Ukrán válság

2022.06.01. 08:54

Kizárólag Orbán Viktor képviselte saját országa érdekeit Brüsszelben

Magyarország kormánya a magyarok érdekét képviseli és védi Brüsszelben, más kormányoknak fontosabb az embargó mindenáron való elfogadása – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. Kiszelly szerint a háborús helyzet közepette Brüsszel véglegesen le akar válni az olcsó orosz energiáról, és amerikai, valamint más energiára akarják Európát átállítani, hogy a jóval drágább energiából kevesebbet fogyasszunk, és mindezért az oroszokat teszik meg bűnbaknak. Az igazgató úgy véli, hogy feltehetően ugyanezt a csatát meg kell majd vívnia a miniszterelnöknek a gázellátásunk védelmében is.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjút.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint Orbán Viktor mindig a magyar emberek érdekét nézi
Forrás: Csudai Sándor / Origo

A magyar miniszterelnök sikeresen érvényesítette Magyarország érdekeit Brüsszelben, az uniós csúcson ugyanis nem fogadták el az Európai Bizottság eredeti olajembargós javaslatát, a csővezetéken érkező kőolaj mentesül a szankciók alól. Több mint kétharmadával csökkentik az orosz kőolaj behozatalt, de Magyarország mentesítést kapott, és ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott: megvédtük a rezsicsökkentést. Miért tekinthető ez a győzelem ekkorának?

A magyarok többsége a koronavírus-járvány előtti életszínvonalhoz szeretne visszatérni, ehhez pedig megfizethető, olcsó, vezetékes energiára van szükség, ami az orosz olajat és földgázt jelenti. Csak akkor lesz gazdasági növekedés, ha lesz energia.

Ha megfizethető marad az energia, akkor pedig fenntartható a benzinárstop, és ez azt is jelenti, hogy ez lassítja az inflációt – energiainfláció van most Európában –, illetve a lakossági terhek nem növekednek olyan gyorsan.

Ekkor a gazdaság sem esik vissza olyan mértékben, és ez azért fontos, mert

egyrészt 3,5 százalék feletti éves gazdasági növekedésnél lehet ismét nyugdíjprémiumot fizetni az időseknek, másrészt, ha növekszik a gazdaság, akkor az államadósságot is csökkenteni tudjuk.

Ennek feltétele az olcsó energia, és Orbán Viktor azért harcolt most Brüsszelben, hogy mindezt biztosítani lehessen a magyar emberek számára. Nyugat-Európában most kezdődnek a meglepetések, mert már most két euró fölé emelkedik a literenkénti olajár; náluk a magasabb energiaár magasabb inflációt jelent, és a gazdasági növekedés visszaesését.

Rengeteg támadás érte a magyar álláspontot a csúcstalálkozó előtt is, sok külföldi lap szemlézte, hogy több európai vezető is próbálta meggyőzni Orbán Viktort. Ön szerint miben rejlik a magyar miniszterelnök sikerének titka, aki több csatát megvívott már Brüsszelben?

Orbán Viktor a migrációs vitához hasonló győzelmet ért el Brüsszelben.

Abban a vitában sikerült a kötelező kvótát meghiúsítani, és akkoriban még több állam kormánya állt mellénk.

Az olajembargós csomag esetén a ciprusiak, máltaiak, görögök elérték, hogy tartályhajókon továbbra is szállíthassanak orosz olajat, tehát nem csak a magyarok voltak azok, akik ellenezték a mostani szankciós csomagot.

Ez a három déli ország továbbra is szeretne orosz olajat szállítani a tankerhajóikon, illetve a csehek és a szlovákok is örülnek, hogy kaptak egy hosszabb, akár 20 hónapos átmeneti időt, így nekik sem volt ellenükre a magyar kiállás.

A globalisták szokás szerint azonban megint Orbán Viktorra és a magyarokra mutogattak. Azért nagy siker egyébként az elért eredmény, mert Orbán Viktor a magyar érdeket képviseli, számol, nemcsak rövidtávon, hanem hosszútávon is.

A legtöbb nyugati kormányfőt hajszolja a globalista média, hogy az oroszoknak „minél rosszabb" legyen. Bármekkora árat is kell az európaiaknak ezért fizetni.

Orbán Viktor velük szemben mérlegeli azt is, hogy a szankciók nekünk többet ártanak, mint az oroszoknak. Más kormányok azt mondják, hogy vállalják az emberek azt az áldozatot, ha magasak lesznek az energiaárak.

A magyar emberek a Századvég kutatási számai szerint nem akarják vállalni, maximum az emberek 20 százaléka az, aki hajlandó lenne többet fizetni, de ők valószínűleg megengedhetik maguknak, hogy többet fizessenek, a többség viszont nem.

Magyarországon az emberek többségének védelmében politizál a kormány, más országokban ez nem annyira fontos.

Alexander De Croo belga kormányfő az éjszakába nyúló tanácskozásról távozva megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia számára a vészhelyzeti intézkedés bevezetésének lehetősége is fennáll: ha ugyanis külső okok miatt csökkenne az olajellátásuk, akkor más forrásokon keresztül is biztosíthatják azt. Ennek mi a jelentősége?

Az amerikai demokraták azt kérték az uniós vezetőktől, hogy csak november 8-ától lépjen életbe az olajembargó, amikor is már lezajlott az amerikai időközi választás.

Brüsszel tehát direkt úgy léptette életbe az olajembargót, hogy csak novembertől legyen hatályos. Hivatalosan átállási időnek nevezték el, de a cél, hogy ne rontsák a demokraták esélyeit az Egyesült Államokban. Már így is 1,60 és 1,70 dollárt fizetnek az amerikaiak a benzin áráért literenként, és ha ez két dollár fölé emelkedne, akkor még kevesebb esélye lenne a demokratáknak a választáson. Itt tehát Brüsszel tekintettel volt a demokraták kérésére, ezért csak novembertől vezetik be az olajembargót.

Van egy másik szempont is:

Ukrajnán keresztül érkezik hozzánk az orosz olaj, és ha az Unió az ukránoknak pénzt ad – most legutóbb 9 milliárd eurót szavaztak meg –, akkor az ukránok nem lesznek ráutalva a tranzitbevételekre.

Ami most gáz és olaj Ukrajnán keresztül megy, abból nekik évente nagyjából 2 milliárd dollár tranzitbevételük van, és ha az Uniótól pénzt kapnak, akkor már nem lesznek erre a bevételre rászorulva, és így akár ők is felrobbanthatják, vagy elzárhatják az olajvezetéket. Emlékezzünk csak az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadójának kijelentésére, aki azt mondta, hogy akár még történhet is valami a Barátság kőolajvezetékkel.

Nekünk, magyaroknak éppen ezért arra az esetre is gondolnunk kell, hogy ha az ukránok kapnak máshonnan pénzt, például az Uniótól, akkor ők is felrobbanthatják, vagy lezárhatják a vezetéket, ezért kell erre az esetre is felkészülni. Az oroszok nyilván nem akarják felrobbantani, vagy elzárni, mert az nekik bevételt jelent.

Hosszú távon mit jelent majd az olajembargó bevezetése Európa számára? Megoldás arra a problémára, amit az Unió vezetői Oroszországban látnak? Több elemző is arra világított rá, hogy az embargó még akár előnyös is lehet az oroszok számára, hiszen támaszkodhatnak Kínára.

Ez ilyen formában túlzás, mert az oroszoknak jobb Európa, hiszen közelebb van és a csővezetéken a legkönnyebb és leggyorsabb a szállítás.

Brüsszel a green dealt, vagyis a zöld fordulatot akarja megvalósítani az ukrán háború árnyékában.

A brüsszeliek nem a koronavírus-járvány előtti szinthez akarnak visszatérni, mint mi, hanem a covid előtti szint harmadához.

Az Unió ezt az olajembargóval el tudja érni, mert például az amerikai cseppfolyósított gáz a két-háromszorosába kerül, az orosz gáz alternatívája tehát kétszer, háromszor drágább, így az emberek kevesebbet engedhetnek meg maguknak.

Brüsszel ezt tudatosan erőlteti, ahogyan írtam is egyik cikkemben, a Brüsszel fűti az energiainflációt-ban. Ők az embargót arra használják, hogy az európaiak kevesebb energiát fogyasszanak, és a klímacélokat elérhessék. Ha az árak emelkednek, nyilván nem fognak az emberek annyit fogyasztani, és ha nem fogyasztanak annyit, akkor a klímacélokat könnyebb elérni, ráadásul az oroszok évi 150 milliárd köbmétert gázt szállítanak, az amerikaiak viszont csak 50 milliárdot tudnak jövő évtől szállítani.

Tehát, ha – Frans Timmermans tanácsait megfogadva, a 18 fokos téli fűtéssel, cicamosdással és heti egyszeri húsevéssel – a harmadára szorítják le az európaiak fogyasztását, akkor az amerikai cseppfolyósított gáz is – ami ugyanannyiba kerül, csak mennyiségileg a harmada – „jó lesz".

Ez természetesen életszínvonal romlást eredményez, és ezt most az oroszokra, a háborúra tudják fogni a brüsszeliek.

A brüsszeli siker révén hazánkban fenntartható a rezsicsökkentés és a benzinárstop is, tehát nem a magyarok fizetik meg a háború árát. Ez meddig tartható fenn, és magyar vonatozásban mire számíthatunk a jövőben?

Amíg van orosz olaj, addig nagyjából fenntartható a magyarok számára a benzinárstop.

A vezetékes orosz olaj ezt biztosítja, és ez nemcsak a lakosságnak szól, hanem a mezőgazdaságnak is, ezáltal pedig fékezik az inflációt.

A kormány ismét nagyon jól csinálta,

hiszen az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen a G7 csúcstalálkozón azt mondta, hogy nem olajembargóra van szükség, hanem az orosz energia megadóztatására.

Valójában az extraprofitadó is segít a rezsicsökkentés megvédésében a gyakorlatban, ami igazából az orosz olajból keletkező nyereséget vonja el a Moltól is. Magyarország így az amerikai „kérésnek" is eleget tesz. Yellen is inkább az adóztatás mellett tette le a voksát, mert a novemberi amerikai időközi választás érdekében mondta, hogy az azonnali embargóval azonnal 185 dollárra ment volna fel az olaj hordónkénti ára, most csak 118.

Mivel Magyarország most bevezetett egy adót, így ha az Unió is be akar egy ilyet vezetni, akkor mi azzal érvelhetünk, hogy mi már megelőztük őket. Ez a magyar megoldás azért is logikus, mert van olajunk, és így az ellátás is biztosított.

A jövőben mire kell majd számítanunk? Meddig lesz tartható a megállapodás annak fényében, hogy Brüsszel nem fog "megnyugodni", és további szankciókat akar majd eszközölni Oroszországgal szemben?

Ez nem újdonság, hiszen Mark Rutte holland miniszterelnök már megmondta, hogy

hamarosan jön a hetedik csomag, vagyis le akarnak válni az orosz gázról is. Brüsszel a zöld fordulat jegyében véglegesen le akar válni a megfizethető árú orosz energiáról, és környezetszennyező módon kitermelt és szállított, jóval drágább amerikai, valamint más energiára akarják Európát átállítani, hogy kevesebbet fogyasszunk.

Legkésőbb jövő nyárig le akarnak válni az orosz gázról.

Most lesz a főpróba: ha télen valóban a 18 fokos szobában „pulóvernapokkal" kibírják az emberek, és megelégednek a heti egyszeri fürdéssel is, vagyis sikerül a fogyasztást leszorítani, akkor már tavasszal leválnának.

Brüsszel nem fog megállni, de szerencsére úgy tűnik, az atomenergia kimarad ebből a körből, mert a franciák azt nem engedik. De a gáz lesz a következő, maximum jobban előkészítik.

Feltehetőleg ugyanezt a csatát meg kell majd vívnia a miniszterelnöknek a gázellátásunk védelmében is. 

A globalizáció nyertesei, a baloldali politikusok és a propagandistáik keresnek annyit, hogy nekik mindegy, mi mennyibe kerül, mert ki tudják fizetni.

Az átlagembernek azonban egyáltalán nem mindegy. Ahogyan az orosz olajról leválik az unió, ugyanúgy a kínai gazdaságról is le akarnak majd válni.

A mostani orosz energialeválás egy főpróbája a kínai gazdaságról való leválásnak.

Ez a globalista körök célja, és ezt a globalista mainstream is erősíti. Ők így gondolkoznak, nem törődnek a költségekkel, és nem tájékoztatják az európaiakat. Ezért is zavarja őket az, ahogy Orbán Viktor kiáll a magyar emberek és nemzetgazdaság érdeke mellett, illetve, hogy ismét vonzó alternatívát kínált a globalisták önsorsrontó terveihez képest.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában