2021.02.13. 07:00
Francia atomtengeralattjáró járőröz a Dél-kínai tengeren
Franciaország egy atomtengeralattjáróval és egy hadihajóval járőröz a Dél-kínai tengeren biztosítva a hajózás szabadságát a nemzetközi vizeken – közölte a francia védelmi minisztérium kedden.
A francia Emeraude atomtengeralattjáró egy hadihajó kíséretében nyolc hónapos küldetést teljesít, amelynek során áthajóznak a Csendes- és az Indiai-óceánon is.
A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy a francia intézkedés annak jele, hogy az Egyesült Államok szövetségesei egyre hangsúlyosabban elkötelezettek a hajózás szabadsága mellett a Kína közelében található nemzetközi vizeken.
„Ez a stratégia különösen a műveleti elkötelezettségeken, a térség államaival történő hagyományos együttműködésen és a védelmi diplomácián alapul, amely mindenek előtt hozzájárul a multilateralizmushoz, a nemzetközi jog és a hajózás szabadságának tiszteletéhez” – közölte a francia tárca.
Florence Parly védelmi tárcavezető a Twitteren közölte: mindez bizonyítja a francia haditengerészet képességeit, hogy nagy távolságban is képes feladatot végrehajtani együttműködve amerikai, japán és ausztrál szövetségeseivel.
A nap folyamán az amerikai haditengerészet közölte, hogy két repülőgéphordozó, illetve a hozzájuk rendelt hajórajok hadgyakorlatot tartottak a Dél-kínai tengeren, miután néhány nappal korábban egy amerikai hadihajó elhaladt kínai ellenőrzés alatt lévő szigetek mellett a vitatott hovatartozású vizeken.
Kína felháborítónak tartja, hogy amerikai hadihajók ismételten megközelítik az általa ellenőrzött szigeteket a térségben. A szigetekkel kapcsolatban azt állítja, hogy kiterjed rájuk szuverenitása, az Egyesült Államok pedig cselekedeteivel szándékosan próbál feszültséget kelteni.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi tenger szinte egészét magának követeli, és katonai célra kiépített több mesterséges szigetet a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban Vietnam mellett a Fülöp-szigetek, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.