Zelenszkij volt videókapcsolaton át az első felszólaló a NATO csúcson – frissül (videó)

Cikkünk frissül!

Zelenszkij katonai segítséget sürget a NATO-csúcson

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szólalt fel elsőként a NATO-csúcson Brüsszelben. Videóhívással csatlakozott a találkozóhoz.

A BBC azt írja, az ukrán elnök azzal kezdte beszédét, hogy elmondta, az elmúlt egy hónapban a szörnyű pusztítás és a sötétség napjait élik meg Ukrajnában, de az ország továbbra is kitart.

Úgy fogalmazott, több ezer ember halt meg a háború kezdete óta, és milliók menekültek el otthonaikból más városokba vagy országokba az ostromlott településekről. 

Úgy folytatta, Oroszoroszág ebben a háborúban tömegpusztító fegyvereket használ, a következmények pedig szemmel láthatóak - utalt itt a szinte teljesen megsemmisült Harkovra és Mariupolra. Azt is hozzátette, Oroszország láthatóan korlátlanul kihasználja minden arzenálját, célpontjai pedig gyakran lakóházak, kórházak vagy menedékhelyek.

Ezzel kapcsolatban megismételte: Ukrajnának fegyverekre van szüksége a háborúhoz, de a kéréseire egyelőre nem kapott érdemi választ.

– Ukrajna nem akar évekig háborúzni – mondta.

Két új térkép is készült az ukrajnai háború jelenlegi állapotáról

Az egyik a washingtoni Institute for the Study of War térképe.

A másik a genfi IMPACT Initiatives térképe.

Lemondott egy ukrán miniszter

Lemondott az ukrán mezőgazdasági miniszter, Roman Lescsenko. Az okot egyelőre nem közölték – írja a Reutersre hivatkozva a Híradó.hu.

Roman Lescsenko 2020 decembere óta töltötte be ezt a tisztséget, és szerdán azt mondta, hogy a háború miatt idén több mint a felére csökkenhet Ukrajna tavaszi vetésterülete. Ez komoly élelmiszer-ellátási problémákat okozhat a világ más részein, mivel Ukrajna jelentős gabonaexportőr.

A parlamentnek valószínűleg már csütörtökön szavaznia kell a lemondás elfogadásáról.

Újabb várost foglalhattak el az oroszok

Az orosz hadsereg bevette a Harkov megyében található Izjum városát – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint szerda este és éjszaka nagy pontosságú, nagy hatótávolságú tengeri és légi csapásokkal megsemmisítettek:

– 13 ukrán légvédelmi rendszert a Kijevtől délre fekvő Danilivka faluban,

– egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt a Donyeck megyében lévő Bahmut faluban

– és egy állomáshelyet Liszicsanszk városában.

A tábornok szerint az orosz légierő az éjszaka 60 ukrán katonai létesítményt, köztük két parancsnoki állást, a légvédelem pedig két drónt semmisített meg Haroiv és Sztara Markivka falu közelében. 

Konasenkov újabb dokumentumok bemutatását ígérte azokról a biolaboratóriumi kísérletekről, amelyeket Moszkva szerint a Pentagon finanszírozásából, katonai céllal folytattak Ukrajnában – írja az MTI.

A repüléstilalmi zóna teljes körű háborúhoz vezethetne

Egy háború Oroszország és a NATO között még több halált, szenvedést és pusztítást okozna – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben. Azt is hangsúlyozta, az észak-atlanti szövetség felelőssége ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra – írja az Origo.  

Három ország repülési tilalmi övezetet akar

Az M1 értesülései szerint három Balti-ország – a lettek, litvánok, észtek – parlamenti határozatot fogadtak el arról, hogy felkérik a NATO-t, létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében.

A repüléstilalmi zóna kizárná az ukrán légtérből a nem NATO kötelékbe tartozó rakétákat, helikoptereket vagy drónokat – írja az Origo. 

Nincs biztonságos út Mariupolból kifelé

Hét humanitárius folyosóról állapodtak meg csütörtökre az ukrán városokból – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

Mariupolból nem állapodtak meg biztonságos átjáróban. Verescsuk szerint  Oroszország nem engedi, hogy biztonságos folyosót alakítsanak ki a déli kikötőváros központjából – írja a The Guardian.

Boris Johnson: Putyin átlépett egy határt

Boris Johnson brit miniszterelnök a mai brüsszeli NATO-csúcs előtt azt mondta, Putyin mostanra átlépte azt a bizonyos vörös vonalat, ezért a szankciókkal további nyomást kell gyakorolni az orosz elnökre.

– Tehetünk-e többet annak érdekében, hogy megakadályozzuk, a készpénztartalékain kívül felhasználja például aranytartalékait?

– tette fel a kérdést a brit miniszterelnök. Hozzátette azt is, szerinte több katonai támogatást kell nyújtani az ukránoknak. 

– Ez azt jelenti, hogy kötelességünk segíteni nekik, hogy megvédhessék magukat és a szeretteiket – hangsúlyozta. Azt is elárulta, hogy hamarosan találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – foglalta össze a Sky News.

Putyin elleni puccsban reménykedik egy orosz ellenzéki

Egy állítólagosan az orosz hírszerzés központjában dolgozó informátor szerint hétről hétre nagyobb az esély, hogy puccs készül Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen a háborúja miatt.

Közben a The Guardian arról írt, hogy Vlagyimir Osecskin 2015-ben száműzött orosz aktivista szerint a Putyinhoz közeli emberek hozzászoktak a luxuskörülményekhez, de az országra kivetett szankciókat már ők is a saját bőrükön érzik. 

– Felismerik, hogy ez a háború katasztrófa a gazdaság, az emberiség számára. Nem akarnak visszamenni a Szovjetunióba. Minden héttel, amíg ez a háború folytatódik, nő a lázadás lehetősége – mondta. 

Lángokban áll az oroszok által elfoglalt Bergyanszk kikötője

Az ukrán sajtó szerint lángokban áll a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében található Bergyanszk kikötője. A város Mariupoltól mintegy 75 km-re délnyugatra található.

Az ukrán belügyminisztérium főtanácsadója, Anton Gerascsenko Twitter-fiókjába feltöltött egy fotót, amelyen a kikötőből gomolygó hatalmas füstfelhő látható.

Michael Horowitz biztonságpolitikai elemző szerint 

Oroszország katonai felszereléseket tárol a kikötőben.

Meg nem erősített források szerint egy lőszerraktárat, valamint az orosz haditengerészeti több hajóját ért rakétatámadás – tette hozzá a The Guardian.

Erőszakos puccs volt a munkácsi városházán

Tizenkilenc embert vett őrizetbe a rendőrség, miután betolakodók nagy csoportja megzavarta a városi tanács ülését és erőszakkal próbálták meg elfoglalni az épületet. A helyi beszámolók szerint

Viktor Baloha ukrán parlamenti képviselő is részt vett az eseményekben.

„A támadók nem reagáltak a rendőrök felszólítására, hogy azonnal hagyják abba a közrend megsértését, igyekeztek megzavarni a munkájukat, és próbálták megtámadni a rendőröket. A bűnüldöző szervek munkatársai 19 személyt vettek őrizetbe, akiket a járási rendőrkapitányságra szállítottak" – áll a kárpátaljai rendőrség közösségi oldalán közzétett üzenetben.

Az esetet közösségi oldalán közzétett nyilatkozatában elítélte Viktor Mikita a kárpátaljai katonai közigazgatás vezetője is.

Ukrajna arcfelismeréssel azonosítja az orosz halottakat

Ukrajna arcfelismerő szoftvert használ az orosz katonák holttesteinek azonosítására és családjuk tájékoztatására – mondta Ukrajna miniszterelnök-helyettese a Reuters hírügynökségnek.

Mihajlo Fedorov, aki Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztériumát is vezeti, elmondta, hogy az ország a New York-i székhelyű Clearview AI cég által biztosított technológiát használja. A Clearview alapítója szerint a cég több mint kétmilliárd képhez fér hozzá a VKontakte orosz közösségimédia-szolgáltatástól.

A Reuters értesülései szerint a szolgáltatást Ukrajna számára ingyenesen biztosítják, Oroszországnak nem.

Amerikai diplomatákat utasítanak ki az oroszok

Oroszország bejelentette, hogy kiutasít számos amerikai diplomatát, miután az Egyesült Államok úgy döntött, hogy nemzetbiztonsági aggodalmak miatt kiutasítja az ország New York-i ENSZ-képviseletének orosz diplomatáját, később pedig bejelentette, hogy kiutasít egy további kémnek tartott oroszt az ENSZ-ből.

Hétfőn az orosz külügyminisztérium beidézte John Sullivan moszkvai amerikai nagykövetet, hogy tiltakozzon Joe Biden elnök által az orosz vezető Vlagyimir Putyin „háborús bűnösnek" minősítése ellen.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője később megerősítette, hogy megkapták az orosz külügyminisztériumtól a „persona non grata"-nak nyilvánított diplomaták listáját, azt ugyanakkor nem közölték, hogy hányan szerepelnek a listán, és mikor utasítják ki őket Oroszországból.

Habár a hírek diplomatákról szólnak, az esetek túlnyomó többségében olyan embereket érintenek a kiutasítási szankciók, akik részben vagy teljesen hírszerzési feladatokat látnak el a fogadó országban. 

Az orosz hadsereg védelmi állásokat létesít Ukrajnában

Az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában több mint 30 kilométerre húzódott vissza Kijevtől keletre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakítását - közölte a Pentagon egyik magas rangú tisztségviselője.

– Az ukránoknak sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijevtől 55 kilométerre keletre és északkeletre – mondta a névtelenséget kérő tisztviselő, miközben a Pentagon kedden még úgy becsülte, hogy az orosz erők 15-20 kilométerre vannak a főváros központjától. 

– Az vettük észre, hogy az oroszok beássák magukat és védekező pozíciókat alakítanak ki. Nem arról van szó, hogy nem haladnak előre, hanem arról, hogy nem próbálnak előre haladni. Védekező pozíciókat foglalnak el.

Az orosz hadsereg most úgy tűnik, hogy az oroszbarát szakadár Luhanszk és Donyeck keleti régiót helyezi előtérbe. 

– Úgy véljük, hogy megpróbálják mozgásképtelenné tenni az ukrán erőket, amelyeket 2014 óta a szakadár területekkel közös frontvonal mentén telepítettek, hogy ne lehessen őket máshol bevetni – magyarázta.

Tüzet kellett oltani Csernobilban

Négy tüzet eloltottak a csernobili zárt zónában, de néhány továbbra is ég – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). Az ukrán parlament a hét elején közölte, hogy a két négyzetkilométeres területen hét tűz ég, és ezeket valószínűleg orosz tüzérségi belövések vagy gyújtogatás okozta. A lezárt atomreaktor körüli terület – a valaha volt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset helyszíne – a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll. 

Orosz nagykövet: az Egyesült Államok szítja az oroszellenességet

Az Egyesült Államok az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűnökkel kapcsolatos kijelentéseivel igyekszik gonosznak beállítani Oroszországot a nemzetközi közvélemény előtt, és szítani akarja az oroszgyűlöletet – jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet szerdán.

A diplomata szavaival arra reagált, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter előzőleg azt mondta, hogy az Egyesült Államok értékelése szerint háborús bűncselekményeket követtek el orosz katonák Ukrajnában. Hozzátette, az amerikai vezetés következtetései a rendelkezésre álló nyilvános és hírszerzési információk gondos elemzésén alapulnak. Kifejtette, hogy Washington nyomon fogja követni a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos értesüléseket és meg fogja osztani ezeket szövetségeseivel és a nemzetközi szervezetekkel.

Több milliárd forint adomány érkezett már a segélyszervezetekhez

Több milliárd forintra tehető az Ukrajnából menekülők megsegítésére összegyűjtött adományok összege, és nagyon sok a tárgyi felajánlás is a legnagyobb magyar segélyszervezetek tájékoztatása szerint – írta csütörtöki számában a Világgazdaság.

Az ország egy emberként fogott össze a háború elől menekülők megsegítése érdekében. Csak a Vöröskeresztnek több mint 140 vállalkozás jelezte együttműködési vagy foglalkoztatási szándékát, és sokan segítenek önkéntes munkájukkal is. A felajánlott szálláshelyek száma csak a múlt héten 4400 volt.

Összehangolják a háborús bűncselekmények vizsgálatát

Dominic Raab brit igazságügy-miniszter elnökletével csütörtökön több ország igazságügyi és külügyminiszterei üléseznek Hágában, hogy összehangolják a holland városban működő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények felderítésére indított vizsgálatok támogatását.

Raab a Downing Street tájékoztatása szerint a hágai ülésen további egymillió fontos brit finanszírozást jelent be az ICC számára, emellett felajánlja, hogy a londoni rendőrség háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas katonái segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak.

Brit támogatás a dezinformációk ellen

A brit külügyminisztérium 4,1 millió font pótlólagos sürgősségi finanszírozást nyújt a BBC közszolgálati médiatársaság külföldre sugárzó világszolgálatának, a BBC World Service-nek a háborús térségbe irányuló ukrán és orosz nyelvű tartalomszolgáltatás támogatására.

Ennek célja a Downing Street csütörtöki közlése szerint a háborúról Oroszországban és Ukrajnában terjesztett álinformációk ellensúlyozása.

Nagy-Britannia több ezer páncéltörő rakétát küld Ukrajnának

Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek. Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be a hét vezető ipari hatalom (G7) és a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján Brüsszelben.

Az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. 

Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel.

A brit kormány Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának, és 400 millió font (csaknem 180 milliárd forint) humanitárius és gazdasági segély folyósítására is kötelezettséget vállalt – áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.

Az ENSZ BT elutasította az Ukrajnának nyújtandó humanitárius segélyről szóló orosz határozatot

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán megbukott az Oroszország által kezdeményezett felhívás, amely az Ukrajnának nyújtandó segélyekhez való hozzáférésről és a polgári lakosság védelméről szólt, de amely nem említette Moszkva szerepét a válságban. Az indítvány mellett csupán Oroszország és Kína szavazott igennel, a testület többi 13 tagja tartózkodott.

A Biztonsági Tanács határozatának elfogadásához legalább kilenc igen szavazatra van szükség, és arra, hogy Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország vagy az Egyesült Államok ne emeljen vétót.

Az ukrán államfő világméretű tiltakozásra szólított fel

Világméretű tiltakozásra szólította fel szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a világ polgárait, arra biztatva, hogy vonuljanak az utcára, tiltakozzanak országa orosz megszállása ellen.

– Ukrán jelképekkel vonuljatok fel, hogy megvédjétek Ukrajnát, a szabadságot, az életet

– mondta Zelenszkij egy angol nyelvű videóüzenetben. 

– Találkozzatok a tereken, az utcákon, mutassátok meg magatokat és hallassátok a hangotokat!

Az orosz invázió egy hónapos évfordulójának előestéjén tartott tüzes beszédében Zelenszkij felszólította a világot, hogy március 24-től szálljon szembe a háborúval. 

– Szólaljatok meg, demonstráljatok irodáitokból, otthonotokból, iskoláitokból és egyetemeitekről, demonstráljatok a békéért! – hangoztatta.

Borítókép: NATO-csúcs Brüsszelben 2022. március 24-én elöl jobból Recep Tayyip Erdogan, Boris Johnson, Joe Biden, Jens Stoltenberg, Orbán Viktor a harmadik sorban jobbról az első / Anadolu Agency via AFP / Halil Sagirkaya