Járvány

2020.11.20. 10:26

A magyarok elutasítják, hogy Brüsszel járvány idején feltételekhez kösse a gazdasági segítséget

A Századvég felmérése szerint a válaszadók többsége szerint a jogállamisági kérdésekről a magyar választóknak kell véleményt mondaniuk az országgyűlési választásokon.

A brüsszeli szervek a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi és gazdasági vészhelyzetben – felülírva az Európai Tanács júliusi rendkívüli ülésén született egyezséget – megállapodtak egy olyan mechanizmus létrehozásáról, amely politikai-ideológiai feltételekhez kötné a tagállamokat megillető uniós kifizetéseket, így a járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alapból történő részesedést is. Fennáll a veszélye annak, hogy a tervezett mechanizmus segítségével Brüsszel olyan – az európai társadalmakat mélyen megosztó, illetve a radikális baloldal politikai agendájába tartozó – kritériumok teljesüléséhez kötné a tagállamokat jogszerűen megillető uniós források folyósítását, mint a korlátok nélküli migráció, a kvótarendszer, illetve az LMBTQ elvárások kritika nélküli elfogadása.

Erre tekintettel Magyarország és Lengyelország politikai vétóval élt a javaslat ellen. A Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját a témában.

A kutatás alapján megállapítható, hogy a magyarok több mint háromnegyede (78 százaléka) hallott arról, hogy Brüsszel az uniós támogatások kifizetését „jogállamisági kritériumok” teljesüléséhez kötné, melyre válaszként hazánk és Lengyelország politikai vétót emelt az uniós költségvetési javaslatcsomaggal szemben, míg a 21 százalékuk nem értesült erről. A Brüsszel által javasolt mechanizmus felveti a tagállami szuverenitás tiszteletben tartásának kérdését. A felmérés szerint a megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy az Európai Uniónak nincs joga az említett módon beavatkozni az ország belügyeibe, mivel a jogállamisági kérdésekről a magyar választóknak kell véleményt mondaniuk az országgyűlési választásokon, ezzel szemben a 34 százalékuk egyetért Brüsszel forrásmegvonási törekvéseivel.

Fotó: Századvég

A koronavírus-járvány második hullámának európai térhódítására tekintettel kérdéseket vet fel a brüsszeli javaslat időzítése is. A kutatás rámutat arra, hogy a válaszadók 81 százaléka helytelennek ítéli, hogy járványhelyzetben az Európai Unió feltételekhez kötné a pénzügyi segítséget, azonban a 15 százalékuk ezt nem kifogásolná. Kijelenthető továbbá, hogy a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka) úgy gondolja, hogy Brüsszel nem szólhat bele abba, hogyan kívánnak élni a magyarok, ezzel szemben a 30 százalékuk jogosnak ítéli az európai uniós beavatkozást. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a válaszadók 63 százaléka szerint Brüsszel nem alkalmazhat kettős mércét, illetve hazánkat nem lehet megfosztani az uniós forrásoktól, míg a 29 százalékuk eltérő álláspontra helyezkedett.

A tervezett jogállamisági mechanizmus magában hordozza azt a veszélyt, hogy Brüsszel a magyar polgárok többségének értékrendjével nem egyező intézkedések meghozatalát (többek között az LMBTQ- és transz életformával kapcsolatos óvodai, iskolai érzékenyítést, valamint az illegális migránsok kvóta szerinti elosztását) követelje meg Magyarországtól. A kutatás alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek 72 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az uniós források kifizetését az LMBTQ- és transz jogok szélesebb érvényesülésének biztosításához kössék, ugyanakkor a 20 százalékuk támogatná ezt. Ezzel összefüggésben a magyarok közel háromnegyede (74 százaléka) ellenzi, hogy egy tagállam kizárólag akkor juthasson uniós támogatáshoz, ha elfogadja, hogy aktivista szervezetek óvodákban és iskolákban LMBTQ- és transz érzékenyítést szervezzenek, ezzel szemben a 19 százalékuk ezt nem kifogásolná. Ezen felül a válaszadók 81 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az illegális bevándorlók kvóta szerinti elosztásától tegyék függővé az uniós források folyósítását, míg a 13 százalékuk támogatná ezt a konstrukciót.

Fotó: Századvég

A kutatás kitért a hagyományos családmodell védelmét célzó alaptörvénymódosítási javaslat megítélésére is, tekintettel arra, hogy ennek elfogadása esetén hazánk újabb brüsszeli nyomásgyakorlási kísérletek célpontjává válhat. A felmérés szerint a megkérdezettek 97 százaléka egyetért azzal a – jelenleg is hatályos – alaptörvényi rendelkezéssel, miszerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, ezzel szemben a 2 százalékuk eltérő véleményt fogalmazott meg. Ezen felül a válaszadók közel háromnegyede (73 százaléka) támogatja, hogy váljon az Alaptörvény részévé a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelme, illetve a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelés biztosítása, míg a 22 százalékuk ellenzi a tervezett módosítást. Ehhez hasonlóan a megkérdezettek 70 százaléka helyesli annak kimondását, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, továbbá az anya nő, az apa pedig férfi, ezzel szemben a 27 százalékuk eltérően vélekedik. Mindezek tükrében kijelenthető, hogy a magyarok többsége elkötelezett a hagyományos értékek szerinti gyermeknevelés, valamint a tradicionális családmodell mellett.

Fotó: Századvég

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában