Orbán Viktor: megmentettük sok tízezer ember életét – HALLGASSA MEG!

A beszélgetés elején a járványhelyzettel kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy óvatosnak kell lenni.

„Tegnap hosszan tárgyaltam Szlovénia miniszterelnökével. Ők egy kormányváltást követően egy fantasztikus teljesítményt nyújtottak. Szlovénia a legsikeresebben védekező országok közé tartozik. Azt mondta, hogy legalább három balkáni ország tekintetében vissza fogják állítani a belépési korlátozást. Ez egy fontos figyelmeztetés. Nem valahol messze történik tőlünk, hanem itt a szomszédunkban. De ne rontsuk el a kedvünket, örüljünk, hogy az első csatát megnyertük. A sikeres védekezés fehéren-feketén azt jelenti, hogy megmentettük sok tízezer ember életét, különösképpen idős honfitársaink életét. Ezt tekintsük továbbra is nagy teljesítménynek, mert mégis mi lehetne fontosabb annál, minthogy az ember veszélybe került polgártársainak vagy honfitársainak megmentse az életét, ennél nagyobb tett aligha van„ – mondta Orbán Viktor.

Közben azért gondoljunk arra, hogy ennek a sikernek az előfeltétele mégiscsak a fegyelmezettség, meg az összefogás volt. Két dolgot ne felejtsünk el, hogy továbbra is,

ha majd újra úgy alakul, hogy jön mondjuk második hullám, akkor vegyük elő a fegyelmezettségünket, és ugyanúgy fogjunk össze, mint ahogy összefogtunk az első hullám esetén

− fogalmazott a miniszterelnök a Magyar Nemzet tudósítása szerint.

A Kossuth Rádió interjúját itt meghallgathatja:

„A magyar egészségügy a helyzet kezelésében jobban teljesített, mint a nyugat-európai egészségügyi rendszerek. Hála és köszönet az orvosainknak, az ápolóinknak és persze az operatív törzsnek is. Miután viszont nincsen vakcina, a vírus itt van közöttünk, ezért visszatérhet, és ha visszatér, akkor ne habozzunk majd meghozni a szükséges döntéseket. A tegnapi tárgyalásom a szlovén kollégámmal ebben meg is erősített, tehát,

hogyha a jelek arra mutatnak, hogy jön a második hullám, akkor nem fogunk habozni, hogy a szükséges jogi és gazdasági lépéseket megtegyük,

mert úgy, mint a megelőző hónapokban, a jövőben is kockára kerülhet több tízezer magyar ember élete. Nyilván nyugodtabb az egész kormány vagy az operatív törzs, hiszen

valóban látjuk azt, hogy a magyar egészségügy felkészült ennek a feladatnak az ellátására.

Most már annyi eszköz van szerencsére, ami elég lesz, hogyha lesz egy második hullám„ – közölte Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról is beszélt, ne felejtsük el, hogy úgy kezdődött az egész, hogy kinyitottuk a tévékészülékeket, és azt láttuk, hogy Nyugat-Európában emberek halnak meg, mert nincs elég lélegeztetőgép, mert nincs kórházi ellátás, mert nincs elég ágy, és így tovább.

Ӄs ugye

miután a mi fejünkben, időben szólalt meg a csengő, ezért mi egy katonainak mondható logika szerint lényegében felkészültünk egy tömeges fertőzésre,

amit aztán sikerült megakadályoznunk, meg elkerülnünk. Tehát ha holnap az előzőnél is nagyobb erővel törne ki a járvány, akkor Pintér Sándorral pontosan tudjuk, hogy melyik polcról melyik dossziét kell levenni és kinyitni. Kásler Miklós pontosan tudja, hogy melyik dossziét kell levenni és kinyitni, mert az országnak megvolt az a katonai gyakorlata, hogy hogyan kell egyszerre 30 ezer ágyat egy esetleges tömeges fertőzésnél az emberek rendelkezésére bocsátani, hogyan kell hirtelen beüzemelni 8 ezer lélegeztető készüléket, és melyik orvosnak és ápolónak hova kell menni, hol fogják vezényelni, hol fog aludni, kitől kap enni, hol fog dolgozni, ki lesz a munkahelyi főnöke. Ezzel a tudással rendelkezünk, ez óriási érték„ – hangsúlyozta a kormányfő.

„Van a nemzeti kormányok és a nemzetek meggyengítésére, fölszámolására, birodalmi rendbe gyömöszölésére irányuló nemzetközi politika, amit most már gyakran nem is csak államok, hanem államok feletti globális nemzetközi szervezetek és az azt fenntartó, abból élő, azt finanszírozó, magukat nemzetek fölött állónak érző üzletemberek, pénzemberek működtetnek, és ha ránéz az ember az európai térképre, akkor egészen megdöbbentő dolgot lát” – mondta a miniszterelnök.

„Én egy olyan miniszterelnök vagyok, aki részt vett ’88-ban a Fidesz megalakításában. És jól emlékszem arra, hogy akkor ott csak pozitív képzettársítások történtek. Ha most idézek az akkori szovjet propagandából, hogy a feketéket verik Amerikában, akkor jót nevettünk, ennyit tudott a szocializmus kritikaként mondani nyugatról. Tehát, itt mindenki úgy gondolta, hogy nincs bonyolult dolga a kommunisták összeomlása és a szovjetek távozása utáni magyar vezetésnek, azt kell csinálni, amit ott. Ha ma ránézek Nyugat-Európa térképére, 30 évvel később, azt látom, hogy emberek halnak meg, mert nem tudják őket ellátni. Azt látom, hogy a négy legnagyobb európai gazdaságból hármat meg kell mentenünk, mert a pénzügyi csőd felé rohan. Azt látom, hogy legalább 10%-kal csökkenni fog több nyugat-európai gazdaságnak a teljesítménye” – fogalmazott Orbán Viktor.

„Az államadósságaik 120 százalékig mennek föl, ami már a kezelhetetlen tartományban van. Azt is látom, hogy a törvény meg a rendőrség kivonul az utcákra, és erőszakhullám söpör végig. Szobrokat döntögetnek, áldatlan állapotok vannak, bandaháborúk zajlanak, civilizált nyugat-európai országok gyönyörű szép kisvárosainak az utcáin” – tette hozzá.

„Ránézek azoknak az országaira, akik ide üzengetnek nekünk, hogy hogyan kell helyesen élni, meg jól kormányozni, jól működtetni a demokráciát, és nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek”

− mondta Orbán Viktor.

„Ebbe a sorba tartozik az, hogy az Európai Bíróság most újra elmarasztalta Magyarországot a civil szervezetek, illetve a nem kormányzati szervezetek áradhatóságáról szóló törvény miatt?” – kérdezte a műsorvezető.

„Kétségkívül. Egy erős kifejezést, fogok használni, van egy liberális imperializmus Nyugat-Európából, az amerikai demokraták, az amerikai baloldal is részt vesz ebben, amely megpróbálja világlátását, értékválasztását, fölfogását, ideértve a családról vallott nézeteiket, a migrációról vallott nézeteiket, a munkáról vallott, de leginkább a munkanélküliségről vallott nézeteiket ráerőltetni olyan országokra, amelyek másképp gondolkodnak a családról, a migrációról, a rendről és így tovább. És kétségkívül a nemzetközi bíróságok gyakran részei ennek a hálózatnak.

Én nem szeretem azt az egyszerű megoldást, hogy minden bonyolult nemzetközi jelenség mögé odaképzelünk egy összeesküvést, de ettől még összeesküvések vannak,

és kétségkívül a formális kereteket megkerülve háttérhatalmi szervezkedések vannak, és bizonyos bírói ítéletekből ez egyértelműen kiolvasható” – fogalmazott válaszában Orbán Viktor.

„Miután látjuk, hogy kik azok a magyarok, akik egyébként a nemzetközi ítélkezésben részt szoktak venni, különösen, ha emberjogi vonatkozásokról van szó, akkor nagyon könnyen megtaláljuk az összefüggést a Soros-féle nemzetközi hálózattal, amelyik ennek a liberális imperializmusnak egyébként a nyugat-európai főparancsnoksága. Ami az ítéletet illeti, tegnap, bár még nem olvastuk a leírt ítéletet, csak az első híreket ismerjük, és az úgy hangzik, hogy ezt a törvényt, amit mi a külföldről támogatott szervezetek átláthatósága érdekében hoztunk, ezt nem fogadja el az Európai Bíróság. De nekem jókedvem lett, amikor elolvastam az erről szóló híradásokat, mert abban az szerepel, remélem, az ítéletben is benne van, hogy

az átláthatóság az olyan érték, amelyet joggal tűz ki célul egy parlament vagy egy kormány.

Úgyhogy a magyar emberek jól döntöttek, hiszen ezt a törvényt egy nemzeti konzultáció előzte meg, 90%-ban támogatták az átláthatóság szempontját” – közölte a miniszterelnök.

„A magyar emberek jól döntöttek, még a globális ítélethozók szövegét vagy döntését félig-meddig ismerve is ezt mondhatom, mert azt nem merték mondani Luxemburgban, az Európai Bíróságnál, hogy a civil szervezetek átláthatósága ne volna egy magasrendű szempont. Csak ezt úgy kell megvalósítani, hogy 100 százalékig érvényesülnie kell Magyarországon. Azt nem fogom elfogadni, hogy a magyar politikai életben résztvevő szervezetek, például a pártok, azokra vonatkozóan kialakított szabályok gyengébbek legyenek vagy eltérjenek az általános transzparencia-szabályoktól. Aki a politikai életben részt vesz, az emberek gondolkodását befolyásolni akarja, nyíltan azt akarja, hogy bizonyos kérdésekben az emberek állást foglaljanak, bizonyos célokat a politika világában közösen valósítsanak meg, azokra a szervezetekre egyforma erejű átláthatósági szabályoknak kell vonatkozni.

Az nem lehet, hogy a parlamentben felelősséget vállaló politikai pártok átláthatósági szabályai szigorúbbak legyenek, mint a szintén politikai tevékenységet végző, de nem parlamenti képviseletre törő szervezetek szabályai.

Szeretném világossá tenni a magyar választópolgárok előtt, hogy a külföldről érkezett, politikai célból ide elküldött minden forintról minden magyar ember tudni fog, mert joga van hozzá, hogy tudhasson, és nem tudom elfogadni az ezzel kapcsolatos ellenvéleményeket a civilek részéről, mert aki nem rest külföldről pénzt elfogadni, az ne szégyellje azt bevallani, ha nem szégyen a pénzt elfogadni, akkor nem szégyen azt nyilvánosságra hozni. Ha szégyen az egyik, persze akkor szégyen a másik is” – hangsúlyozta a kormányfő.

„Szeretném, ha Magyarországon egy demokráciához méltó módon a magyar emberek pontosan tudhatnák, hogy kik mennyi pénzt tesznek bele a politikai életbe annak érdekében, hogy az ő döntésüket, az emberek döntését befolyásolják” – tette hozzá.

„Miután az emberek döntésének eredményeképpen egy nemzeti szuverenitást első helyre helyező kormányunk van, ezért élesen támadják a magyar kormányt. Ők azt szeretnék, hogyha minél több jogot a magyar emberektől valahogyan átszállítanánk Brüsszelbe. Ezt hol Európai Egyesült Államoknak hívják, hol az európai intézmények megerősítésének, hol az európai értékeket garantáló európai testületeknek a megerősítéseként írják le, ezek mind ugyanannak a liberális imperializmusnak az eszközei. Igenis vannak Magyarországon olyan politikai szervezetek, amelyek a saját hazájuk függetlenségének a csökkentésére törnek, és az ő számukra, amikor kiderül, hogy ez a szuverenitás, ez a függetlenség Magyarországon veszélyben van, mondjuk, mert külföldi diákok nem hajlandók betartani a szabályokat, és ők terjesztik itt a fertőzést, ami azért mégiscsak szuverenitás kérdése, hogy külföldiekkel szemben is fel kell lépnünk, akkor hirtelen nem a magyarok oldalán állnak, hanem mindig az idegenek a külföldiek, a mások, a hatalmi központok oldalán találjuk őket. Ilyen a magyar politika, ez nem új dolog, ha valaki azt hinné a hallgatók közül, hogy ez csak tegnap kezdődött, akkor téved” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a „kutakat régóta mérgezik”,

legalább 150 éves története van annak, hogy bizonyos magyar politikusok a nemzetközi színtéren rendszeresen a hazájuk ellen dolgoznak.

„Hát volt olyan baloldali is, ezt a történelem lapjaira feljegyezték, aki az első világháborúban, amikor az életünkért harcoltunk, hogy a történelmi Magyarországot meg tudjuk tartani, képes volt az olasz hadseregbe bevonulni, hogy szétverje a saját személyes közreműködésével is a történelmi Magyarországot. Ezek nem új dolgok, ilyen emberek mindig is voltak, csak nem szabad, hogy az a képzet alakuljon ki, hogy ez valami döntő befolyást képes gyakorolni, erős vagy többségi álláspont lenne. Magyarországon rendes emberek vannak elsöprő többségben, akik szeretik a hazájukat, és nem átadni akarják a közös életünket meghatározó jogköröket valaki másnak, hanem azt akarják, hogy ez itt maradjon. És akiket megbíznak azzal, hogy működtessék az országot, azok becsületesen tartsák be ezeket a szabályokat és működtessék jól az országot, mert mégiscsak mi vagyunk elsöprő többségben Magyarországon” – emelte ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultáció a legfontosabb dolog.

„Most úgy alakul a világpolitika, olyan szabályok szerint kell alakítania a politikát, amit demokráciának neveznek. Ez nem volt mindig így. Egy demokráciában, amikor az a nemzetközi közfelfogás, hogy a demokrácia helyes és jó dolog – én egyébként osztom ezt az álláspontot –, akkor bizonyos szabályokat mindenhol szem előtt kell tartani és be kell tartani, és a demokráciában egyetlen megfellebbezhetetlen vélemény van, az pedig a választási eredményekben testet öltő népakarat” – hangsúlyozta.

„Választás négyévente van. Ugyanakkor jól látható, ha egy nemzeti függetlenségért kiálló, az országért kiálló kormányunk van, olyan emberek, akik kiállnak Magyarországért, akkor nem négyévente van egy csata, hanem a nemzetközi színtéren folyamatosan küzdelmet kell folytatni. Meg hát a belső ügynökökkel szemben is, ahogy az előbb elmondtam, akik nem is titkos ügynökök ráadásul, mert felírják a saját homlokukra, hogy őket Soros György fizeti, hogy ők át akarják alakítani Magyarországot, ők meg akarják dönteni a kormányt és így tovább. Ilyenkor négyévente nem elég egyszer közös álláspontot kialakítani egy közösségnek” – fejtette ki véleményét Orbán Viktor. Kiemelte:

vannak olyan kérdések és vannak olyan időpontok, amikor nagy jelentősége van annak, hogy egyetértési pontokat hozzunk létre, amikor demonstráljuk saját magunk felé is, és a külvilág felé is, hogy bizonyos kérdésekben a magyarok, ha nem is egyhangúan, de nagy többségben azonos álláspontot vallanak.

„Most például a vírus esetleges második hullámával szembeni védekezés és a gazdaság újranyitásának kérdésében indítottunk konzultációt, hogy legyen 10-12 olyan pont, ami nem vitatható, hiszen egy nemzeti konzultáció erősítette meg. Ez nagy segítséget jelent a kormánynak, de nagy segítséget jelent az embereknek is itt Magyarországon” – mondta.

„Szüksége van-e Magyarországnak az uniós gazdasági segítségre vagy anélkül is újra tudja indítani a gazdaságot?” – kérdezte Nagy Katalin.

„Egy videokonferenciára megyek, aminek az első fordulóját tegnap tartottuk 27 európai miniszterelnök részvételével. Tegnap az unió keleti politikája volt napirenden, ma pedig az európai gazdaság újraindítása. Azt látom, hogy 10%-nál is nagyobb nemzeti össztermék-csökkenés lesz bizonyos országokban, és arányában 120-130-160 százalékot is meghaladó államadósságok halmozódtak fel. Ami most nem tűnik nagy problémának, mert sok és olcsó pénz is van a piacon. De ez nem lesz mindig így, mert ismerjük a gazdaságtörténetnek a ciklikusságát, ismerjük a fejezeteit, amelyek arról szólnak, hogy hirtelen az olcsó pénz eltűnik, és csak drága pénz lesz elérhető a piacon. A kamatok emelkedni kezdenek, és az az ország, amelyik magas államadóssággal küszködik, nagyon nehezen tud külső segítség nélkül talpon maradni, ha egyáltalán tud. Ekkor jönnek az uzsorások, ráteszik a kezüket az egész országra. Láttunk ilyet is Európában, csak az elmúlt húsz évben is. Ezért van okunk arra, hogy ma összeüljünk. A bajban lévő országok azt mondják, hogy sürgősen egy nagyon komoly közös hitelt kell felvennünk” – mondta Orbán Viktor.

„Már elmondtam önnek, hogy

a magyar ember logikája más, a mi életösztöneink mások. Mi azt a pénzt szeretjük elkölteni, amit ma megkerestünk.

És ha mégis úgy gondoljuk, hogy hitelt veszünk fel, mert először akarunk költeni és utána megdolgozni érte, akkor meg minden család, minden ember, minden ország fussa a saját kockázatát, mert ez rendkívül kockázatos. És ha rosszul döntött, ne rántsa magával a szomszédját, a családtagját, egy másik családot vagy éppen egy másik országot. Most azonban olyan gyalázatos állapotban van számos európai uniós ország pénzügyi szempontból, hogy aligha tudjuk elkerülni azt, hogy jóváhagyjuk, hogy Magyarország is hozzájáruljon egy ilyen nagy közös hitelfelvételhez. Ez egyszerre veszély és egyszerre lehetőség. Veszély, mert ha rosszul költik, rosszul költjük el, akkor elbukunk. Ugyanakkor esély is, mert ha meg jól csináljuk, akkor meg tudunk erősödni” – fogalmazott a miniszterelnök.

Kitért rá, hogy a múlt heti kormányülésen Palkovics László miniszter vezetésével felállítottak egy munkacsoportot, amelynek az a dolga, hogy programokat állítson össze.

„Itt régi, elmaradt ügyei vannak Magyarországnak. Például részben a zöldítéssel összefüggően a villamosenergia-szállítási rendszerünk lerobbant állapotban van. Ha kis napelemparkot akarunk csatlakoztatni a nagy hálózatokra, ahhoz komoly beruházásokat kell indítani, tehát a zöldítés megköveteli ezt. Jogos az észrevétele a szakmának már évek óta, hogy a teljes magyar vízgazdálkodási rendszerre kevesebb pénz jut, mint amire szükség volna. Itt is vannak elmaradt felújítások és fejlesztések, amiket meg tudunk valósítani, csak a magyar vízhálózati rendszer teljes felújítása több ezer milliárd forintot igényelne. Számos programunk van, amelyet pillanatok alatt aktiválni tudunk, és értelmesen, nem szétszórva a pénzt, hanem összpontosítva néhány feladatra pillanatok alatt fel tudunk használni. Nekünk nem okoz nehézséget a kész programjaink megléte miatt, hogy egy nagyobb európai uniós összeget a nemzetgazdaság megerősítésére fordítsunk. Úgy érzem, hogy Magyarország esetében a veszély persze nem nulla, de sokkal inkább lehetőség, mint veszély” – közölte Orbán Viktor, megjegyezve, hogy azonban figyelni kell, mert

másoknak nem sikerült az elmúlt években olyan hatékonyan gazdálkodni, mint Magyarországnak.

A Lánchíddal kapcsolatos kérdésre reagálva Orbán Viktor úgy nyilatkozott, „vannak dolgok, amik meghaladják a képességeinket”.

„Én általában nem rossz szándékot látok ilyenkor, hanem a szerencsétlenkedést. Szerencsétlenkednek és toporognak az ügy körül azok, akiknek döntéseket kellene hozni”

− fogalmazott.

„Az nem szégyen, ha egy testületben, mondjuk egy önkormányzatban sok az elméleti szakember, annak haszna is lehet, de akkor meg kell találni azt a néhány gyakorlati embert, akire rá lehet bízni az ügyek intézését. Azt pedig szánalmasnak tartom, hogy rendre, pénzhiányra hivatkoznak. Most a költségvetést tervezzük, látom, hogy a fővárosnak a számláján több mint 100 milliárd forint van, csak értelmesen fel kellene használni. Szurkolunk nekik, hogy sikerüljön” – zárta szavait a kormányfő.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban, a Kossuth rádió stúdiójában