Kulturális elnyomás

2019.01.06. 17:29

Engedély nélkül állítanak bizánci feszületeket a magyar településeken

Olykor nyílt, máskor burkolt román állami támogatással folytatódik Székelyföld „ortodox megjelölése”. Emellett míg a történelmi magyar egyházaknak mindmáig nem sikerült visszaszerezniük államosított vagyonuk nagy részét, hatósági hátszéllel az ortodoxok értékes ingatlanokra tettek szert.

Egyházi és magyarellenességükről ismert civil szervezetek szinte futószalagon állítják a jellegzetes bizánci kereszteket – írja a Kronika.ro. A Krónika november 17-i lapszámában megjelent, Szaporodnak az út menti bizánci keresztek című cikkben foglaltakat a portál újabb információkkal egészíti ki.

Mint arról a korábbi cikk beszámolt, az egyház építkezési engedély nélkül állítja a feszületeket, a magyar polgármesterek többsége azonban – főként etnikai és vallási feszültségtől tartva – mégsem távolíttatja el. Azt írják:

ott is kezdenek elszaporodni a bizánci jelképek, ahol hívek alig vannak.

Rámutatnak: a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nem is tagadja, hogy terve megjelölni a térség valamennyi olyan helyét, ahol valamikor görögkeleti templom állt.

 

Fotó: Székelyhon / Haáz Vince

A Krónika a jelenség történelmi előzményeit is összegzi: eszerint a görögkeleti felekezet vezetői már 1918. december elsejét követően azzal dicsekedtek, hogy aránylag rövid időn belül 51 templomot és kápolnát, valamint 54 paplakot építettek, ugyanakkor 69 feszületet helyeztek el a Székelyföldön. Az expanziót a kommunista rendszer vallásellenes politikája fékezte, de 1989 után szabaddá és a helyhatóságok által ellenőrizhetetlenné vált az újkori és lényegesen erőteljesebb honfoglalás. Az utóbbi negyed évszázadban már nemcsak templomok épültek és feszületek kerültek ki az út mentére, számos kolostor is épült.

Ugyanakkor míg a történelmi magyar egyházaknak mindmáig nem sikerült visszaszerezniük államosított vagyonuk nagy részét, hatósági hátszéllel az ortodoxok értékes ingatlanokra tettek szert.

Többek közt szállodaépületekre, kezelőbázisokra, volt pártvendéglőkre, sportpályákra, rendőrségi székházakra, bojári kúriákra, mezőgazdasági területekre, belterületekre – írják.

Fotó: Haáz Vince

A cikk hangsúlyozza: az egyház és képviselői egy pillanatig sem rejtették véka alá, hogy céljuk megjelölni Székelyföld minden egyes szegletét. Ezzel – fogalmaznak – az ortodoxok két legyet ütnek egy csapásra: nemcsak a magyar többségű térség román múltját építik fel, de a még mindig másodrangúnak számító görögkatolikus egyházzal szembeni dominanciájukat is hangsúlyozzák. Pedig eredetileg az útszéli keresztek szerepe a napi gyakorlatban a tájékozódás segítése volt földrajzi tájegységek végének/kezdetének jelzésével.

A cikkben megszólal dr. Puskás Attila vallástörténész is, aki állítja:

„Egyre világosabb, hogy a Székelyföldön az ortodoxoknál az út menti feszület nemcsak szakrális jelleggel bír, sokkal inkább azt kívánja üzenni, hogy ez a föld a miénk!”

A marosvásárhelyi tanár szerint az sem meglepő, hogy a szekularizáció ellenére, Romániában az állami és – többségi – vallási érdekek szorosan összefonódnak. Megfigyelhető, hogy bizonyos településeken belül több bizánci kereszt is „ékesíti” az út mentét vagy éppenséggel valamelyik parkot.

Hogy mi szükség van több azonos feszületre egy kisebb városban vagy faluban, Ionel Oprişan magyarázata szolgál választ. Írásában a valláskutató szakember azt fejtegeti, hogy az egyházfők szerint az a szerencsés eset, ha a nemzet hőseire mindig más és más keresztnél lehetne emlékezni. Kommandón, a 2013-as feszületavatáson a kezdeményező Ioan Cotici megígérte, hogy további három ortodox keresztet fog felállítani a térségben. A mindössze 18 hívet számláló közösség tagja be is tartotta a szavát: 2014. július 22-én Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye akkori püspöke egy nap alatt három új feszületet áldott meg a háromszéki településen és határában. De jutott görögkeleti jelkép a csángók által lakott Gyimesbükkre, Marosfőre és Kovásznára is. Utóbbit a Kőrösi Csoma Sándor-középiskola udvarára állította az egyház.

A színmagyar Vargyason, Rétyen és Köpecen román civil szervezetek már 2000-ben kereszttel jelölték meg a két világháború között székelyekkel erőszakkal épített, majd a bécsi döntés után lerombolt félkész és a hívek hiánya miatt fel nem szentelt templomok helyét.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Ioan Lăcătuşu révén már évekkel ezelőtt bejelentette, hogy az összes elpusztított templom, kápolna, harangláb és kereszt helyét feszülettel fogják jelölni.

Fotó: Haáz Vince

Egy másik szélsőséges szervezet, a Frăţia Ortodoxă elnöke, Dan Ciprian Grăjdeanu arról beszélt, hogy „az országunkban mi vagyunk itthon, ezért érvényesítenünk kell nemzeti értékeinket, és nem szabad hagynunk magunkat megfélemlíteni”. A szervezet vezetője akcióik folytatásáról biztosította a székelyföldi ortodox híveket. Hasonló kezdeményezések fűződnek a Brassóban Mihai Târnoveanu fogorvos által létrehozott Calea Neamului nevű egyesülethez is,

amely az ortodoxia székelyföldi térhódítása mellett a magyarellenességet tűzte zászlajára.

A Frăţia Ortodoxă és a Calea Neamului az a két szervezet, melynek zászlólengetős csapata legutóbb december elsején Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgy bukkant fel nem is annyira centenáriumi ünneplés, mint sokkal inkább etnikai feszültségkeltés céljából. A háromszéki városban a helyi Andrei Mureşanu Színház előadását próbálták megzavarni, miután jegy nélkül betódultak az előcsarnokba, és román hazafias dalokra zendítettek, majd kérdőre vonták a színészeket, hogy a román nemzeti ünnepen miért magyar szerző darabját mutatják be – idézi fel a Krónika cikke.

Borítókép: Haáz Vince.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában