Ország-világ

2020.06.25. 12:18

Világviszonylatban is sikeres volt a magyar járványügyi védekezés

Mennyire volt sikeres a koronavírus elleni védekezés az egyes országokban? A szikár tények mindent elárulnak.

Barcs, 2020. május 11. Vért vesznek egy férfitõl koronavírusteszthez a Pécsi Tudományegyetem mintavételi pontján, egy barcsi orvosi rendelõben 2020. május 11-én A koronavírus-szûrõprogramban a Semmelweis, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem vesz rész. A programba 17 ezer 780 embert hívtak meg véletlenszerûen kiválasztva. Õk életkorra, nemre és regionálisan is reprezentálják a magyar társadalmat. MTI/Varga György

Forrás: MTI

Fotó: Varga György

Arra a kérdésre meglehetősen nehéz egzakt választ adni, hogy mennyire kezelték hatékonyan a járványt az egyes államok. Ha azonban megnézzük a száraz tényeket: az 1 millióra vetített elhunytak számát, a legmagasabb napi halálozási adatokat, az összes fertőzött számát, reális képet kaphatunk a védekezés sikerességéről. A V4NA összeállítása kitér arra is, hogy mennyien vesztették állásukat a járvány miatt.

Az adatok világosan mutatják, hogy Magyarország a V4-ekkel karöltve a leggyorsabban és leghatékonyabban védekező országok élcsapatába tartozik.

Franciaország

Franciaországban az első megbetegedéseket január 24-én jelentették, mostanra pedig 160 ezer felett van a fertőzések száma. Az első haláleset február 14-én történt, a legtöbben áprilisban haltak meg. A legmagasabb napi halálozás április 15-én volt, ekkor 1438-an vesztették életüket koronavírus fertőzés miatt – ez a szám két és félszerese a Magyarországon, míg több, mint 50-szerese a Szlovákiában elhunytaknak.

A június 22-i adatok szerint Franciaországban összesen 29 640 személy vesztette életét, ezzel a járvány miatti halálozások tekintetében a világon az ötödik ország. Összesen 158 641 megbetegedés volt. Az egymillió főre jutó halálesetek száma 454 fő, a 65 269 025 fős népességhez viszonyítva.

FRANCE: Protesters sprayed red paint on the Ministry of Health, symbolizing the blood of coronavirus victims. pic.twitter.com/NXW15HFnwG

A francia kormány hibát hibára halmozott a víruskezelés során, a maszkok hiánya végigkísérte a járványt.

Február 19-én, annak ellenére, hogy akkor már 12 beteg és egy halálos áldozat is volt, Franciaország 17 tonna maszkot és egyéb egészségügyi védőfelszerelést szállított Kínába. Ráadásul már tartott a járvány, amikor több millió lejárt szavatosságú védőmaszkot égettek el, holott azok a lakosság számára még felhasználhatóak lettek volna. Ezt követően március 28-án bejelentette az egészségügyi miniszter, hogy egy milliárd maszkot rendelt Franciaország Kínából.

A koronavírus okozta gazdasági válság miatt rengetegen elvesztették a munkájukat Franciaországban, 2020 első negyedévében 450 000 ember maradt állás nélkül – ilyen mértékű csökkenésre 1990 óta nem volt példa. A magánszektorban 162 ezren maradtak munka nélkül, zömében kereskedelmi dolgozók. Az ideiglenes munkát végzők közül 292 000 személy vesztette el az állását.

Belgium

Egy Wuhanból hazatelepített nyugat-flandriai lakos volt az első belgiumi beteg, nála február 4-én diagnosztizálták a betegséget, mostanra pedig 60 ezer felett van a megbetegedések száma.

Akárcsak Franciaországban, Belgiumban is áprilisban vesztették el legtöbben életüket a koronavírus következtében. Itt is április 15-én történt a legtöbb haláleset. Viszont

megdöbbentő módon több, mint ezerrel többen haltak meg ezen a napon Belgiumban, mint a jóval nagyobb Franciaországban, ugyanis ezen a napon 2 454 fő halt bele a koronavírusba a belgáknál.

Belgiumban a június 22-i adatok szerint összesen 9 696 személy vesztette életét, ezzel a járvány miatti halálozások tekintetében a világon a kilencedik ország. Az egymillió főre jutó halálesetek száma rendkívül magas, 837 fő, amivel a világon a második helyen áll, csak San Marino előzi meg 1238 fővel.

A belga kormány nem volt felkészülve a megfelelő és hatékony víruskezelésre, több millió lejárt szavatosságú FFP2 maszkot semmisítettek meg, anélkül, hogy leellenőrizték volna, hogy még használhatók-e.

Ráadásul a járvány kezdetén nem vették komolyan a betegséget, elbagatellizálták, mondván, hogy csak egy influenzaszerű megbetegedésről van szó, nem kell tőle annyira félni.

Döbbenetes módon február végén és március elején több nagyszabású rendezvényt is megtartottak, köztük február 27. és március 7. között a Batibouw vásárt, ami Belgium legnagyobb Építőanyag, Renoválás, Lakásfelszerelés kiállítása, illetve 2020. március 5-e és 8-a között megrendezték a Brüsszeli könyvvásárt is. Ezek a rendezvények több ezer embert vonzottak és nagymértékben hozzájárultak a vírus terjedéséhez.

A válság kezdete óta 186 000 fő vesztette el az állását Belgiumban, a vendéglátóipar és a szállodaipar volt a válság két nagy vesztese. A Nemzeti Bank adatai alapján Belgium 47 milliárd eurós veszteséget könyvelhet el a koronavírus miatt, ilyenre a második világháború óta nem volt példa.

Hollandia

Az első megbetegedést az ország déli részén, az Amszterdamtól mintegy 90 km-re délkeletre lévő Tilburgból jelentették február 27-én, az első haláleset pedig március 6-án történt.

A legtöbb haláleset április 7-én volt, aznap 234-en vesztették életüket. A június 22-i adatok szerint 49 ezer felett van a regisztrált betegek száma.

Eddig összesen 6 090 fő hunyt el, ezzel Hollandia a világon a 15. helyen áll, közvetlenül Svédország előtt.

Az egymillió főre jutó elhalálozások száma 355, amivel Hollandia világviszonylatban a tizedik.

A Holland Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség áprilisi adatai szerint márciusban 37 800 újonnan regisztrált munkanélküli igényelt segélyt, ami 11 200 fővel több az előző hónaphoz képest. A 25 évnél fiatalabb, éttermekben és bárokban dolgozó fiatalok közül maradtak a legtöbben munka nélkül, mivel a holland kormány március 15-én elrendelte az éttermek, bárok, múzeumok, sportlétesítmények és egyéb nyilvános helyek bezárását az ország egész területén.

Luxemburg

Luxemburgban az első koronavírusos beteget február 29-én diagnosztizálták egy 40 éves, Észak-Olaszországból repülővel hazatérő férfinél. Az első halálozás március 13-án történt, eddig pedig összesen 110 fő hunyt el, ami nem sok, de az ország népessége is kevés, mindössze 625 588 fő. A június 22-i adatok szerint több mint négyezer megbetegedésről lehet tudni, az egymillió főre jutó elhunytak száma pedig 176 fő, amivel Luxemburg nagyon jó helyen áll, világviszonylatban a 22.

Itt is voltak ugyanakkor gondok a maszkok körül, mivel a Xavier Bettel miniszterelnök vezette liberális-szociáldemokrata-zöld kormány nem tudta biztosítani a lakosság számára a szabványos sebészeti maszkokat, így engedélyezték a házi készítésűeket, valamint az alternatív megoldásokat.

Luxemburgban az előző évekhez képest már a járvány kitörése előtt is több volt az álláskeresők száma, már februárban 7,4 százalékkal többen kerestek munkát, mint a tavaly ugyanabban az időszakban. Az ADEM luxemburgi munkaügyi központ 2020. márciusi adatai szerint 16 652 álláskereső van az országban, a munkanélküliségi ráta az év kezdete óta 5,5 százalékra emelkedett.

Egyesült Királyság

Az országban először január 31-én jelentettek koronavírusos megbetegedést York-ban. Még aznap evakuálták egyébként a Wuhanban lévő brit állampolgárokat és a Liverpool melletti Arrowe Park kórházba szállították őket, ahol karanténba kerültek. Március 5-én Readingben történt az első haláleset, egy, a 70-es éveiben lévő nő halt bele a betegségbe, majd még aznap egy 80 év körüli férfi is elhunyt.

Az Egyesült Királyságban rengeteg megbetegedés és haláleset történt, a június 22-i adatok szerint

304 ezer felett van a regisztrált betegek száma és több mint 42 ezren vesztették életüket, amivel az ország a harmadik helyen áll az USA és Brazília mögött.

Az egymillió főre vetített halálozások száma 628, ami szintén nagyon magas, ezzel az Egyesült Királyság a negyedik helyen van világviszonylatban. Csak San Marino, Belgium és Andorra előzi meg. Április 21-én haltak meg a legtöbben, ekkor 1 172 fő vesztette életét, de áprilisban többször is ezer fölé ugrott a napi halálozások száma.

Britain announces 15 more coronavirus deaths in lowest daily toll since March 13 https://t.co/JhkXVb8lMx

Nagy-Britannia sorozatos rossz döntések eredményeképp lett az egyik legfertőzöttebb ország – még maga a miniszterelnök, Boris Johnson is megfertőződött, kórházi ápolásra szorult. Napokig halogatták az iskolák bezárását is, de végül belátták, hogy meg kell hozni a döntést, így március 20-án pénteken bezárták az óvodákat, általános iskolákat és egyetemeket, a további szigorító intézkedéseket pedig március 23-án hozták meg.

A járvány elején svéd mintára próbálkoztak a nyájimmunitással is, de aztán belátták, hogy az nem hatékony védekezési mód.

A koronavírus miatti gazdasági válság nagyon visszavetette a brit munkaerőpiacot, az év első három hónapjában az Egyesült Királyságban a pénzügyi válság elérte a 2008-as krízis idején tapasztalt mélypontot. Március közepe óta több mint kétmillió új munkanélküli segély iránti igényt nyújtottak be, az igénylők napi száma március végén elérte a 100 ezret, a munkanélküli segélyt kérvényezők száma több, mint a kétszeresére emelkedett a válság előtti adatokhoz képest.

Németország

Németországban június 22-én több mint 191 ezer igazolt fertőzöttet tartottak számon, a halálos áldozatok száma pedig megközelítette a kilencezret. Ezzel Európa egyik legnépesebb, 83 milliós állama világszinten a 12. legfertőzöttebb országnak számít, európai összevetésben pedig a 6. helyen áll Oroszország, az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország és Franciaország mögött. A legfeketébb napok április közepén voltak Németországban, április 15-én 315, a következő napon 300 halálos áldozatot jelentettek a kórházak.

A németeknél egymillió lakosra 107 haláleset jut, ami arányaiban sokkal jobb, mint például az Egyesült Királyságban (626), Spanyolországban (580), Olaszországban (571) vagy Franciaországban (454), de rosszabb, mint a visegrádi országokban mért értékek.

Németországban az első koronavírussal fertőzött beteget január 27-én regisztrálták, de a víruskutatással és a fertőzések nyomon követésével megbízott Robert Koch Intézet vezetője még egy hónappal később, február 28-án is úgy nyilatkozott, hogy a koronavírus országos járvánnyá válásának valószínűsége az „alacsonytól a közepesig” terjed.

A szövetségi egészségügyi minisztérium csak március 17-én módosította „magasra” az epidémia valószínűségét – ekkorra a szomszédos Ausztria és Csehország már lezárta a határait és otthon maradásra szólította fel állampolgárait. Angela Merkel kancellár március 18-án televíziós beszédben bejelentette, hogy a helyzet minden eddiginél komolyabb és felszólította az embereket, vegyék ők is komolyan a másnaptól életbe léptetett rendkívüli intézkedéseket.

A németek türelme azonban hamar elfogyott: egyre több politikai és civil szervezet követelte a vírus miatti lezárások feloldását, vagy az utcán, az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön kötelező maszkviselés eltörlését.

Az úgynevezett „Corona-demók” május 1-jén kezdődtek, amikor baloldali szervezetek felhívására több ezer tüntető gyűlt össze – a gyülekezési tilalom ellenére – Berlin Kreuzberg városrészében.

A tüntetők rendszeresen összecsaptak a rendőrséggel, többeket letartóztattak és voltak, akik pénzbírságot is kaptak. A ZDF közszolgálati televízió értékelése szerint az elmúlt hat hétben összesen mintegy 10 ezren vettek részt a koronavírus-demonstrációkon Németország-szerte, több száz rendőr sérült meg az összecsapásokban.

Ausztria

Az osztrák kormány Európában elsőként reagált az Észak-Olaszországban megjelent koronavírus-járványra: március 11-én lezárta az Olaszországgal közös határátkelőit, majd valamennyi határát. Az osztrákok fegyelmezetten betartották a lakhelyelhagyásra vonatkozó korlátozásokat és még márciusban bezárták az éttermeket és az iskolákat. Ennek köszönhetően világviszonylatban is igen kedvező mutatókkal kerültek ki május közepén a válságból.

Ausztriában június 22-ig több mint 17 ezer koronavírussal fertőzöttet regisztráltak, a halálos áldozatok száma pedig 700 alatt van jelenleg.

A közép-európai államban 77 halálos áldozat jut egymillió lakosra, ami a védekezés sikerességét igazolja.

Ausztriában a legsötétebb nap április 8. volt, ekkor 30 ember vesztette életét a Covid-19 miatt.

Németországhoz hasonlóan az osztrák kormány is biztosította a válság miatt nehéz helyzetbe került munkaadók, illetve munkavállalók számára a csökkentett munkaidős (Kurzarbeit) támogatást, amelyet május végéig 1,3 millió ember vett igénybe. Christine Aschbacher osztrák munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint 60 ezer vállalat már megkapta a Kurzarbeit keretében munkabérekre fordítható pénzt. Az osztrák állam által kifizetett összeg június elején elérte az egymilliárd eurót. Ausztriában május végén mintegy 517 ezren voltak állás nélkül, ami 50 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest.

Spanyolország

Spanyolországban január 31-én regisztrálták az első megbetegedéseket La Gomerán, mostanra pedig már több mint 293 ezer a fertőzöttek száma, a halottak száma pedig 28 ezer felett van. A halálozási arány egymillió lakosra levetítve a június 22-i adatok szerint 606, míg az összlakosság 46 754 281. Az egymillió főre jutó halálozások tekintetében Spanyolország a világon az ötödik helyen áll.

A legdurvább nap a halálozások tekintetében április 2-a volt, ezen a napon 961-en haltak meg Spanyolországban koronavírus fertőzésben – ez több, mint 2,5-szerese annak, ahányan Csehországban összesen meghaltak a kór miatt.

A spanyolok súlyos helyzetéhez az is hozzájárult, hogy márciusban, amikor a koronavírus már javában jelen volt Európában és az országban is, Madridban még többszázezres feminista tüntetést tartottak. Ez sokak szerint belobbantotta a vírust az országban, és innentől kezdve nem volt megállás. Spanyolországban jelenleg több mint 68 ezer aktív fertőzött van, közülük 617-en vannak kritikus állapotban.

Spanyolországban a központi bank előrejelzése szerint akár 15 százalékkal is zsugorodhat a gazdaság, a szakértők pedig a 2008-as válságnál is komolyabbat jósolnak. A Bank of Spain úgy véli, egészen 2022-ig 17 százalék fölött maradhat a munkanélküliségi ráta. A legrosszabb helyzetben pedig a fiatalok vannak, akik éppen a képzettségük hiányában nem találnak maguknak munkát, erre pedig csak rátett most a koronavírus.

Lengyelország

Lengyelországban március 4-én regisztrálták az első koronavírussal fertőzöttet, mostanra pedig több, mint 31 ezer embernél mutatták ki a vírust. A halottak száma átlépte az 1300-at, a halálozási arány pedig egymillió lakosra levetítve 36, miközben az összlakosság 37 847 717 fő, ami a lengyelek védekezésének sikerességét támasztja alá. A legfeketébb nap Lengyelországban április 24-e volt, ezen a napon 40-en vesztették életüket a vírus miatt.

A lengyeleknél a június 22-i adatok szerint több mint 13 ezer aktív fertőzött van, akik közül 72-en vannak kritikus állapotban. Az alacsony egymillió főre jutó halálozási számmal Lengyelország a világ országai között az 54. helyen áll.

A koronavírus-járványt a lengyel munkaerőpiac is megérezte, a közgazdászok szerint harminc év óta a legnagyobb válság várható az országban. A munkaügyekkel foglalkozó minisztérium szerint májusban a munkanélküliségi ráta 6 százalék volt, ami azt jelenti, hogy körülbelül 1,1 millió ember volt munka nélkül. Csak májusban egyébként a munkanélküliek száma több mint 45 ezerrel nőtt Lengyelországban.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azonban biztosította róla a lengyeleket, hogy a munkanélküliség nem fog nagy gondot okozni az országban, mert a kormány nagy befektetésekre készül.

Magyarország

Magyarországon az első koronavírussal fertőzötteket március 4-én regisztrálták, jelenleg a megbetegedések száma 4100 fölött van, amiből az aktív fertőzöttek száma 932. A halottak száma a június 22-i adatok szerint 500 fölött van, az egymillió lakosra levetített halálozási arány pedig 59, míg az összlakosság 9 660 988 fő.

Magyarország szintén élen járt a védekezésben, erről Orbán Viktor magyar miniszterelnök is beszélt, és azt mondta, hogy sokkal sikeresebben védekezett a visegrádi ország, mint a nyugatiak.

🇨🇿🇭🇺🇵🇱🇸🇰 PM " target="_blank" rel="noopener noreferrer">@MorawieckiM took part yesterday in the meeting of the Visegrad Group leaders. It became an opportunity to work out a position for the next week's European Council summit and to raise current #EU affairs related to #migration policy. #recoveryfund #coronavirus #V4 pic.twitter.com/l9oFJThPrk

— Chancellery of the Prime Minister of Poland (@PremierRP_en) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">June 12, 2020

Magyarországon a legdurvább nap a halálozások tekintetében április 19-én volt, ezen a napon összesen 17-en vesztették életüket a koronavírus fertőzés miatt. Magyarország azzal, hogy az egymillió lakosra levetített halálozási arány 59, akárcsak Finnországnál, a világ országai között a 49. helyen áll.

Magyarországon az I. negyedéves adatok szerint a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék. 2020. február-áprilisban az egy évvel korábbi adatokhoz képest a foglalkoztatottak létszáma 1,2%-kal alacsonyabb, 4 millió 436 ezer fő volt. Áprilisban a foglalkoztatottak száma az előző hónaphoz képest 73 ezer fővel csökkent.

A szakértők úgy becsülik, hogy Magyarországon a tavalyi 3,4 százalékról idén 6,5%-ra emelkedik a munkanélküliségi ráta, és még jövőre is 6% közelében lesz. A magyar GDP pedig akár 4,6 százalékkal eshet vissza idén.

Csehország

Csehország az elsők között volt márciusban, aki lezárta a határait és karanténba helyezte az állampolgárait. Itt az első fertőzöttet március 1-jén regisztrálták. A cseheknél a koronavírussal fertőzöttek száma 10 ezer felett van, az aktív esetek száma pedig 2657. A halottak száma a június 22-i adatok szerint 336, az egymillió lakosra levetített halálozási arány pedig 31, míg az összlakosság 10 708 422 fő, ami szintén a védekezés sikerességét igazolja a visegrádi országban.

Csehországban a legfeketébb nap április 14. volt, ezen a napon 18-an haltak bele a fertőzésbe. A csehek az alacsony halálozási arányukkal a világon a 63. helyen állnak.

Csehországot is érzékenyen érintette a koronavírus-járvány, amiből bár kilábalóban van az ország, a munkaerőpiac még nem. Májusban a munkanélküliek aránya 3,6 százalék volt, ami azt jelenti, hogy több mint 266 ezer ember keres munkát Csehországban. Ez a szám az előző év ugyanezen időszakához képest 60 ezerrel több.

Azonban nem mindenhol történtek még meg a leépítések a munkapiacon, így várhatóan még több lesz az álláskeresők száma idővel. A felmérések szerint ezt érzik a csehek is, és félnek tőle, hogy elvesztik az állásukat a gazdasági helyzet miatt.

Szlovákia

Szlovákiában az első fertőzöttet március 6-án regisztrálták, eddig pedig összesen kevesebb mint 1600 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak, amelyek közül az aktív esetek száma a június 22-i adatok szerint 113. A halottak száma összesen 28, egymillió főre levetítve pedig a halálozási arány öt, ami rendkívül jó az ország 5 459 569 fős lakosságához viszonyítva.

Szlovákiában a legsötétebb nap április 5-én volt a haláleseteket illetően, ezen a napon négyen vesztették életüket a koronavírus fertőzés miatt.

A szlovákok rendkívül sikeres védekezését mutatja az egymillió főre levetített halálozási arány is, amivel a világon a 130. helyen állnak, így a visegrádi államok közül a legjobb helyen vannak.

Szlovákiában májusban 7,2 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, ez az előző hónaphoz képest 0,63 százalékos növekedést jelentett. A szlovákok közül májusban majdnem 200 ezren kerestek munkát, ami mintegy 17 ezerrel több, mint az előző hónapban. Ugyanakkor 9665 ember sikeresen talált magának állást Szlovákiában májusban, amivel ismét emelkedni kezdett a sikeres munkakeresők száma.

Összességében látható, hogy a visegrádi országok rendkívül sikeresen védekeztek a koronavírussal szemben, bár ahogyan arra Orbán Viktor is rámutatott, még nem lehet megnyugodni, hiszen nincs vakcina, így a vírus bármikor visszatérhet.

Olaszország

Olaszországot rendkívül súlyosan érintette a koronavírus-járvány, Európában itt lobbant be először. Az olaszoknál január 31-én regisztrálták az első koronavírusos megbetegedéseket, jelenleg pedig 238 ezernél is több fertőzöttet tartanak nyilván, amelyből az aktív esetek száma 20 ezer felett van.

A koronavírusban összesen több mint 34 ezren vesztették életüket Olaszországban.

A legsötétebb nap az olaszoknál március 27. volt, ekkor 919-en haltak meg a vírusban. Ha pedig egymillió lakosra vetítjük le a halálozási arányt, akkor az a június 22-i adatok szerint 573, az ország 60 464 181 fős össznépességéhez viszonyítva, amivel Olaszország az országok tekintetében a hatodik helyen áll. Az olasz védekezési intézkedések a vírus megjelenésekor nem voltak elég hatékonyak, hiszen először csak az ország északi részét zárták le, aminek következtében sokan elindultak dél felé. Később viszont kemény karantén várt az országra, ami több hétig kitartott.

Olaszországban a koronavírus-járvány hatására lényegében befagyott a munkaerőpiac. Hirtelen ugyanis nagyon sokan kerültek át az inaktív státuszba, azaz nem dolgoznak, és nem is keresnek maguknak munkát.

Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy a munkanélküliségi ráta márciusban még 8 százalék volt, áprilisban viszont már csak 6,3 százalék, viszont ez is az inaktívak számlájára írható.

Az inaktív státuszban lévő emberek száma 746 ezerrel nőtt, az ország inaktív rátája pedig 36,1 százalékról 38,1-re nőtt. Olaszországban ráadásul a fiatal munkavállalók vannak a legrosszabb helyzetben, ugyanis már a járvány előtt is az Európai Unióban az olaszoknál volt a legtöbb olyan, 20-34 év közötti ember, aki se nem dolgozott, se nem tanult vagy járt valamilyen képzésre.

Svédország

A skandináv országok tekintetében Svédország helyzete a legsúlyosabb, ahol már január 31-én regisztrálták az első megbetegedést, és eddig összesen több mint 56 ezer koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak.

Svédországban összesen több mint ötezren vesztették életüket a vírus miatt, az egymillió lakosra levetített halálozási arány pedig a június 22-i adatok szerint kereken 500 a 10 097 352 fős összlakossághoz viszonyítva, amivel a svédek a világ országainak tekintetében a hetedik helyen állnak. Ez a szám különösen magas abban a kontextusban mérve, hogy a népesség majdnem megfelel Magyarországénak, ahol viszont az egymillió főre jutó halottak száma csupán 59.

Svédországban a legtöbben április 21-én vesztették életüket a járvány miatt. Ezen a napon 185-en haltak meg a koronavírus fertőzésben. Érdekes összehasonlítani ezt a számot például Szlovákiával, ahol az összes halott is csupán ennek a számnak mintegy a hatoda volt.

⚠️New: Sweden’s 🇸🇪 terrible PLOW THROUGH approach hoping for herd immunity has FAILED miserably. “Just 6.1% of the population of Sweden had developed coronavirus antibodies by late May”. Same time, it has many folder higher cases and deaths than neighbors. https://t.co/3wmXqvKp4u

A svédek köztudottan nem voltak hívei a szigorú intézkedéseknek.

Amikor már egész Európa karantén alatt volt, a svédek még akkor is szabadon mászkálhattak mindenfelé, az állam ugyanis a nyájimmunitás elméletét tartotta befutónak. Ez a megközelítés azonban nem jött be, a svédeknek ugyanis a hírek szerint csak 6,1 százaléka rendelkezik antitestekkel.

Svédországban májusban 8,5 százalékra nőtt a munkanélküliség, ez az előző év ugyanezen időszakában 7,1 százalék volt. Az országban 2014 óta ez a legmagasabb munkanélküliségi ráta, ami a koronavírus miatt is alakult így.

A májusi adatok szerint majdnem eléri az 500 ezret a munkanélküliek száma, és alig több mint ötmillióan dolgoznak jelenleg a 10 milliós országban.

A svéd kormány szerint idén 9,4 százalékra nőhet a munkanélküliség, jövőre pedig elérheti a 10-11 százalékot is, mielőtt újra csökkenni kezdene. Ráadásul a pénzügyminiszter, Magdalena Andersson szerint akár 6 százalékkal is zsugorodhat az ország gazdasága idén a járvány miatt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában