pikkelylevelek sárgulását, barnulását később pedig egész hajtások mutathatják a tüneteket. A fertőzött részeket erősen vágjuk vissza tavasszal, növényvédelmi kezelés is ajánlott.
Tujaféléken, borókán és hamisciprusokon fordul leginkább elő. Már februártól megjelenhetnek a tünetek, a hajtáscsúcsok sárgulnak, szürkés-barnás elszíneződést mutatnak, elhalnak. A fás részeken besüppedő foltok jelennek meg. A kórokozó kedveli a csapadékos időt és a magas páratartalmat, valamint érdemes tudni azt is, hogy a betegség gyakran kálcium és magnézium hiányos növényeken alakul ki. Célszerű elkerülni a túl sűrű növényállományt. Védekezés képpen először is távolítsuk el a fertőzött növényi részeket, majd 7-10 naponként végezzünk növényvédő szeres kezelést is.
Gyengült, idős növények jellemző betegsége. Hajtáscsúcsból induló sárgulás, barnulás jellemzi. A fertőzött részeken apró fekete pontok jelennek meg. A betegség könnyen megelőzhető optimális tápanyag-ellátással és az élettani stresszorok kiiktatásával.
A törzstől induló, a hajtáscsúcsok felé tartó elhalás. Mivel sebeken keresztül fertőz, gyakori velejárója a rákos sebek kialakulása és a mézgafolyás. Meleg, párás időben nagyobb a veszélye a betegség kialakulásának. Fontos hogy a fertőzött részeket eltávolítsuk és a sebeket kezeljük.
Ezeken felül természetesen több kártevő is van, amely akár teljes növények pusztulását is okozhatja.
A legfontosabb kártevők a pikkelylevelű örökzöldeken a következők:
Szívogatásukkal rontják a növény általános kondícióját és mézharmatot termelnek amin könnyen megtelepszik a korompenész. Az ellenük való védekezés igen nehéz, felszívódó növényvédő szereket tudunk csak alkalmazni.
A pikkelyek közé helyezi a tojásait, majd az ezekből kelő lárvák berágnak és üregessé teszik a hajtást. A károsított hajtás elhal. Az ellene való védekezés szintén nehéz, fontos a szellős növényállomány, a növények megfelelő tápanyag és vízellátása továbbá nyírása, a növényvédelmi kezeléseket pedig időzíteni kell.
A legyengült növényeket kedveli. A lárvái kezdetben a kéreg alatt, később a fatestben rágnak. Jellegzetes „D” alakú röpnyílása van. Gyakorlatilag az egyetlen jelenleg ismert megfelelő védekezési mód ellene a károsított növény megsemmisítése.
Egészséges növényeken a hajtásokat károsítja, a legyengült növényeken azonban egyéb részeken is károsíthat. Legnagyobb kárt azzal okoz, hogy terjeszti a leylandi ciprus szeirídiumos hajtás- és ágpusztulását okozó kórokozót. A rovar elleni védekezés sajnos itt is rendkívül körülményes, célszerű elpusztítani a károsított részeket, végső esetben az egész növényt.
Jellemzően a meleg száraz nyarakon jelenik meg tömegesen. Jellegzetes szövedéket készít. Szívogat, ezzel felborítja a növény vízháztartását, a túlzott párologtatás miatt a növény kiszárad. Kémiai védekezés alkalmazható, fontos hogy specifikus atkaölő szert használjunk.
A fentiekből jól érzékelhető, hogy a pikkelylevelű örökzöldek tartásához komoly odafigyelés szükséges. Ha a célunk a növénnyel az, hogy a kerítésünk mellett ne láthassanak be mindenképp célszerű egy árnyékoló hálót a kerítésünkre tenni, hiszen egyrészt ez addig is takarást biztosít, amíg megnőnek a növényeink illetve akkor is, ha azok közül egy vagy több kipusztulna.