500 milliárddal több jut az egészségügyre

Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár a Magyar Idők szombati számában megjelent cikk szerint közölte, az utolsó baloldali kormányzat által biztosított forráshoz képest a mostani kormány jelenleg 546 milliárd forinttal többet fordít az egészségügyi ágazatra.

Mészáros János a 2010 óta elért egészségügyi eredmények kapcsán hangsúlyozta: az alapellátás finanszírozása 70 százalékkal nőtt az elmúlt években: 2015 óta minden évben 130 ezer forinttal több működési támogatást kaptak, 2018-tól pedig az alapellátó fogorvosok is részesülnek a pluszfinanszírozásból.

Az egyik legjelentősebb előrelépés az ágazati bérekben történt, miután sikerült megállapodni az ágazat reprezentatív szakszervezeteivel és a kamarákkal. A béremelési folyamat 2016 szeptemberében indult el, az elmúlt két évben az orvosok bruttó 207 ezer forint emelést kaptak. A szakdolgozók az első ütemben 26,54 százalékos átlagos béremelésben részesültek, majd 2017-ben 12 százalékos, 2018-ban pedig 8 százalékos emelésről döntött a kormány. Utóbbit eredetileg novemberre tervezték, de a kedvező gazdasági helyzet miatt előre hozták januárra, és a bérkülönbözetet már meg is kapták az érintett dolgozók – ismertette.

Mészáros János kiemelte: a tárca új kezdeményezéseket is elindított a magyar egészségügy fejlesztése érdekében, ilyen például a 2011-ben bevezetett rezidensprogram, amelynek keretében akár kétszázezer forintos havi ösztöndíjban részesülhetnek azok a szakorvosjelöltek, akik vállalják, hogy amennyi időt töltenek a képzésben, a végzést követően ugyanannyit dolgoznak közintézményben itthon. A program sikeres, ennek is köszönhetően csökkent az orvoselvándorlás, amit egyértelműen bizonyít, hogy egyre kevesebben kérik ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnév-igazolást – hangsúlyozta Mészáros János.

Az ellenzék által sokat bírált várólistákról a helyettes államtitkár elmondta: a szocialista kormányzás alatt még csak nyilvánosak sem voltak ezek az adatok, azokat 2012 júliusával tette megismerhetővé a kabinet. A műtétre várakozók száma a több mint hét évvel ezelőttihez képest 60 százalékkal csökkent, és 70 ezer helyett most kevesebb mint 28 ezren szerepelnek rajta. A várólista-csökkentési programnak köszönhetően szürkehályog-műtétre 2012-ben még 90 napot kellett várni, mára ez 45 napra csökkent; csípőprotézist akkor átlagosan 180 nap múlva kapott egy páciens, most 104 nap alatt, míg a térdprotézisműtéteknél 241 napról 137 napra csökkent a várakozási idő. Ez egyrészt jogszabályi változásoknak köszönhető, másrészt annak, hogy 2010 óta összesen közel húszmilliárd forintot költött a tárca arra, hogy több operációt végezzenek el a kórházak.

A legmodernebb műtéti technika alkalmazását és 24 órán belüli intézményből történő távozást teszi lehetővé az egynapos sebészeti beavatkozások ösztönzése, ami a várakozási időket is csökkentheti, ezért a kormány 2017. január elsejétől tíz százalékkal magasabb finanszírozást ad az ezt az ellátási formát választó intézményeknek.

Borítókép: Drobni Zsófia Dóra Phd hallgató az ország legmodernebb szív-CT készüléke által rekonstruált szív képét nézi a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján 

Forrás: MTI Fotó/Mohai Balázs