Energiabiztonság

2022.02.07. 12:33

Az Európai Unió szenved az energiaártól, Magyarországon marad a rezsicsökkentés

Már nyáron is született egy megállapodás a magyar és az orosz fél között, de a plusz egymilliárd köbméternyi gáz mindenképpen komoly előnyt jelenthet egy olyan helyzetben, amikor a világ a feje tetejére állt az energia tekintetében - mondta Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetikai üzletágának vezetője az Origónak. Beszélt arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel azt mondta, Nyugat-Európa attól szenved, hogy nincs hosszú távú szerződése az oroszokkal, Magyarországnak azonban a gáz garantáltan jön, ezért lehet továbbra is számítani a rezsicsökkentésre.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban hangsúlyozta: Magyarország jól halad abba az irányba, hogy 2030-ra, Európában elsőként, az ország számára szükséges energiamennyiség legfeljebb 10 százalékát állítsa elő fosszilis forrásokból – írja az Origo.

A miniszterelnök kijelentette: Magyarország már most is klímabajnok, élmezőnyben van a kibocsátáscsökkentésben, a jövőben pedig a Paks II. beruházás és a már jelenleg is jó ütemben haladó naperőműfejlesztés hozzásegíti majd az energiafüggetlenség megteremtéséhez.

Addig azonban az energiarendszer fenntartása az orosz gázzal lehetséges – hangsúlyozta, hozzátéve: a külgazdasági és külügyminiszter tizenöt évre állapodott meg Moszkvával évi 4,5 milliárd köbméternyi gáz szállításában, amelyet további 1 milliárddal növelne Magyarország. Ez már mostanra majdnem eljutott a megállapodásig, azonban még egyeztetést igényel – tette hozzá. Úgy látja, 

Nyugat-Európa attól szenved, hogy miután nincs hosszú távú szerződése az oroszokkal, nem tud elég gázt vásárolni, és fut ki a készleteiből.

Magyarországnak azonban a gáz garantáltan jön, ezért lehet továbbra is számítani a rezsicsökkentésre – magyarázta. Hozzáfűzte:

a rezsicsökkentést fenn tudják tartani, mert megvan a gazdasági alapja, ami a hosszú távú orosz gázszállítás.

 

Nincs valós alternatíva 

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője úgy vélte, hogy a magyar miniszterelnök és az orosz elnök szavaiból az látszik, hogy megállapodásközeli állapot van a több gáz vásárlásáról. A szakértő emlékeztetett, hogy már nyáron is született egy megállapodás a magyar és orosz fél között, de a plusz egymilliárd köbméternyi gáz mindenképpen komoly előnyt jelenthet egy olyan helyzetben amikor a világ a feje tetejére állt az energia tekintetében.

Itt már a következő fűtési szezon is tét, hiszen nyáron töltik fel a tározókat. Az orosz gáz nem helyettesíthető más forrásból, a hajókkal érkező gáz nem alternatíva sem mennyiségben, sem árban.

Tehát a felelős energiapolitika feladata jelenleg biztosítani a jövőbeli gázigényeket – fogalmazott a Századvég szakértője. Hortay Olivér elmondta, hogy 2010-ben a lakossági szolgáltatók mind multinacionális vállalatok kezében voltak, míg mára ebben a szegmensben közel teljes a hazai tulajdon aránya.

Európai kitekintésben az áram lakossági ára átlagosan 30 százalékkal, a gáz ára pedig 50 százalékkal nőtt. Magyarországon egyáltalán nem változtak az árak, míg Romániában 240 százalékkal nőtt a gáz ára. Hogy a lakossági árak mennyire követik a világpiaci árakat, az a szabályozásokon múlik, de Magyarországon a rezsicsökkentésben részt vevők számára - amibe már a kisvállalkozók is tartoznak - érdemben nem változott a helyzet – mondta el Hortay Olivér.

 

Itthon a legolcsóbbak a tarifák

A moszkvai tárgyalások eredményeként meg lehet őrizni a magyar rezsicsökkentés eredményeit. Ezzel szemben a kudarcos brüsszeli klíma- és energiapolitika miatt kialakult energiaválság az európai háztartásokban is érezteti hatását. A Bank of America elemzői szerint 2022-ben egy átlagos európai családnak 54 százalékkal többet kell majd energiára fordítania, mint 2020-ban. Ez havi csaknem 20 000 forintos áremelkedést jelent.

Mindeközben 

a magyarországi áram- és gáztarifák az unióban stabilan a legalacsonyabb szinten vannak,

ez derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglalójából. A 2021. novemberi adatokat a januárival összevetve az átlagos drágulás az összehasonlított országok között 24,75 százalék, ebből egy országban olcsóbb lett a villamos energia (a lengyel fővárosban, Varsóban), azonban 11 ország is van, ahol 20 százalék, vagy afölötti az emelkedés. A magyar fővárosban novemberben az átlagos fogyasztással rendelkező lakosoknak 1,51 százalékkal lett drágább a villamos energia ára januárhoz képest, azonban ez is a forint-euró árfolyamváltozásnak tulajdonítható.

Ezalatt a holland fővárosban több mint megduplázódott, Brüsszelben és Bukarestben csaknem 70 százalékkal nőttek az árak.

A gázár esetében még látványosabb drágulásról beszélhetünk az uniós fővárosokban. Átlagosan 54,57 százalékkal emelkedett a vizsgált országokban a lakossági gáz ára novemberben januárhoz viszonyítva. Egy országban sem lett olcsóbb, a legnagyobb drágulást Brüsszelben és Bukarestben mérték.

17 országban 20 százalék fölötti növekedésről beszélhetünk, melyek közül 13-ban az 50 százalékot is meghaladja. 

Az euro/forint árfolyamváltozása miatt a gázár esetében itthon 1,51 százalékos emelkedést mértek.

 

627 ezres megtakarítás

A 2013-as rezsicsökkentési program bevezetésével az Orbán-kormány megállította, majd fokozatosan csökkentette hat tétel díjait (áram, gáz, víz, szemétszállítás, csatornahasználat és propánbutángáz-palack cseréje), amelyek mértéke azóta nem változott. Az intézkedésnek köszönhetően – a program bevezetése előtti árszinthez viszonyítva – a 2021-es év végéig összesen 627 ezer forint (azaz havonta 6 ezer forint) maradt egy átlagos magyar család zsebében, ami országos szinten mintegy 2,6 ezer milliárd forintos megtakarítást jelent.

Borítókép: Illusztrációfotó / Sputnik via AFP / Vitaly Timkiv

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában