2022.10.11. 06:56
Lavrov: Moszkva kész lenne megvizsgálni egy Putyin–Biden-csúcs lehetőségét
230. napja tart a háború a szomszédban.
Helyszínt biztosító rendőr Kijevben 2022. október 10-én, miután az orosz erők rakétatámadást intéztek az ukrán főváros ellen
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Oleh Petraszjuk
Ukrán katonák térhettek haza egy újabb fogolycsere keretében
Egy újabb fogolycsere keretében 32 ukrán katona térhetett haza, valamint az orosz fél átadta Ukrajnának a harcokban elesett, izraeli állampolgárságú Dmitro Fialka holttestét - hozta nyilvánosságra kedden Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
Jermak szavai szerint a fogságból kiszabadult katonák között vannak tisztek is. Valamennyien olyan helyeken teljesítettek szolgálatot, ahol heves harcok dúltak.
Közülük többeket eltűntként tartottak nyilván.
Az izraeli állampolgárságú katonáról elmondta, hogy az elmúlt két évben Ukrajnában élt, gyermek-futballedzőként dolgozott a lvivi Dinamo klubnál. Ukrajnáért harcolt, önkéntesként ment a frontra - tette hozzá Jermak.
Az ukrán vezérkar kedd esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák a nap folyamán hat ellenséges támadást vertek vissza, csapást mértek egy orosz parancsnoki állásra, 11 élőerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területre, valamint eltaláltak négy orosz lőszerraktárt.
A Jevropejszka Pravda hírportál a Der Spiegel című német hírmagazinra hivatkozva arról számolt be, hogy
Németország átadta Ukrajnának az első IRIS-T légvédelmi rakétarendszert.
Az átadás kedden, az ukrán-lengyel határon történt.
Christine Lambrecht német védelmi miniszter hétfőn - miután Oroszország tömeges rakétacsapást hajtott végre ukrán nagyvárosok ellen - bejelentette, hogy országa készen áll, hogy napokon belül átadjon Ukrajnának egy korszerű IRIS-T SLM légvédelmi rakétarendszert, és további három légvédelmi rendszert készül átadni a jövő évben Ukrajnának.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat adatai szerint az Ukrajnát ért hétfői rakétatámadások következtében 19 civil vesztette életét, és 105-en sérültek meg - emlékeztetett az ukrán hírportál.
Stoltenberg: a NATO nagyobb figyelmet fog fordítani az infrastruktúra védelmére
A NATO a korábbinál nagyobb figyelmet fog fordítani a létfontosságú infrastruktúra védelmére – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását megelőzően kedden.
Jens Stoltenberg közölte: a szerdán kezdődő védelmi miniszteri tanácskozás résztvevői arra összpontosítanak majd, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét.
Kijelentette: a NATO és a tagországok létfontosságú infrastruktúrája elleni bármi fajta támadásra, beleértve a hibrid támadásokat is, a szövetségesek egységes és határozott választ fognak adni. Kifejtette, hogy a miniszterek várhatóan megállapodnak a NATO elrettentő és védelmi képességének erősítését célzó intézkedésekről, köztük a hadianyag és a felszerelés készleteinek növeléséről. A NATO katonai ereje a legalkalmasabb arra, hogy megakadályozza a feszültség fokozódását Oroszországgal – mutatott rá.
Tájékoztatása szerint a tagországok védelmi miniszterei megvitatják majd Oroszország nukleáris retorikáját, valamint „a NATO nukleáris képességének szerepét a béke megőrzésében és az orosz agresszió visszaszorításában”. Jens Stoltenberg hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök burkolt nukleáris fenyegetései veszélyesek és felelőtlenek. Moszkva tudja, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni sem – húzta alá a NATO-főtitkár.
Megerősítette, hogy a NATO továbbra is figyelemmel kíséri Oroszország nukleáris kapacitását, változást azonban nem lát az orosz nukleáris védelmi berendezkedés terén. A szövetség figyelme nem lankad, felkészült minden fajta fenyegetésre és támadásra, majd hozzátette: jövő héten a NATO megtartja régóta tervezett hadgyakorlatát, amelynek része a nukleáris fenyegetéssel szembeni gyakorlat is.
Az ukrajnai háborút Oroszország indította, Moszkva kezében van a lehetőség arra, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek – szögezte le Stoltenberg.
A NATO nem részese a konfliktusnak, de a mi támogatásunk kulcsszerepet játszik abban, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát és felszabadítani területeit, valamint kitartson Oroszország válogatás nélküli, a civilek és a létfontosságú infrastruktúra elleni támadásaival szemben. Üzenetünk világos: a NATO kiáll Ukrajna mellett, ameddig csak kell
– tette hozzá a a NATO főtitkára.
Fotós: Roman Hritszina / Forrás: MTI/AP
G7: addig fogjuk Ukrajnát támogatni, míg az szükséges
A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő G7-ek elkötelezettek addig támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges – derült ki az országcsoport vezetőinek keddi nyilatkozatából.
Folytatni fogjuk a pénzügyi, humanitárius, katonai, diplomáciai és jogi támogatást, sziklaszilárdan kiállva Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges
– olvasható a G7-ek videómegbeszélését követően közzétett közös állásfoglalásban.
Ismételten arról biztosítottuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tántoríthatatlanok és sziklaszilárdak vagyunk elkötelezettségünkben, hogy megadjunk Ukrajnának minden szükséges segítséget, hogy megőrizhesse szuverenitását és területi épségét
– hangsúlyozták a résztvevők.
Egy életképes, háborút követő rendezést szem előtt tartva, készek vagyunk megállapodásokat kötni az érdekelt országokkal, intézményekkel és Ukrajnával a fenntartható biztonságról és egyéb elkötelezettségekről. Segítséget nyújtunk Ukrajnának abban, hogy megvédhesse magát, biztosítva ezzel szabad és demokratikus jövőjét, elejét véve mindenfajta jövőbeli orosz agressziónak
– áll a nyilatkozatban.
Az országcsoport vezetői egyben elítélték az ukrán polgári infrastruktúra és civil lakosság elleni rakétacsapásokat. Hangsúlyozták, hogy a polgári lakosság elleni támadások háborús bűncselekménynek nyilvánulnak. A G7 ezen felül egyhangúlag elítélte és elutasította Ukrajna négy régiója: Zaporizzsja és Herszon megye, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, valamint a még 2014-ben annektált Krím-félsziget elcsatolását.
Mindemellett további szankciókat helyeztek kilátásba Oroszország ellen.
A résztvevők felszólították a fehérorosz vezetést: hagyjon fel az orosz hadműveletben játszott közreműködésével, vagyis, hogy területét az orosz csapatok rendelkezésére bocsátja és támogatást is nyújt számukra. A G7-ek értékelése szerint fehérorosz–orosz közös katonai egység létrehozása újabb példája Minszk és Moszkva összejátszásának.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Zelenszkij elnök a G7-ek videómegbeszélésén történt felszólalásában javaslatot tett egy nemzetközi megfigyelő misszió telepítésére a fehérorosz–ukrán határon, ezzel csökkentve az esetleges provokációk esélyét, illetve azt, hogy Fehéroroszország közvetlenül is belépjen a konfliktusba Oroszország oldalán.
Fotós: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Kreml: az amerikai légvédelmi rendszerek nem változtatnak a végeredményen
Az amerikai légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása csak hosszabbá és fájdalmasabbá teszi a konfliktust az ukrán fél számára, de nem változtatja meg az orosz célokat és a végeredményt sem – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Mint mondta, Oroszország figyelemmel fogja kísérni az Ukrajnába irányuló további nyugati fegyverszállításokat, amelyek azt jelzik, hogy a konfrontáció folytatódni fog. Peszkov szerint az Egyesült Államok de facto „alaposan benne van” már a konfliktusban, amelyet el kíván nyújtani.
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot, amely, miközben elítéli Oroszországot, „nem törődik a „kijevi rezsim” bűntetteivel, amelyeket az a már Oroszországhoz tartozó területek lakossága ellen követ el.
Peszkov szerint a Kreml nem foglalt állást azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy zárják le a határt a katonai nyilvántartásban szereplő állampolgárok előtt, mint ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy minősítsék külföldi ügynöknek mindazokat, akik a részleges mozgósítás meghirdetése után elhagyták az Oroszországot.
Kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkva „negatívan” viszonyul ahhoz, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott ki prominens orosz személyiségek ellen.
Putyin: Moszkva az energiapiacok stabilitására törekszik
Oroszország döntései a globális energiapiacok stabilitásának megteremtését célozzák – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor kedden fogadta Mohammed bin Zajed Al Nahjant, az Egyesült Arab Emírségek elnökét.
Putyin szerint Oroszország döntései nem arra irányulnak, hogy „bárkinek is problémát okozzanak”.
„Intézkedéseink célja a globális energiapiacok stabilitásának megteremtése” – hangoztatta.
Mint mondta, Oroszország annak érdekében cselekszik, hogy a világpiaci beszállítók „nyugodtak és magabiztosak” legyenek. Azt is mondta, hogy hazája és az emírségek közötti fél évszázados, folyamatosan fejlődő kapcsolat fontos tényező a közel-keleti térség és a világ stabilitásának fenntartásában.
Méltatta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom növekedése tavaly 65, idén pedig 17 százalékos volt.
Az OPEC+ együttműködés részvevői – köztük Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek – szeptember elején abban állapodtak meg, hogy visszatérnek az olajkitermelés augusztusi paramétereihez. Októberben úgy döntöttek, hogy napi 100 ezer hordóval csökkentik a kitermelést, kiváltva az Egyesült Államok bírálatát.
Bolgár kormányfő: Bulgáriának nincs köze a Krími hídon történtekhez
Nincs Bulgáriába vezető nyom a Krími hídon történt robbanással kapcsolatban – szögezte le kedden Gulub Donev ügyvivő bolgár kormányfő a RIA Novosztyi orosz portál szerint.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem is vádolta Bulgáriát azzal, hogy köze lenne a történtekhez, s mindössze a hídon felrobbant teherautó egyik állomásaként utalt az országra.
Bulgária közlekedési csomóponton fekszik, számos teherautó és szállítmány halad keresztül területén, várjuk meg a vizsgálat eredményét
– mondta Donev a BNT helyi televízió műsorában. Felszólította a bolgár sajtót, hogy felelősségteljesen kezelje a témát, mert ha felfújják az ügyet, az a nemzetbiztonságot is fenyegetheti. Kiemelte, hogy nincs „bolgár nyom”, ez a kifejezés csak a sajtóban fordul elő.
Az orosz nagykövet esetleges bekéretését firtató újságírói kérdésre válaszolva Donev elmondta, hogy erre nincs szükség, mert Oroszország nem illette semmiféle váddal Bulgáriát.
A 24csasza bolgár hírportál korábban a teherautó szállítólevelére hivatkozva azt írta, hogy nem regisztrálták a jármű érkezését, sem távozását Bulgáriából.
Enerhoatom: az oroszok elrabolták a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgató-helyettesét
Orosz terroristák elrabolták hétfőn a zaporizzsjai atomerőmű emberi erőforrásokért felelős vezérigazgató-helyettesét, Valerij Martinyukot, ismeretlen helyen tartják fogva, és valószínűleg kínozzák – közölte kedden az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom vállalat.
Az oroszok ily módon igyekeznek megszerezni a számukra rendkívül szükséges információkat a zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottainak személyi adatairól annak érdekében, hogy az ukrán személyzet mielőbb a Roszatom orosz atomenergetikai konszernhez kerüljön át
– állította közleményében az Enerhoatom. A vállalat szerint
az orosz megszállók a szó szoros értelmében kínzást alkalmaznak a zaporizzsjai nukleáris létesítmény dolgozóival szemben, nem riadnak vissza a kegyetlen zaklatástól.
A vállalat ezért felhívással fordult a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójához, hogy segítsen kiszabadítani az elrabolt vezérigazgató-helyettest.
Ihor Murasovot, a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatóját október 1-jén rabolták el oroszok, majd október 3-án elengedték. Murasov a továbbiakban már nem folytatta munkáját a nukleáris létesítményben, hanem – a NAÜ közlése szerint – visszavonult, hogy családja körében legyen. A feladatait Petro Kotyin, az Enerhoatom elnöke vette át – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál. A zaporizzsjai atomerőmű körülbelül hét hónapja orosz megszállás alatt van, de továbbra is ukrán személyzet működteti.
Ukrán–orosz szóváltás történt az ENSZ Közgyűlésének ülésén
Ukrán–orosz szóváltásra történt az ENSZ Közgyűlése hétfői rendkívüli ülésén, amelynek napirendjét az ukrajnai orosz rakétatámadások uralták, és amely elutasította Oroszország javaslatát arról, hogy titkos szavazással döntsön a Moszkvát elítélő határozatról.
A Közgyűlés tanácskozásán Ukrajna ENSZ-nagykövete „terrorista államnak” nevezte Oroszországot, amit szerinte Moszkva hétfőn ismét bizonyított az otthonukban alvó ukrán civilek és iskolába tartó gyerekek ellen intézett rakétatámadásokkal. Az ilyen cselekményektől a lehető legerősebb eszközökkel kell eltántorítani Oroszországot – fogalmazott Szerhij Kiszlicja.
A felszólalók jelentős része elítélte az orosz rakétatámadásokat. Feridun Sinirlioglu török ENSZ-nagykövet „mélységesen nyugtalanítónak és elfogadhatatlannak” nevezte a hétfői orosz bombázásokat.
Oroszország ENSZ-nagykövete egyoldalúnak és átpolitizáltnak nevezte a vitát.
„Ilyen cinizmusra, konfrontációra és veszélyes megosztottságra az ENSZ történetében még nem volt példa”
– hangsúlyozta Vaszilij Nyebenzja. Az orosz diplomata az ülést megelőzően újságírók előtt Ukrajnát vádolta terrorcselekmények elkövetésével, és rámutatott: előre szóltak, hogy ilyen cselekmények nem maradnak büntetlenül. Aláhúzta, hogy a Krím-félszigetnél lerombolt híd „civil és kritikus infrastruktúra” volt.
Az ENSZ Közgyűlésének hétfői rendkívüli ülését eredetileg azért hívták össze, hogy megvitassák az ukrajnai orosz annexiós szándékról szóló határozati javaslatot, de a vitát végül az orosz rakétatámadások hírei határozták meg.
Az Európai Unió vezetésével megfogalmazott határozati javaslat azt követeli Oroszországtól, hogy azonnal és feltétel nélkül álljon el Ukrajna négy régiójának elcsatolásától, és szintén azonnali, teljes körű és feltétel nélküli orosz csapatkivonást követel Ukrajna területéről.
A hozzászóló több tucatnyi ország többsége a határozat elfogadása mellett érvelt.
A vita szerdán folytatódik, amelyen jelezte hozzászólási szándékát az általában Oroszország mellett felszólaló Szíria és Észak-Korea képviselője is.
A határozati javaslatról szerdán szavazhat az ENSZ Közgyűlése nyílt voksolással, miután a testület hétfőn elutasította Oroszország javaslatát arról, hogy a szokásoktól eltérően titkos legyen a szavazás.
Az ENSZ szóvivője közölte, hogy António Guterres főtitkárt mélységesen megrázták a hétfői rakétatámadás hírei, és még aznap telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.
Fotós: Markus Schreiber / Forrás: MTI/AP
A Minszk és Moszkva által létrehozott katonai erő kizárólag védelmi célokat szolgál
A fehérorosz–orosz közös katonai erő kizárólag védelmi célokat szolgál – jelentette be kedden a fehérorosz védelmi miniszter.
A regionális csoportosulás céljai tisztán védelmi jellegűek. Minden jelenleg folyó művelet arra irányul, hogy megfelelő választ adjunk a határaink közelében zajló akciókra
– mondta Viktar Hrenyin a tárca közleménye szerint.
Minszk azzal vádolja Kijevet, hogy támadásra készül, ami erősíti azt a gyanút, hogy Minszk beavatkozhat az ukrajnai háborúba. Fehéroroszországban hangsúlyozták, hogy erőik a határaiknál védelmi intézkedésként csoportosultak az orosz csapatokkal.
Aljakszandr Lukasenka hétfőn bejelentette, hogy elrendelte a csapatok összevonását az orosz erőkkel Ukrajna közelében, válaszul arra, amit az államfő Kijev és nyugati támogatói részéről megmutatkozó, egyértelműen fehéroroszágellenes fenyegetésnek nevezett.
Minszk megengedte, hogy az orosz erőket az ország területén vonják össze a háború során, és orosz csapatok februárban fehérorosz területről is támadták Ukrajnát, de eddig Minszk tartózkodott attól, hogy saját csapatait is bevesse.
Catherine Colonna francia külügyminiszter kedden a France Inter rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) államfői valószínűleg figyelmeztetni fogják Fehéroroszországot, maradjon ki az ukrajnai konfliktusból.
Oroszország újabb határt lépett át azzal a taktikával, amely nem a harctéren vívott harcot jelenti, hanem azt, hogy válogatás nélküli támadásokat hajt végre, és hétfő óta szándékosan támad polgári célpontokat minden ukrán területen
– jelentette ki Colonna.
Ez a háborús szabályok és a nemzetközi jog megsértése
– tette hozzá a francia politikus.
Terrorszervezetként vette nyilvántartásba a Metát az orosz pénzügyi felügyelet
Felvette a szélsőséges és terrorista szervezetek lajstromába a Meta Platforms amerikai IT-óriásvállalatot kedden az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).
A moszkvai városi bíróság júniusban elutasította a Meta Platforms fellebbezését az amerikai vállalat szélsőségesnek nyilvánításáról szóló határozat ellen, ami a Facebook és az Instagram oroszországi betiltását eredményezte.
Egy orosz fővárosi bíróság március 21-én minősítette szélsőségesnek az anyavállalatot, és tiltotta be a két közösségimédia-szolgáltatót. Az ugyancsak a Meta tulajdonában lévő WhatsApp messengert a verdikt nem érintette.
A TASZSZ hírügynökség szerint az ügyben a főügyészség nyújtott be keresetet, miután a két közösségi médium több országban visszavonta az erőszakra buzdító üzenetekre vonatkozó tilalmát Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én Ukrajnába háborúba küldött orosz hadsereg katonái esetében.
Kamikaze drónt hatástalanítottak Hmelnickij felett
Szerhij Hamalij, a Hmelnickij Katonai Adminisztráció vezetője robbanásokról számolt be a térségben. Elmondása szerint a légvédelem Hmelnickij megyében jól működik, lelőtt egy iráni Shahed-136 kamikaze drónt a régió felett.
Lavrov: Moszkva kész lenne megvizsgálni egy Putyin–Biden-csúcs lehetőségét
Moszkva kész lesz megfontolni egy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök közötti találkozóra vonatkozó javaslatot a G20-csúcson, ha az Egyesült Államok javaslatot tesz erre – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Ha érkezik egy ilyen ajánlat, akkor megfontoljuk
– mondta a tárcavezető.
Lavrov emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször jelezte: soha nem utasítja vissza a találkozókat. Elmondta, hogy az áprilisi, megszakadt isztambuli tárgyalásokat az ukrán fél kezdeményezte.
Biden korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés vagy a G20-csoport csúcstalálkozóján találkozzon Putyinnal. A G20-csúcsot a tervek szerint november 15-16-án az indonéziai Bali szigetén rendezik meg.
Az orosz diplomácia vezetője valótlannak nevezte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács fehér házi kommunikációs koordinátora állítását, miszerint Washington nyitott a tárgyalásokra.
Ez hazugság. Nem kaptunk komoly kapcsolatfelvételi ajánlatot
– mondta.
Lavrov sajtójelentésekre reagálva azt mondta, amennyiben Törökország találkozót kíván szervezni a vezető nyugati hatalmak és Oroszország között Ukrajna ügyében, akkor ezt Recep Tayyip Erdogannak Asztanában – ahol több diplomáciai esemény várható a héten –, módja lesz megbeszélni Putyinnal. Kifejezte Moszkva készségét bármilyen javaslat meghallgatására, és utalt rá, hogy ezeket nem célravezető előzetesen a nyilvánosság elé tárni.
A miniszter szerint az amerikaiak de facto régóta részesei a háborúnak, amelyet szerinte „az angolszászok” ellenőrzésük alatt tartanak. Lavrov szerint egyre több az arra utaló adat, hogy az amerikaiak nemcsak az Ukrajnába küldött zsoldosok toborzásában segédkeznek, de hivatásos katonáik vannak jelen a terepen, egyebek között támogatást nyújtva a HIMARS rakétasorozatvetők harci bevetéséhez. Mint mondta, több európai állam katonái is hasonlóképpen tesznek.
Hangot adott álláspontjának, miszerint nyugati államoknak, amelyek Oroszország esetleges atomfegyverhasználatának témájával kapcsolatban spekulációba bocsátkoznak, tisztában kell lenniük a felelősségükkel. Megjegyezte: az orosz fél felszólította őket, hogy ne fújják fel a nukleáris fenyegetés témáját.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget tömegpusztító fegyver bevetésével, annak dacára, hogy az Egyesült Államok és „a tőle függő államok” ezzel vádolják. Emlékeztetett rá, hogy az atomfegyverek bevetésének feltételeit az orosz állam nukleáris elrettentésről rendelkező dokumentuma egyértelműen meghatározta.
Felidézte, hogy nukleáris fegyver bevetése orosz részről abban az esetben lehetséges, ha „megbízható információk érkeznek az Oroszország vagy a szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indításáról”, ha Oroszország vagy szövetséges országok területén tömegpusztító fegyvereket vetnek be, ha az ellenség olyan létfontosságú állami vagy katonai létesítményeket támad meg, amelyek hatástalanítása megzavarná a nukleáris erők válaszlépéseit, vagy ha hagyományos fegyverekkel elindított, de az állam létét veszélyeztető agresszió indul Oroszország ellen.
Forrás: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat
Több irányból is bombázták Krivij Rihet
Olekszandr Vilkul, a Krivyi Rih-i Katonai Adminisztrációjának vezetője arról számolt be, hogy az orosz csapatok 10 rakétát lőttek ki a Kaszpi-tengerről és további 10 rakétát Szaratovból a városra. Arra kérte a térség lakóit, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
Dnyipropetrovszk tűz alatt
Valentyin Reznichenko, Dnyipropetrovszk kormányzójának jelentése szerint a légvédelmi rendszerek eddig négy rakétát lőttek le a térség felett. Arra figyelmeztette a lakosokat, hogy maradjanak óvóhelyeken, mivel „a támadások folytatódnak”.
Találat érte a Ladyzhyn hőerőművet
Az Ukrinform jelentése szerint a Vinnica régióban található Ladyzhyn hőerőművet találat érte. Szerhij Borzov regionális vezetőt két Shahed-136 kamikaze drón becsapódásáról adott hírt.
Lemberg ismét áram nélkül maradt
Lemberg polgármestere, Andrij Szadovij Telegramon tette közzé, hogy a város 30%-a áram nélkül maradt, miután „rakétatámadás ért egy jelentős infrastrukturális létesítményt". Makszim Kozickij, Lember kormányzója nem sokkal később már három robbanást erősített meg két energetikai létesítmény közelében.
A Bukaresti Kilencek bejelentése az orosz bombázásról
Elítélik a Bukaresti Kilencek államfői ukrán városok tömeges orosz bombázását, amelyet a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek tekintenek - derül ki a kilenc államfő közös közleményéből, amelyet a varsói elnöki hivatal tett közzé.
"Emlékeztetünk, hogy a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények soha nem évülnek el" - szögezi le közleményében a bolgár, a cseh, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel, a román és a szlovák államfő, akik közös közleményéhez Észak-Macedónia és Montenegró elnöke is csatlakozott.
98 bányász rekedt a föld alatt Krivij Rihben
Az Ukrinform, ukrán állami hírügynökség jelentése szerint a város oroszországi ágyúzása után, az áramkimaradások miatt 98 bányász még mindig a föld alatt van Krivij Rihben. A hírügynökség jelentése szerint a mentők dolgoznak a kiszabadításukon. Az ország négy bányájában csaknem 900 bányász rekedt a mélyben, de legtöbbjüket azóta kimentették.
Sokan meghaltak és megsebesültek a hétfői orosz légicsapásokban
Az eddigi összesítések alapján tizenkilencen meghaltak és 105-en megsebesültek az Ukrajnára mért tömeges orosz légicsapásokban hétfőn
- közölték a helyi hatóságok a Telegramon kedden.
A hétfői légitámadás volt a legkiterjedtebb az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta. A rakéta- és dróntámadások lakott területeket és polgári infrastruktúrát értek.
Fotós: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
A légicsapásokat az ENSZ és számos ország elítélte.
Éjszaka újabb támadás érte Zaporizzsját
Emine Dzheppar, Ukrajna külügyminiszter-helyettese arról számolt be, hogy Oroszország tegnap este legalább tizenöt rakétát lőtt ki Zaporizzsjára, „egy oktatási intézményt, egy egészségügyi intézményt és lakóépületeket" célozva. Olekszandr Sztarukh, Zaporizzsja megye kormányzója pedig arról számolt be, hogy infrastrukturális létesítményeket ért támadás. Az áldozatokról és a károkról egyelőre nem érkezett információ.
A brit kémfőnök szerint Oroszország kifogy a fegyverekből
Oroszországnak elfogytak a fegyverei az Ukrajna elleni háborúhoz, a Kreml költségei pedig elképesztőek a katonák és felszerelések elvesztése tekintetében is – mondta egy brit kémfőnök. Sir Jeremy Fleming, a GCHQ vezetője szerint az ukrán fegyveres erők átveszik az irányítást a fizikai harctéren és a kibertérben is. „Oroszország erői kimerültek. Ezt az orosz lakosság is kezdi megérteni, és érzik, mekkora borzalmas emberi költsége van a háborúnak" - mondta Jeremy Fleming.
400-700 millió dollárba kerülhetett a hétfői rakétacsapás
Oroszország október 10-én 84 cirkálórakétát és 24 drónt lőtt ki ukrajnai célpontokra, a Forbes szerint körülbelül 400-700 millió dollár összértékben. A Forbes abból a feltételezésből számolta ki a költségeket, hogy az Oroszország által indított rakéták többsége drága és rendkívül pontos Kh-101, S-300 és Tornado-S rakéta volt, míg a többi rakéta Ukrajna légvédelmének túlterhelését szolgálta.
Fotós: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA
A NATO és az EU is elítélte a támadásokat
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára elítélte Oroszország „borzalmas és válogatás nélküli" rakétatámadásait polgári célpontok ellen Ukrajnában. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt mondta, hogy megdöbbent a pusztítás láttán. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel egyértelműen háborús bűnöknek minősítette Oroszország tetteit. „A civilek válogatás nélküli célba vétele háborús bűn" – mondta Michel.
Magyarország segít
Magyarország területére 2022. október 10-én az ukrán-magyar határszakaszon 4868 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4116 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 91 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást - közölte a rendőrség.
Visszafogott áramfogyasztással segítenek a kijeviek
A kormány kérésére október 10-én az esti órákban a kijevi terület lakosai 26,5%-kal csökkentették áramfogyasztásukat egy tipikus őszi naphoz képest, eközben szakemberek a rakétatámadások miatt megrongálódott elektromos hálózatok javításán dolgoztak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ésszerű villamosenergia-használatra kérte az embereket, hogy próbálják átütemezni a nagyobb fogyasztású berendezések, így a mosógépek, vasalók használatát, így csökkentve a 17 és 22 óra közötti időszak csúcsterhelését.
Emelkedett az orosz támadások áldozatainak száma
14-re emelkedett a hétfői ukrajnai orosz támadások áldozatainak száma. 97-en megsérültek. Az ukrán nagyvárosokat ért csapások után az érintett területek több mint felében már sikerült helyreállítani az elektromos hálózatokat, de így is tízezrek maradtak ideiglenesen víz és áramellátás nélkül.
NATO-csúcsot kezdeményez a brit kormányfő
Liz Truss brit miniszterelnök arra kéri a G7 vezetőit, hogy állhatatosan támogassák Ukrajnát, és kérni fogja a NATO-vezetők sürgős találkozóját – közölte a Downing Street.
A kormányfő szerint a mai online G7-találkozó, amelyhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is csatlakozik, egy esély arra, hogy megerősítsék az invázió elleni ellenzék egységét.
Zelenszkij: Ukrajnát nem lehet megfélemlíteni
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétfői orosz rakétatámadások után azt mondta: "Ukrajnát nem lehet megfélemlíteni. Ehelyett még jobban összefogtunk. Ukrajnát nem lehet megállítani. Még inkább meg vagyunk győződve arról, hogy a terroristákat semlegesíteni kell."
Az ukrán elnök szerint a megszállók kétségeesésükben lőnek polgári célpontokat, mert a harctéren nem képesek szembeszállni az ukrán véderőkkel.
Telefonon egyeztetett az ukrán és az amerikai elnök
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Joseph Biden amerikai elnökkel. Tájékoztatta az ukrán polgári infrastruktúra ellen elkövetett rakétacsapások következményeiről.
„A mai polgári célpontok elleni csapások Ukrajna-szerte a csatatéren vesztes orosz hadsereg gyengeségének a jelei. Ez tiszta terror. De nem fogunk engedni az orosz rakétás zsarolásnak" – húzta alá az államfő.
A két vezető megvitatta a légvédelem fontosságát, és megvitatták Ukrajna támogatásának legsürgetőbb intézkedéseit, amelyeket a nemzetközi közösség elfogadhat.
Ukrán válság
- Lukasenka: megérettek a feltételek az orosz-ukrán béketárgyalások megkezdéséhez – frissül
- Joe Biden aláírta Ukrajna biztonsági támogatásáról szóló törvényt
- Ukrajna felfüggeszti a konzuli szolgáltatásokat a külföldön tartózkodó katonaköteles férfiak számára
- Ha a szövetségesek úgy döntenek, Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén
- Zelenszkij: az amerikai támogatással esély nyílhat a győzelemre
