2025.05.17. 07:11
Ukrán kémbotrány: Magyar Péter hallgat, ez áll a háttérben
Hallgat az ukrán kémbotrányról a Tisza Párt elnöke, nem reagál érdemben Ruszin-Szendi Romulusz ukrán kapcsolataira. A Nézőpont Intézet elemzője szerint Magyar Péter és a volt vezérkari főnök is Brüsszel elvárásait teljesítik, nem a nemzeti érdeket képviselik, annak ellenére, hogy a magyarok többsége ellenzi Ukrajna csatlakozását.
Ukrán kémbotrány: Magyar Péter mélyen hallgat
Forrás: MW
Fotó: Hatlaczki Balazs
Mélyen hallgat Magyar Péter az ukrán kémbotrányról, valamint arról, hogy tanácsadója, Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnökként nem a magyar érdekeket képviselte a NATO és az EU vezérkari főnöki ülésein – írja a Magyar Nemzet.
Fotó: Hatlaczki Balazs / Forrás: MW
A Tisza elnöke a nemzetbiztonsági bizottság ülését sem kommentálta, ami után Kocsis Máté azt is közölte, jelenleg is zajlik Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök ukrajnai kapcsolatainak vizsgálata, valamint a Honvédelmi Minisztérium napokban közzétett nyilatkozataira sem reagált a Tisza elnöke.
A lapnak nyilatkozó Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője szerint
Ruszin-Szendi Romulusz és Magyar Péter a jelek szerint Brüsszel elvárásainak megfelelően képviselik Magyarországon az Ukrajna melletti elköteleződést, ugyanakkor a hazai közvélemény többsége nem osztja ezt az álláspontot.
Az elemző emlékeztetett, hogy a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása alapján
a magyarok 67 százaléka ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, ami azt jelzi, hogy az ukránpárti politika egyelőre nem találkozik a társadalmi többség véleményével.
Egy ilyen megosztó álláspont képviselete politikai szempontból kockázatos lehet Magyar Péter számára, hiszen hosszabb távon inkább viszi a szavazókat, nem hozza
– fogalmazott az elemző, aki hangsúlyozta,
ha Magyar Péter valóban Magyarország nemzeti érdekeit tartaná szem előtt, akkor ebben a kiemelten fontos külpolitikai kérdésben vélhetően más irányvonalat képviselne.
Kiemelte azt is, hogy Magyar jelenlegi álláspontja az Európai Néppárt Ukrajna-politikájához illeszkedik, amelynek elvárásai jelentős befolyást gyakorolhatnak a párt mozgásterére.
Ennek következtében a Tisza Párt számára kevés lehetőség marad arra, hogy önálló, a magyar társadalom többségi véleményéhez közelebb álló álláspontot alakítson ki
– emelte ki.
Arra a felvetésre, hogy vonható-e párhuzam az orosz kém, Kovács Béla, közismert nevén KGBéla volt jobbikos EP-képviselő és Ruszin-Szendi Romulusz között, Talabér Krisztián úgy fogalmazott,
a Jobbik végül belebukott abba, hogy Kovács Béla tagjuk hazaárulást követett el.
A magyar társadalomban mélyen gyökerező kurucos, szabadságszerető mentalitás nehezen fogadja el azokat a politikai formációkat, amelyeket külső érdekek mentén próbálnak irányítani. Hazánkban a szuverenitás eszméje különösen erős, a magyar közvélemény pedig hosszú távon bizalmatlan azokkal a pártokkal szemben, amelyek nem egyértelműen a nemzeti érdekeket helyezik előtérbe
– vélekedett az elemző, aki szerint ez a történelmi tapasztalatokra is visszavezethető attitűd megkerülhetetlen tényező minden olyan politikai erő számára, amely tartós támogatottságra törekszik Magyarországon.
Talabér Krisztán arra is kitért, hogy
bár a felelős politikai magatartás a baloldaltól az elhatárolódás lenne, de a „dollárbaloldal” több ponton azonosulni tud a Tisza Párt Ukrajna-politikájával.
Arról, hogy az elemző szerint a most napvilágot látott információk átrendezhetik-e a belpolitikai palettát, ide kattintva olvashat.
