Felismerték a veszélyt

2022.11.13. 08:52

Illegális migráció: az EU ébredezik Csipkerózsika-álmából

Úgy tűnik, végre az unió vezetői is kezdik komolyan venni az illegális migráció okozta veszélyeket. November elején Berlinben a kötelező migrációs kvóta erőltetése helyett néhány komolyabb intézkedést hoztak a migráció visszaszorítása, illetve kezelése érdekében. A magyar álláspont következetes: az EU határaitól távol kell kezelni a problémát – írja a Magyar Nemzet.

Illegális bevándorlók a migránsok Európába szállítására szakosodott SOS Mediterranee nemzetközi nem kormányzati szervezet által működtetett Ocean Viking norvég teherhajó fedélzetén a Földközi-tengeren, a szicíliai partok előtt 2022. november 6-án

Forrás: MTI/AP

Fotós: Vincenzo Circosta

Hét éve sürgeti a magyar kormány az EU döntéshozóit az illegális migráció elleni hatékonyabb fellépésre, eddig kevés sikerrel. A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború következményeként azonban egyre súlyosabb a migrációs helyzet Európában, és hamarosan újabb milliók indulhatnak útra az öreg kontinens felé.

A jelek szerint az EU vezetői végre ébredezni kezdenek Csipkerózsika-álmukból, és már nem az illegális migránsok kontrollálatlan beengedését favorizálják, hanem komoly ellenintézkedések meghozatalán ügyködnek.

A Migránskutató Intézet munkatársa, Dobó Géza friss elemzésében megállapította: az Európai Unió területére szabálytalanul belépők száma – elsősorban az Észak-Afrikából, a Közel-Keletről és az Ázsia távolabbi országaiból érkezők miatt – folyamatosan növekszik.

A négy fő áramlási irány közül a legnagyobb mértékű forgalomnövekedés a nyugat-balkáni útvonalat érinti. 

A hat nyugat-balkáni állam: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia a legnagyobb forgalmú tranzitországok ezen a migrációs útvonalon. Ezekkel a tranzitországokkal az Európai Unió és egyes tagállamai, illetve egyéb migrációs célországok, mint az Egyesült Királyság folyamatosan együttműködnek az irreguláris migráció visszaszorítása érdekében.

Az elemzésben kiemelték: az érintett országok e témában szűkebb körben, akár legmagasabb állami szinten is egyeztetnek. Ez történt Budapesten október 3-án Karl Nehammer osztrák kancellár, Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételével.

A csúcstalálkozón Orbán Viktor kifejtette, hogy álláspontja szerint célszerűbb volna délebbre tolni a védelmi vonalat a jelenlegi, magyar−szerb és magyar−horvát országhatártól, az illegálisan tartózkodókat vissza kellene szállítani, valamint az unió területén kívül felállított hot spotokban lehetne benyújtani a menekültkérelmeket.

Vucsics ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Szerbia nem támogatja területén hot spotok felállítását, ugyanakkor a szerb vízumpolitika felülvizsgálatát elfogadásra méltó javaslatnak tartotta.

November elején az EU és az illegális migráció sújtotta, nem uniós országok csúcstalálkozóján, a 2022-es Berlini folyamat konferencián az alábbiakról állapodtak meg a részt vevő államok és az EU képviselői:

• a nyugat-balkáni országok vízumpolitikájának összehangolása az európai uniós vízumszabályokkal;
• célzott intézkedések meghozatala embercsempészek ellen;
• hatékony határvédelem biztosítása a Frontex támogatásával;
• működőképes eljárásrend kialakítása a származási országaikba történő visszaküldésre azon személyeknek, akik nem tartózkodhatnak jogszerűen Európában.

„Senkinek sem kellene az életét kockáztatnia egy veszélyes utazással Európába, ha nincs esélye jogszerűen a kontinensünkön élnie” – nyilatkozta a konferencián Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa.

Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozó november 3-i zárónapján kifejtette, hogy az irreguláris migráció, a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítása a hat nyugat-balkáni állam uniós csatlakozásának előfeltétele.

A Migrációkutató Intézet kutatója, Dobó Géza rámutat: a probléma helyben kezelése volna az elsődleges megoldás, vagyis a kibocsátó országokban megteremteni a kedvezőbb életfeltételeket. Ugyanakkor az egész világot sújtó recesszió, valamint az ukrajnai háború által okozott összeurópai többlet-teherviselés kevés esélyt nyújt arra, hogy a közeljövőben számottevő javulás lenne várható a migránskibocsátó államokban. Ráadásul 

az Európán kívülről érkezők mellett a február 24-i intenzív harcok óta Ukrajnát elhagyók jelentős száma azt eredményezte, hogy a második világháború óta nem tartózkodott Európában ennyi, a szülőföldjét harci cselekmények vagy a jobb megélhetés reményében elhagyó személy.

Az elemző leszögezi: a nyugat-balkáni útvonalon zajló forgalom visszaszorítása érdekében megtett eddigi intézkedések ugyan szükségesek, de nem elégségesek a probléma orvosolására.

A jelenleginél is hatékonyabb határvédelem, mélységi ellenőrzések, az embercsempészek elleni szigorúbb fellépés szükséges. Emellett visszafogadási megállapodások megkötésére kellene ösztönözni a nyugat-balkáni országokat a jelentős migránskibocsátó államokkal.

A teljes cikk ITT olvasható.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában