2021.10.01. 13:58
A kormány célja az időskor biztonságának megteremtése
Idős korban az egyik legfontosabb a biztonság megteremtése, és az elmúlt tizenegy évben a kormány azon dolgozott, hogy Magyarországon minden idős ember minél inkább biztonságban érezhesse magát – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteken az idősek világnapja alkalmából rendezett budapesti konferencián.
Fotós: Soós Lajos
Fotós: Soós Lajos
A Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) közös tanácskozásán Rétvári Bence elmondta:
a legkritikusabb időszak az idősek biztonsága szempontjából a koronavírus-járvány kitörése volt, és ezért a védelmi intézkedések mindig különös tekintettel voltak az idős emberek védelmére. Ezért volt az idősotthonokban látogatási tilalom, ezért vezették be egy időre a külön vásárlási idősávot, és ezért kapták meg ők hamarabb az oltásokat
– mutatott rá.
Az államtitkár kiemelte:
a biztonság anyagi biztonságot is jelent, és ezért is fontos Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli bejelentése, miszerint 80 ezer forintos nyugdíjprémium kifizetéséről döntött a kormány.
Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedben olyan nyugdíjszámítási módszert vezettek be, amelynek révén a gazdasági folyamatok miatt ne járhassanak rosszul a nyugdíjasok, de amikor csak lehet, jól járjanak.
Közölte azt is, hogy
a „Nők 40” kedvezményes nyugdíjat már több százezer nő vette igénybe.
Az államtitkár kiemelte, a rezsicsökkentés is az időskor biztonságát szolgálja, hiszen ez fontos volt ahhoz, hogy az idősek kiadásai minél kevésbé növekedjenek.
Rétvári Bence azt mondta,
nem tudják elfogadni azt a gondolkodásmódot, amely megpróbálja a fiatalokat és az időseket szembeállítani. Mi az együttműködésben gondolkodunk
– hangoztatta.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke elmondta, ma Európában a 65 év felettiek részaránya a teljes lakosság körében 20 százalék, 2100-ra az arányuk 33 százalék lesz, tehát az európai lakosság egyharmada 65 év feletti lesz. Ma az átlagéletkor az Európai Unióban 78 év, 2100-ra 89 évre emelkedik majd.
A világban is azt látni, hogy egyre többen lesznek az idősek. Ma a világ lakosságának 9 százalékát teszik ki a 65 év felettiek, 2100-ra 22 százalék lesz az arányuk
– tette hozzá.
Fűrész Tünde kiemelte: Magyarországon erőforrásként tekintenek az idősekre a munkahelyeken és a családokban is.
Hangsúlyozta,
az idősek szerepe a családokban „meghatározó és nagyon fontos”. A nagyszülői támogatás elengedhetetlen a családban. „Egy nagymama vagy egy nagypapa bizony kincset ér egy család életében”
– fogalmazott Fűrész Tünde.
Kitért arra is, hogy az elmúlt tíz év elmúltával egyre többen döntenek a gyermekvállalás mellett: 2010-ben öt tervezett gyermekből három született meg, ma viszont már négy.
Az „Unokáink is látni fogják? – Merre tovább, Európa?” címmel rendezett konferencián Király Nóra, a Ficsak alapítója arról beszélt, hogy a soknemzetiségű kontinens krízisre adott válaszainak különbözősége fontos, eddig talán „szőnyeg alá söpört” véleménykülönbözőségeket, értékütközéseket hozott felszínre.
A tét nagyon nagy, és a most zajló, az unió jövőjéről szóló eszmecserébe Magyarország nagy lendülettel kapcsolódott be – mondta. Kiemelte, a jövőről beszélgetve – akárcsak egy jól működő családban – mindig fontos, hogy az organikus fejlődést kövessük: úgy keressünk válaszokat a kihívásokra, hogy közben rendíthetetlen ragaszkodunk gyökereinkbe.
Egy családban ez az idősebb családtagok tapasztalatainak figyelembevételét jelenti. Európa esetében pedig a zsidó és keresztény alapok, a nemzetállamok sokfélesége, az Európai Unió alapító atyáinak elgondolásai jelentik azt a fundamentumot, ahonnan sikerrel lehet továbbépítkezni
– hangsúlyozta Király Nóra.
Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a konferencián a koronavírus elleni oltás fontosságára hívta fel a figyelmet.
Borítókép: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond az idősek világnapja alkalmából „Unokáink is látni fogják? – Merre tovább, Európa?” címmel rendezett konferencián 2021. október 1-jén